167779. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékban oldott gáznak folyadékból történő eltávolítására és/vagy gáznak folyadékkal történő elnyeletésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 167779 -i/EspwM&k, Bejelentés napja: 1973. VI. 2. (KI—692) Nemzetközi osztályozás: C 02 b 1/10 Közzététel napja: 1975. VII. 28. • ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1977. I. 31. ;*= Feltalálók: Költő Gábor oki. mérnök, Budapest, Kismarty L. Ödön oki. mérnök Székesfehérvár, Somhegyi Tibor oki. gépészmérnök Budapest Tulajdonos: Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest Berendezés folyadékban oldott gáznak folyadékból történő eltávolítására és/vagy gáznak folyadékkal történő elnyeletésére A találmány folyadékban oldott gázoknak a folyadékból történő eltávolítására és/vagy gázoknak folyadékkal történő elnyeletésére szolgáló berendezésre vonatkozik atmoszferikus környezetben a folyadék felületnövelésével, a gáznak a folyadékkal előnyösen ellenáramban történő vezetésével. A vízkezelési megoldások során, főként ivóvízellátásban gyakran kell a vízből abban oldott gázokat eltávolítani, elnyeletni. A fúrt kutakból kinyert vízből például szabad széndioxid eltávolítására és a vízzel oxigén elnyeletésére lehet szükség. Felszíni vizek kezelésekor sok esetben kerül sor íz- és szagrontó oldott gázok eltávolítására. Mély tározók alsó vízrétegei oxigénszegények, ilyenkor oxigént kell a vízzel elnyeletni. Különböző helyekről származó vizek összekeverésekor a felszabaduló szabad széndioxid eltávolításáról kell gondoskodni; a vízellátási problémák megoldása során erre egyre gyakrabban kerül sor. Az ilyen jellegű feladatok megoldása nagyobb vízmennyiségek esetén többnyire nyitott, atmoszferikus berendezésekben történik. Ezek jellemzője, hogy a vizet sugarak, cseppek vagy film formájában juttatják a levegőbe, és a víz a jól szellőztetett légtéren áthaladva annak aljában összegyűlik, miközben a gázcsere lezajlik és a víz oxigénnel telítődik. A víznek a levegőbe juttatására különféle mechanikus eszközök, például szórórózsák, perforált csövek, amszterdami szórófejek, fúvókás szórófejek és hasonlók szolgálnak. Az ilyen atmoszferikus berendezések hátránya, hogy a levegőztetés hatásfoka a vízhozam függvénye: például egy amszterdami szórófej üzemeltetéséhez időben állandó, viszonylag nagynyomású, 5 egyenletes vízmennyiségre van szükség ahhoz, hogy jó hatásfokú intenzív gázcsere legyen biztosítható. Ha ez a vízmennyiség, amire a levegőztető berendezést tervezték, csökken, a levegőztetés hatásfoka az elégtelen hozzáfolyás (kisebb nyomás, kisebb víz-10 mennyiség) miatt nagymértékben romlik. Az atmoszferikus berendezéseknél hátrányos tényezőként jelentkezik továbbá, hogy a levegőben jelenlevő oxigén, az átlagosnál nagyobb széndioxid-és vízpáratartalom miatt a különféle szerkezetrészek 15 erős korróziós hatásnak vannak kitéve. A találmány feladata, hogy a fentiekben ismertetett jelenleg ismert atmoszferikus berendezések hátrányait kiküszöbölő olyan berendezést szolgáltasson, amelynél az intenzív gázcserét, a levegőztetés haté-20 konyságát a vízhozam-ingadozás nem befolyásolja. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy egy minimális folyadékoszlop-magasság alatt hatékony folyadékfelület-növelés atmoszferikus környezetben nem érhető el, tehát a vízhozamingadozástól függet-25 len hatékony gázcserét csak e minimális folyadékoszlop-magasság bármilyen vízhozam melletti megtartásával lehet biztosítani. Bármilyen feladatról van szó, az atmoszferikus berendezésbe időegység alatt érkező minimális és maximális vízmennyiség értéke is-30 mert, az előbbi értékhez pedig minimális vízelosz-167779 1