167700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés forró fürdőbe mártott huzalok vagy fémcsíkok fémbevonatának kenés útján történő kialakítására

5 167700 6 így alsó felülete jobban belenyomódik a fürdőbe és így a kenési nyomás megnő. A kenőanyag és a tartály közötti súrlódás csökkenésével vastagabb rétegű kenőanyagot választhattunk a megkívánt kenési nyomás biztosításához. Ha egy kezdetben nyugalomban levő kenőanyag-réteget vibrációs mozgásnak vetjük alá, akkor megfigyelhetjük, hogy annak felszíne lejjebb száll, majd egy bizonyos ponton megállapodik és egy szinten marad. Kísérletek során azt is tapasztaltuk, hogy a kenőanyagréteget úgy is rázhatjuk, hogy a réteget alkotó anyag a réteg fenekétől fokozatosan felfelé emelkedik egy bizonyos szintig, melyen a kenőanyag-réteg lényegében sűrűvé válik, és a kicsordult kenőanyagot akár folyamatos, akár szakaszos adagolás segítségével, új kenőanyag hozzáadásával pótolhatjuk. Ez a progresszív „kicsordulásos" majd „utántöltős" módszer, rendkívül előnyösnek mutatkozott abban a tekintetben, hogy a kenőanyag-réteg alja mindig tiszta maradjon, s így lényegében állandó és egyenletes bevonati rétegvastagság és anyag-súly alakuljon ki, s ugyanakkor ki lehet küszöbölni azt a fáradságos manuális munkát, amit a réteg alján öszszegyűlt anyag lekaparása jelent. Miután pedig az állandóan rázás alatt tartott kenőanyag-réteg nagyobb felületen úszik a fürdő tetején, a réteg alsó felületére nyomás hat; érdekes módon úgy tapasztaltuk, hogyha folyami homokot használunk, melynek fajsúlya megközelítően 2,3, akkor a rétegre lényegében körülbelül 5 kg súly nehezedik. Ezért, ha a kenőanyag-tartály a fürdő szintje a',' nyúlik, például 1,25—1,875 cm távolságban, s a fürdő szintje megközelítőleg azonos a kenőanyag szintjével, akkor a kenőanyag-réteg alján levő szemcsék felfelé igyekeznek a tartályból és a fürdő felszínén úszkálnak. Ezt követi egy állandó, fokozatos mozgás, melyet a teljes kenőanyag-réteg végez, s így állandóan tisztán és mozgó állapotban marad. Ha folyami homokból álló réteget veszünk, annak előnyös túlcsordulási mértéke óránként 25—50 mm, ami elegendő ahhoz, hogy a réteget állandóan tisztán lehessen tartani, jóllehet ennél nagyobb mértékű túlcsordulás is alkalmazható anélkül, hogy a rétegutánpótlásban zavar állna be. Folyami homok esetében azonban a 100 mm-t meghaladó túlcsordulás néha azzal jár, hogy az utántöltött anyag már nem tud tömörödni a megfelelő mértékben. A tapasztalatok azt is bebizonyították, hogy a kenőanyag tömörítése, illetve a túlcsordulás különböző frekvenciájú és amplitúdójú rezgőmozgás mellett egyaránt biztosítható. Mederhomoknál mind a tömörödéshez, mind a túlcsorduláshoz 20—160 Herz frekvenciás és mindössze 35—600 mikron amplitúdójú rezgések egyaránt megfelelők voltak. A kísérletek természetesen nem adtak arról felvilágosítást, hogy a rezgés iránya döntően befolyásolná-e a tömörödést, vagy hogy az egyik, vagy másik irányú rezgés előnyösebb lenne-e. Jó eredményeket értünk el a vertikális, vagy oldalirányú rezgőmozgással egyaránt, de ugyanígy jónak bizonyult a centrifugális vibráció is. Mivel a forró fürdőbe mártott huzalok bevonatának előállítását ezidőszerint általában az „A" típupusú bevonatok előállításánál alkalmazzák, e technológiát az „A" típusú bevonatok készítéséhez fejlesztették ki, bár az eljárás olyan bevonatok előállí-5 tására is alkalmas, melyek lehetnek könnyű és nehéz fajsúlyúak egyaránt, s ezzel a bejelentést a védőgázas eljárással kombinált, forró mártófürdős eljárásokra is ki lehet terjeszteni. A találmány szerinti megoldásnak megfelelő be-10 rendezést a leíráshoz mellékelt rajzok segítségével részletesen is megmagyarázzuk. A rajzokon az 1. ábra vázlatosan metszetben mutatja be a fémfürdőben, mártóeljárással készült huzal előállítására alkalmas berendezést, a 15 2. ábra az 1. ábra szerinti berendezés oldalnézetben; a 3. ábra pedig a 2. ábra szerinti 3-3 metszővonalnak megfelelő metszetrajzot ábrázolja, a 4. ábrán egy olyan diagrammot látunk, amely a 20 rezgés-szintek és a réteg tömörödése közötti összefüggéseket mutatja. A rajzon látható berendezésben van egy 10 tartály. Ennek hasábalakja van, méretei pedig: 38—60 cm magas, 10 cm vastag, szélessége pedig tetszőle-25 ges. A tartály mind alul, mind felül nyitott és bele van merítve a 12 horganyolvadékból álló fürdőbe. A tartály oldala alkalmas módon rögzítve van úgy, hogy ennek segítségével rezgőmozgásnak lehet alávetni. 30 A rögzítés úgy van megoldva, hogy a tartály két vége egy-egy lapos 13 konzolhoz van erősítve, mely lényegében vízszintesen helyezkedik el és vége egy merev 130 tartószerkezetre csatlakozik. A tartályban van a 14 kenő-tisztító anyag — ez 35 bármely, az adott célra alkalmas anyag lehet — előnyösen mosott és osztályozott mederhomok, amely a megolvadt horgany felületén úszik. A berendezés használata alkalmával kellő számú, egymástól megfelelő távolságban levő huzalt húzunk a kenőanyag-40 rétegen keresztül felfelé. A húzás konstans sebességgel zajlik le, önmagában ismert húzóberendezés segítségével, amit a rajzon nem ábrázoltunk. Az egyenletes feszítés biztosítása érdekében a huzalok a 18 görgőkön vannak átvetve. A görgők a 10 tar-45 tály alatt a horganyfürdőbe vannak belemerítve. A rajzon vázlatosan bemutatott tartály úgy van kialakítva, hogy a korábban már említett védőgázas eljáráshoz fel lehessen használni oly módon, hogy a kenőanyag-réteg aljához folyamatosan közömbös 50 (nem oxidáló-hatású) gázt vezetünk — ez lehet például propángáz — melyben kis mennyiségben hidrogénszulfid, vagy ehhez hasonló anyag van gáznemű halmazállapotban. A gáz bevezetése a következőképpen történik: a 55 10 tartály egyik 101 határolófala mellett egy zárt 20 tér van kiképezve; e tér alsó része a 10 tartály belsejével közlekedik a vízszintes helyzetű 21 nyílás révén, mely lényegében a doboz teljes szélességén halad végig. A 20 tér felső részén vízszintesen egy 60 22 cső van kiképezve, mely a tartály hátulsó fala mellett helyezkedik el, a cső belseje a 20 térrel közös teret alkot a cső alján levő hosszirányú nyílás segítségével és a cső egyik vége nyitott; ezen keresztül áramlik be a gáz. A 10 tartály előnyösen úgy 65 van kiképezve, hogy a gáz a tartály belsejébe ára-3