167774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületek bevonására alkalmas poliuretán-elasztomer alapú bevonómassza előállítására és berendezés az eljárás kivitelezésére

7 167774 8 csigás keverőhöz hasonlóan szintén szigetelve van. A 3 csigás keverő a 12 keverőfejjel van összekapcsolva, amely gyorsan forgó keverővel van felszerelve és ez nyomja ki a kész elasztomer bevonómasszát a 13 sajtoló nyíláson keresztül. A nyersanyagokat az 1 csigás keverőbe juttatjuk, ösz­szekeverjük és a keverő csigával a 2 csigás keverőbe to­vábbítjuk. A poliéter keveréket a 6 tartályban megfelelő poliéter bemérésével előkészítjük és a keverővel összekeverjük. Ezután a keveréket a 9 szállító szivattyú segítségével az 1 csigás keverőbe juttatjuk. A 4 tartályból az előkészített elasztikus és nem elasz­tikus töltőanyagokat és az 5 tartályból pigmenteket és stabilizátorokat adagolunk az 1 csigás keverőbe. A szi­lárd adalékokat a poliéterrel az 1 és 2 csigás keverőben jól elkeverjük és a 3 csigás keverőbe szállítjuk, ahol az elasztomereket állítjuk elő. A szilárd adalékokból és poliéterekből álló előkeveréket a 7 tartályból a 10 szi­vattyú segítségével adagolt előpolimerekkel és a 8 tar­tályból all szivattyú segítségével adagolt katalizátorral összekeverjük. A reakció a 3 csigás keverőben és a 12 keverőfejben megy végbe, ahonnan az elasztomer keve­réket a 13 sajtoló nyíláson keresztül a 18 szilárd alapra visszük fel. A 14 berendezés a masszát elosztja és a 15 berendezésből a rugalmas masszára 2—3 mm szemcse­nagyságú elasztomer granulátumot szórunk. A szilikon­kaucsukkal bevont 16 hengerrel az elasztomert a szegély­lécek között elegyengetjük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa Szobahőmérsékleten 75 g vízmentes 3000 mólsúlyú és 56 hidroxilszámú propilénglicerinpolioxidot — amely I általános képletű poliéter, amelyben R —CH20— —CH(0)—CH2 0—csoportot, R, —CH 2 —CH—(CH 3 )— —csoportot és R2 —CH 2 —CH 2 —csoportot jelent, össze­keverünk 37,5 g 200 mólsúlyú, 56 hidroxilszámú, 0,1%­nál kisebb víztartalmú propilénpolioxiddal és 5 g tolui­léndiizocianáttal és 3 csepp (0,05 g) ónoktáttal. Az egé­szet 150 °C-ra melegítjük és 7 órán át keverjük. A keve­réket 100 °C-ra hűtjük és egymást követően 75 g lég­száraz talkumot, 2 g krómzöldet és 65 g átlagosan 1—3 mm szemcseméretű gumigranulátumot adunk hozzá, az egészet gyorsan forgó keverővel 5 percen át keverjük. A 60 °C-on így előkészített masszához hozzáadunk 20 g 40% szabad izocianát-csoportot tartalmazó előpoli­mert, amelyet toluiléndiizocianát, vízmentes glicerin és propilénoxid vagy etilénglicerinpolioxid és/vagy glikol 224 : 14 : 120 arányban megvalósított reakciójával kap­tunk. Az egészet 1—2 percen át, majd 0,5 g ónoktát vagy 0,25 g ólomsztearát katalizátor hozzáadása után még 0,5 percig keverjük. Ez a massza a kiöntés után 2—3 óra alatt köt és 1,2— 1,25 g/cm3 sűrűségű, 20 kg/cm 2 szakítószilárdságú, körül­belül 125% relatív nyúlású, 50° Shore keménységű, kö­rülbelül 30% Schob rugalmasságú és 0,55 m/m Schopper lágyságú anyagot képez. 2. példa A bevonómassza folyamatos kiöntéséhez a 4 tartályba a következő összetételű, előre előkészített keveréket mér-5 jük be: talkum, antimontrioxid, polivinilkloridemulzió alakjában, krómzöld, higanyoxid, ultraibolya fény elleni stabilizátor, az alábbi súlyarányban: 43,2:37,2:48: : 4,4: 0,6: 0,6, 134 kg keverék/óra kitermeléssel és az 5 tartályba 180 kg/óra kitermeléssel bemérünk 2—4 mm 10 szemcseméretű granulátumot. Egyidejűleg a 9 szivattyú segítségével a 6 tartályból a poliol-keveréket 210 kg/óra + 2% kitermeléssel, a 10 szi­vattyúval a 7 tartályból az előpolimert 66 kg/óra ± 2,5% kitermeléssel és a 11 szivattyúval a 8 tartályból a katali-15 zátor-oldatot 12 kg/óra ±1% kitermeléssel adagoljuk. A poliéter-keveréket a 6 tartályban 80—90 °C hőmérsék­letre melegítjük és az egyéb kiindulási anyagokat szoba­hőmérsékleten mérjük be. A poliéter-keveréket külön készítjük elő úgy, hogy 20 összekeverünk 160 súlyrész I általános képletű három­funkciós poliétert, amelynek hidroxilszáma 56 + 3, és víztartalma 0,1% alatti és a képletben R —CH2OCHO­-(CH3 )CH 2 0— csoportot, R! —CH 2 —CH(CH 2 C1)— és —CH2 —-CH(CH 3 )— csoportot, R 2 —CH 2 —CH 2 —cso-25 portot jelent, n=5,m=3,p=2, valamint 13 súlyrész III általános képletű négyfunkciós, 450 ± 20 hidroxil­számú és 0,1% alatti víztartalmú poliétert, ahol a képlet­ben R3 —CH 2 — csoportot, Rt —CH 2 —CH(CH 2 C1)— — csoportot és R2 —CH 2 —CH 2 csoportot jelent, Ar 30 CH3 -csoportokattartalmazó benzolgyűrű, x = 3, n = 5, m = 1, 5 súlyrész toluiléndiizocianáttal. Az előpolimert úgy készítjük el, hogy szobahőmérsék­leten, majd 80—100 °C-ra melegítve összekeverünk 250 súlyrész toluiléndiizocianátot egy olyan poliéter-keverék-35 kel, amelyet 106,5 súlyrész I általános képletű, 56+3 hidroxilszámú háromfunkciós fenti poliéterből és 53 súlyrész II általános képletű 56 ± 3 hidroxilszámú és 0,1%-nál alacsonyabb víztartalmú kétfunkciós poliéter­ből, ahol a képletben Ar naftalinból származó olyan 40 gyököt jelent, amelyben a hidrogénatomok CH3 -csopor­tokkal vannak helyettesítve, Rj —CH2 —(CH^—CH 2 — -csoportot és R2 —CH 2 —CH 2 — csoportot jelent, n = 15j m = 4, készíttetünk. A katalizátor-oldatot 11,3 súlyrész poliéter-keverék és 45 0,7 súlyrész ónoktát összekeverésével készítjük. Az 1,2 és 3 berendezésegységben a csigák összekeverik és eljuttatják a masszát a 12 keverőfejbe, ahol a masszát alaposan összekeverjük és ezután az alapra kiontjuk. A massza hőmérséklete a keverőfejben 40—50 °C. 50 A kiöntött keverék a szétterítés után polimerizálódik és sima, rugalmas, tetszés szerinti vastagságú felületet ké­pez, amelyet a 17 szegélylécek határolnak be. A kapott termék körülbelül 1,1 g/cm3 sűrűségű, Shore keménysége 45° és rugalmassága (Shoba szerint, Kalan-55 darz Przemyslu Gumowego, PWT, 1957., 191—192. ol­dal) 25%. 3. példa 60 370 g töltőanyagot, azaz 100 g talkumot és 270 g gumi­granulátumot összekeverünk 420 g, 50 hidroxilszámú, 0,05% víztartalmú poliéter keverékkel. A poliéter-keveréket 280 g I általános képletű, 3000 65 mólsúlyú poliéterből, ahol Rt = —CH 2 —CH(CH 3 )-, 4

Next

/
Thumbnails
Contents