167779. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékban oldott gáznak folyadékból történő eltávolítására és/vagy gáznak folyadékkal történő elnyeletésére
3 167779 4 tási felület, ahhoz pedig minimális folyadékfelületnövelő szerkezet-darabszám rendelhető hozzá. Ha az optimális hatékonyságú gázcseréhez szükséges folyadékoszlop-magasságot e minimum-paraméterek függvényében állapítjuk meg, és el tudjuk érni, hogy az időegység alatt érkező maximális folyadékmenynyiség számára ilyen folyadékoszlopmagasság mellett elegendő hely álljon rendelkezésre, biztosítani lehet bármely vízhozam mellett az egyenletes, nagy hatékonyságú gázcserét, függetlenül az esetleges folyadékhozam-ingadozástól. A találmány értelmében kitűzött feladatot e felismerés alapján olyan megoldással oldottuk meg, amelynek lényege, hogy az időegység alatt érkező maximális folyadékmennyiségnek megfelelő számú folyadékfelület-növelő szerkezetet, például szórófejet egymástól előnyösen azonos magasságú bukókkal elválasztott csoportokban helyezzük el, ezáltal egy _e 9y csoporton belül lényegében azonos folyadékoszlop-magasságot állítunk elő, mimellett legalább egy folyadékfelület-növelő szerkezet-csoportban e szerkezetek darabszámát az időegység alatft érkező minimális folyadékmennyiségnek megfelelően választjuk meg, és ezt a csoportot a folyadékbevezetés tartományában helyezzük el. A berendezésre az jellemző, hogy folyadékelosztó tere és ez alatt, vagy ennek környezetében a gáz és folyadék érintkeztetésére szolgáló tere van, és a két teret egymástól elválasztó falban vannak a folyadék felületnövelésére szolgáló szerkezetek, előnyösen szórófejek elhelyezve, mimellett a folyadékelosztó tér egymástól bukókkal elválasztott szakaszokra van felosztva. A folyadékelosztó tér alsó határolására előnyösen vasbetonból készült lemez szolgál, és a bukókat a lemezzel egybeépített bordák alkotják, amelyek a folyadékbevezetés irányára keresztirányban egymással lényegében párhuzamosan húzódnak. A berendezés egy másik kiviteli alakjára az jellemző, hogy a folyadékelosztó teret olyan, előnyösen gáz és folyadék érintkeztetésére szolgáló térben felfüggesztett csővezeték alkotja, amelynek egymást követően magasabban fekvő szakaszai és mélyebben fekvő szakaszai vannak, a folyadék felületnövelésére szolgáló szerkezetek a mélyebben fekvő csőszakaszok alsó falazatába vannak beépítve, a bukókat pedig a magasabban fekvő csőszakaszok alsó, előnyösen íves csőfal-részei alkotják. Egy további találmányi ismérv szerint a folyadék felületnövelésére szolgáló szerkezetek előnyösen korrózióálló anyagból készült ejtőcsöves-tányéros szórófejekként vannak kialakítva, amelyek a lemez lefelé keskenyedő kúpalakú áttöréseibe vannak beépítve, és lefelé, a gáz és folyadék érintkeztetésére szolgáló térbe nyúlnak. Célszerű továbbá, ha az ejtőcsöves-tányéros szórófej a lemezbe betonozott, belül menetes hüvelyből, kívül menetes orsóból, felső részével a menetes orsóba ragasztott levegőztető ejtőcsőből, a menetes orsóval egy tagot képező külső anyagból, a levegőztető ejtőcső falában kialakított résbe ragasztott, előnyösen lefelé szélesedő trapézalakú lemzből, valamint annak alsó végén rögzített, előnyösen bordával merevített szórótányérból áll. Végül egy további találmányi ismérv szerint a lemezben a bordák közötti kazettákban levegőkürtők vannak beépítve, amelyek felső vége az átbukó folyadék szintje felett helyezkedik el. A találmány előnye, hogy maximális hatásfokú levegőztetést, maximális intenzitású gázcserét biztosít 5 abban az esetben is, ha a tervezett maximális folyadékmennyiségnek csak törtrésze érkezik a berendezésbe. A berendezés elzárószerkezetekkel történő szakaszolására nincs szükség. A berendezésből kiküszöbölhetők a vasanyagú alkatrészek, úgyhogy kor-10 rózió elleni védelemről nem szükséges gondoskodni. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek annak néhány előnyös kiviteli példáját és néhány szerkezeti részét tartalmazzák. A rajzokon 15 az 1. ábra a találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli példáját a 2. ábrán feltüntetett A—A vonal mentén vett metszetben mutatja; a 2. ábra az 1. ábrán jelölt B—B vonal mentén vett metszetet szemlélteti; 20^ a 3. ábra egy szórófejet nagyobb méretarányban, hosszmetszetben tüntet fel ; a 4. ábra a szórófejet a 3. ábrán feltüntetett „D" nyíl irányából tekintett nézetben mutatja; az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egy to-J25 vábbi kiviteli alakját vázlatos hosszmetszetben szem! lélteti. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli példa esetében a találmány szerinti berendezés az egészében 1 hivatkozási számmal jelölt levegőztető épületben helyez]30 kedik el, amelynek la oldalfalai előnyösen vasbetonból készülnek. A 2 légbebocsátó nyílásban 3 ventillátor van elhelyezve, az előnyösen zsaluval kiképzett 5 légkibocsátó nyílások pedig a 4 felépítmény oldalfalában vannak kiképezve. 35] Az 1 levegőztető épület alsó részében az előnyösen ugyancsak vasbetonból készült 6 gyűjtőtálca van elhelyezve, felette pedig a 8 oldalfalakkal határolt 7 levegőztetőtér van kialakítva, amelyet felül a 9 lemez zár le; ez utóbbiból felfelé, a 11 vízelosz-40 tó térbe nyúló 10 bordák állnak ki, amelyek a 12 kazettákat határolják egymással, illetve a 13 oldalfalakkal. A 11 vízelosztó teret felül a 14 födém zárja le. A nyersvíz bevezetésére a 15 cső szolgál. A 9 le-45 mez a 12 kazettákban 16 levegőkürtőkkel van áttörve, amelyek a 10 bordák, pontosabban a bekövetkezhető maximális vízszint fölé nyúlnak. A 12 kazettákon belül számos lefelé keskenyedő, kupolaszerű 17a áttörés is ki van képezve, amelyekbe a lefelé, a 50 7 levegőztetőtérbe nyúló 17 szórófejek vannak beépítve, amelyek a jelen esetben csöves-tányéros szerkezetűek, s amelyek ismertetésére a 3. ábra magyarázata során még visszatérünk. Az 1. és 2. ábrák szerinti berendezés a következő-55 képpen működik. A levegőt a 3 ventillátor az a nyilaknak megfelelő úton juttatja a 7 levegőztetőtérbe, miközben a c nyilaknak megfelelően a 15 csövön át szabad kiömléssel vizet bocsátunk a 11 vízelosztó térbe. A 10 bor-60 dák a vízbevezetés irányára keresztirányban helyezkednek el, s felső lapjaik 10a bukókat alkotnak. Ilyen elrendezés mellett a víz előbb a bevezetési irányához közelebb eső 12 kazettát tölti meg, majd az ugyanebből az irányból tekintett első 10 bordán [65 átbukva a második 12 kazettát tölti meg, s ez a fo-2
