167726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás O-szubsztituált 7-amino-3-CEFEM-3-OL-4-karbonsav-származékok előállítására

33 167726 34 szénláncú alkilfenil-, például 4-metilfenil-csoport lehet. Ilyen triazénvegyületek például a következő vegyületek lehetnek: 3-aril-l-(rövidszénláncú)-alkil-triazének, pél­dául a 3-(4-metilfenil)-l-metil-triazén, 3-(4-metilfenil)­-1-etil-triazén, 3-(4-metilfenil)-l-n-propil-triazén vagy 3-(4-metilfenil)-l-izopropil-triazén, 3-aril-l-(rövidszén­láncú)-alkenil-triazének, például a 3-(4-metilfenil)-allil­-triazén, 3-aril-l-fenil-(rövidszénláncú)-alkil-triazének, például a 3-(4-metilfenil)-l-benzil-triazén. Ezeket a reagenseket általában inert oldószerek, például adott esetben halogénezett szénhidrogének, vagy éterek, pél­dául benzol, vagy oldószerelegyek jelenlétében végezzük, hűtés közben, szobahőmérsékleten vagy előnyösen ma­gas hőmérsékleten, például 20 és 100 C° közötti hő­mérsékleten, kívánt esetben zárt edényben és/vagy inert gáz-, például nitrogénatmoszférában. Az olyan II általános képletű enolésztereket, melyek­ben R3 acilcsoportot jelent, bármely, az enolcsoport észterezésére alkalmas eljárással előállíthatjuk. így elő­nyösen az acilcsoportnak megfelelő R3 —OH általános képletű karbonsavat vagy annak reakcióképes savszár­mazékát, főleg a megfelelő anhidridet (ideértendők a karbonsavak belső anhidridjei, azaz a ketének, vagy a karbamin- vagy tiokarbaminsavak belső anhidridjei, azaz az izocianátok vagy izotiocianátok, továbbá a vegyes anhidridek, például a halogénhidrogénsavakkal, például hidrogénfiuoriddal vagy sósavval, hidrogén­cianiddal, halogénhangyasav-(rövidszénláncú)-alkilész­terekkel, például klórhangyasav-etilészterrel vagy -izo­butilészterrel, vagy triklórecetsavkloriddal alkotott ve­gyes anhidridek, azaz a megfelelő halogenidek, például fluoridok vagy kloridok, továbbá pszeudohalogenidek, például a karbonsavaknak megfelelő cianokarbonil-, valamint rövidszénláncú alkoxikarboniloxikarbonil-, például etoxi-karboniloxikarboniloxi- vagy izobutiloxi­karboniloxikarbonilvegyületek is), vagy aktivált ész­tert, például a vinilogén alkoholokkal (azaz enolokkal) alkotott aktivált észtereket, például rövidszénláncú al­kánkarbonsavaknak vinilogén rövidszénláncú alifás al­koholokkal alkotott észtereit, például az ecetsav-izopro­penilésztert használjuk, mikoris kívánt esetben egy meg­felelő kondenzálószer, jelenlétében, savak használata esetén például karbodiimidvegyületek, például diciklo­hexilkarbodilmid, vagy karbonilvegyületek, például diimidazolilkarbonil jelenlétében, reakcióképes sav­származékok használata esetén például bázikus szerek, például tri-(rövidszénláncú)-alkilaminok, például tri­etilamin, vagy heterociklusos bázisok, például piridin jelenlétében, vinilogén alkoholokkal alkotott észterek alkalmazása esetén pedig egy savas szer, például egy ásványi sav, például kénsav, vagy egy erős szulfonsav, például p-toluolszulfonsav jelenlétében dolgozunk. Az acilezési reakciót oldószer vagy oldószerelegy jelen­létében vagy anélkül végezhetjük, hűtés közben, szoba­hőmérsékleten, vagy melegítéssel, kívánt esetben zárt edényben, és/vagy inert gáz-, például nitrogénatmosz­férában. Alkalmas oldószerek például az adott esetben szubsztituált, főleg adott esetben klórozott alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogének, például a ben­zol vagy toluol, mikoris az észterezőszert, például ecet­savanhidridet is használhatjuk hígítószerként. A fenti észterezési és éterezési reakciók során az alkal­mazott III általános képletű vegyülettől és a reakció­körülményektől függően a II általános képletű vagy I általános képletű vegyületet — mely ugyancsak kelet­kezhet — vagy azok elegyét kaphatjuk. Ez utóbbi akkor keletkezik, ha például nehézfém- vagy króm-II-vegyüle­tekkel szennyezett III általános képletű vegyületeket használunk, vagy ha azokat az V általános képletű 5 vegyületekből történő előállításuk során nem izoláltuk és megfelelően szennyezett VI általános képletű vegyü­leteket használtunk, vagy a reakciót bázikus körülmé­nyek között végeztük. A keletkezett elegyeket az ismert módon, például megfelelő elválasztási módszerekkel, 10 például adszorpcióval és frakcionált elucióval, kroma­tográfiával (oszlop-, papír- vagy vékonyrétegkromatog­ráfiával), megfelelő adszorpciós szerek, például • szili­kagél vagy alumíniumoxid és eluensek alkalmazásával, valamint frakcionált kristályosítással, oldószeres meg-15 oszlatással stb. választhatjuk szét. Az így nyert II általános képletű vegyületeket az I általános képletű vegyületeknél leírt módon más II általános képletű vegyületekké alakíthatjuk át. A fenti eljárások során, valamint az adott esetben 20 elvégezhető utólagos eljárások során kívánt esetben a reakcióban részt nem vevő szabad funkciós csoportokat a III általános képletű vegyületekben, illetve a keletke­zett II általános képletű vegyületekben, az előzőkben, a II általános képletű cefem-vegyületeknek I általános 25 képletű 3-cefem-vegyületekké történő átalakításánál le­írt módszerekkel ismert módon védhetjük, majd kívánt esetben utólag felszabadíthatjuk. A II általános képletű vegyületek előállításánál ki­indulási anyagként használt III általános képletű vegyü-30 leteket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy V általános képletű vegyületben, mely képletben R2 előnyösen hid­roxilcsoport, vagy egy R^ csoport is lehet, ahol R2 a fentiekben megadott, az acetiloximetilcsoportot példá­ul enyhén bázikus közegben, például 9—10 pH értékű 35 nátriumhidroxidoldatban végzett hidrolízissel, vagy egy megfelelő észterázzal, például Rhizobium trifolii, Rhizo­bium lupinii, Rhizobium japonicum vagy Bacillus sub­tilis megfelelő enzimével kezelve hidroximetilcsoporttá alakítjuk, egy szabad -C( = O)—R2 karboxilcsoportot 40 megfelelő módon funkcionálisan kiképzünk, például egy diazovegyülettel, például difenildiazometánnal ke­zelve észterezünk, és a hidroxilcsoportot például egy halogénező-, például klórozószerrel, példul tionilklorid­dal, vagy egy jódozószerrel, például N-metil-N,N'-45 -diciklohexil-karbodiimidiumjodiddal kezelve halogén­metil-, például klórmetil-, illetve jódmetilcsoporttá ala­kítunk. A klórmetilcsoportot vagy közvetlenül, például egy megfelelő króm-II-vegyülettel, például egy szervet­len vagy szerves króm-II-sóval, például króm-II-klorid-50 dal vagy króm-II-acetáttal megfelelő oldószerben, pél­dául dimetilszulfoxidban kezelve, vagy indirekt módon, jódmetilcsoporton keresztül (melyet a klórmetilvegyü­letnek fémjodiddal, például nátriumjodiddal megfelelő oldószerben, például acetonban végzett kezelésével 55 állítunk elő), a keletkezett jódmetilvegyületet egy meg­felelő redukálószerrel, például cinkkel ecetsav jelenlété­ben kezelve alakíthatjuk át a metiléncsoporttá. A meti­léncsoportot egy VI általános képletű vegyületben, me­lyet az V általános képletű vegyületekből elektrokémiai 60 redukcióval vagy króm-II-sókkal vagy alumíniumamal­gámmal végzett redukcióval is nyerhetünk, oxidatív úton alakítjuk ki. A VI általános képletű kiindulási anyagban a metilén­csoport oxidatív lehasítását a 3-helyzetben oxocsoport 65 kialakításával, előnyösen ózonos kezeléssel egy ozonid-17

Next

/
Thumbnails
Contents