167700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forró fürdőbe mártott huzalok vagy fémcsíkok fémbevonatának kenés útján történő kialakítására

167700 7 8 molhat: a találmány lényege szempontjából azonban ez nem szükséges követelmény, úgy hogy a tartály ettől eltérő módon is kialakítható. Amint az 1. és 3. ábrák is mutatják a 10 tartályt a célnak megfelelő rázószerkezet mozgatja. Ez többfajta is lehet. A rajzon ábrázolt megoldás szerint például egy forgórendszerű 30 vibrációs berendezés van beépítve. A 30 vibrációs berendezést sűrített levegővel működtetjük. Ez a berendezés a 32 karokra van szerelve, melyek a 10 tartály falának középső részéhez vannak rögzítve. Ettől eltérően természetesen, különböző, önmagában ismert, egyirányban ható, elektromágneses vibrátor is alkalmazható ugyanazon eredménnyel. A 10 tartályt vertikális vagy horizontális irányban egyaránt lehet mozgatni — a két mozgásirányt lehet egymással felváltva kombinálni — mert a gyakorlati tapasztalat azt igazolja, hogy a mozgatás iránya az eredmény szempontjából közömbös. Csak példaképpen említjük, hogy vízszintes irányban végzett 50 Herz, 150 mikron amplitúdójú rezgőmozgás a várt eredmény szempontjából teljesen kielégítő volt. Amikor a 14 kenő-tisztító anyag — mely egyaránt lehet őrölt faszén, mederhomok vagy egyéb, hasonló szilárd halmazállapotú anyag — a leírt berendezés révén vibrációs mozgásban van, a szemcsék összetömörödnek, s így az anyagréteg felső szintje lejjebb száll. A réteg felső szintjének csökkenése részben annak tudható be, hogy az anyag összeáll — tömörödik — másrészt annak is, hogy az anyagréteg mélyebben belesüllyed a horgany-olvadékba, tekintve, hogy az összetömörödött réteget a horganyolvadék tartja a vibrációs mozgás alatt, ha azonban nincs vibrációs mozgás, akkor az anyagréteg szemcséi és a tartály fala között súrlódás van, tehát a horganyfürdő az egymással súrlódó szemcséket nagyobb felületen támasztja alá. A találmány szerinti megoldásnak megfelelően különböző halmazállapotú anyagokat alkalmaztunk. Ezeket különböző rezgésszinteknek megfelelően mozgattuk. Tettük ezt azért, mert a forma, méret és felület szempontjából különböző szemcsékből álló, különböző fajsúlyú anyagokhoz kellett a megfelelő vibrációs mozgást kiválasztani. Példaképpen említjük, hogy a találmány szerinti megoldás megvalósítása érdekében olyan anyagréteget választottunk, mely mosott és osztályozott folyami mederhomokból állott, fajsúlya megközelítően 2,3 volt, a szemcsék mérete pedig 6,35 és 3,175 mm között mozgott. Ezzel már jó eredményt értünk el. (lásd 4. ábrát) A 4. ábrán az A-vonal a rezgés frekvenciája és amplitúdója közötti azon összefüggéseket tünteti fel, amikor az anyagréteg kezdett összeállni, míg a B-vonal azokat az összefüggéseket tüneti fel, amikor a szemcsék az anyagréteg aljától felfelé eltávolodtak. Az A és B vonalak közötti árnyékolt terület tehát azt a tartományt jelöli, melyben az anyagréteg a megkívánt, tömörödött helyzetbe került, de a szemcsék még nem kezdtek a réteg aljáról felfelé mozogni. Nyilvánvaló, hogy igen alacsony frekvencián, vagy az A-vonal alatti kis amplitúdó mellett az anyagrétegre nem lehetne a megkívánt eredménnyel járó hatást kifejteni, de az ábrán látható vonalak által megjelölt frekvencia és amplitúdó értékek mellett, vagy ezek felett az anyagréteg tömörödik, s így felszíne lejjebb száll. Ha a rezgés frekvenciáját és/vagy amplitúdóját tovább növeljük, akkor az anyag viselkedésében alig tapasztalhatunk változást mindaddig, amíg a B-vonalat el nem érjük, amikor az anyagréteg felső nívójának egyidejű süllyedésével a réteg aljáról a szemcsék felfelé kezdenek vándorolni és a kenőanyagréteg ebben a „túlcsordult" állapotban a horganyolvadékra is jut és annak felületén a tartály mellett helyezkedik el. Ha pedig a frekvencia és/vagy amplitúdó értéket tovább is növeljük, akkor a túlcsordulás mértéke mindaddig nő, amíg olyan gyorssá válik, hogy az anyag fellazul és gyakorlatilag már nem lehet a kívánt célra felhasználni. Az árnyékolt területtel jelölt tartományon belül tehát olyan amplitúdó és frekvenciaértékek vannak, amelyek alkalmazása mellett lényegesen kisebb súlyú és egyenletesebb bevonatot lehet kialakítani, mint azonos feltételek mellett, vibrációs mozgatás nélkül. Ha pedig a B-vonal feletti tartományba eső frekvencia- és amplitúdó-értékeket alkalmazzuk, akkor olyan feltételek megteremtésére nyílik módunk, melyek mellett a kisebb súlyú bevonat előállításával a kenő-tisztító anyagréteget tisztán tudjuk tartani anélkül, hogy gyakran és gyorsan kellene utántölteni. Kielégítő mértékű homogenitást biztosíthattunk az anyagréteg felületének szint-csökkentésével úgy, hogy az óránkénti süllyedés 2,5—5 cm volt. A fent ismertetett eljáráshoz hasonló, másik eljárást is eredménnyel alkalmaztuk. Eszerint a tartályt folyamatos rezgőmozgásnak vetettük alá, a beárnyékolt tartományon belüli frekvencia és amplitúdó-értékek mellett. Az ezen tartományon belüli rezgés-jellemzők alkalmazása mellett csökkentett súlyú bevonatot sikerült létrehozni, de nem volt biztosítható a szemcsék kicsordulásával járó öntisztítás. Nagyobb amplitúdójú rezgőmozgás szuperponálása útján (ennek amplitúdója cca 1 mm volt) a mederhomok öntisztulása bekövetkezett és az elért eredmény hasonló volt a B görbevonal feletti és ahhoz egészen közeli tartományba eső jellemzőkkel rendelkező rezgőmozgás útján elért eredményekhez. Az egyedi berendezés kialakításától függően, e kevert rezgőmozgással végrehajtott eljárás sokkal kedvezőbb eredménnyel járt, mint az előzőkben már leírt módszer. Az alábbi táblázat a bevonat súlyával kapcsolatos összeállítást mutatja, amelyet 1,47 mm huzalon állítottunk elő védőgázos eljárás alkalmazásával úgy, hogy a kenőréteget különböző rezgőmozgásoknak vetettük alá. (Az eljárás foganatosításához szükséges egyéb feltételeken nem változtattunk.) Horganyfürdő hőfoka 455 °C A bemerített huzal hossza 3,05 méter A mederhomok-réteg vastagsága 200 cm Húzási sebesség 86 m/perc 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4