167643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és köszörűgép sokszög idomú munkadarabok megmunkálására

11 167643 12 készítjük el, mint az eredeti munkadarab külső felületét, illetve az új alkatrész belső, furat felületét a 8 kar lengéstengelyétől ugyanolyan távolságban levő furatkővel munkáljuk meg, mint az eredeti munka­darabnál történt. Ez könnyen elvégezhető akkor, ha a köszörűkorong Rk sugarának értéke az elhasználó­dott, külső felületen megmunkált sokszögű idomba, illetve a furatkő 8 kar lengéstengelyétől való távolsága a.belső felületen megmunkált, tönkrement sokszög idomú munkadarabba bele van ütve. Az sem okoz problémát, ha ezek az értékek az elhasznált munka­darabokról nem olvashatók le, mivel ezek az elhasz­nált munkadarabokon való mérések alapján könnyen és gyorsan megállapíthatók. A profil alakjának a tengelyt köszörülő korong átmérőjétől való függését meg lehet szüntetni azáltal, hogy mindig azonos átmérőjű, illetve egy szűk inter­vallumban változó átmérőjű koronggal köszörülünk. Ezt vagy csak kis mértékben kopó köszörűkorong (bórazon vagy gyémántszemcsés korong) alkalmazásá­val, vagy végtelen nagyra választott átmérőjű köszörű­korong alkalmazásával lehet elérni. Az utóbbi esetben az Rk = °° feltétel megvalósításá­hoz az 1. és 3. ábrákon vázolt elvi megoldások a 13. és 14. ábrák vázlatain szemléltetett megoldásokra módosulnak. Mozgástanilag csak annyi a változás, hogy az 5 furatkő orsóját hordozó 8 kar véges Rk esetén az 1., 2., 3. és 4. ábrákon lengőmozgást végzett, ezzel szemben Rk = °° esetén a 13. és 14. ábrán ez a kar egyenes vonalú harmonikus mozgást végez. A kar megvezetése történhet a szerszámgépeken szokásos fecskefarkos szánvezetékkel. A megvezetésre további példa a 15. ábrán látható megoldás, amelynek villás változatát a 16. ábra szemlélteti. A furatköszörű ismertetett, nagyon kismértékű alternáló (csak néhány fokos lengő vagy egyenes vonalú) mozgása - mint már említettük — nem a „sarok"-pontok környezetének kiszedéséhez szüksé­ges, hanem a furat profiljának tengelyprofillal azonos alakra hozására használható. Az ismertetett módon kis kúpszögű tengelyfelüle­tek és furatfelületek is előállíthatók. Kúpköszörülés esetén az 5. - 8. ábrák szerinti kivitel a 17. ábrán látható kivitelre módosul. E kivitel az 5. - 8. ábrákon vázolt kiviteltől abban tér el, hogy a 17 szegnyeregbe fogott 16 tüske által leírt henger sugara nem E, hanem Ek = E" a, és hogy a 17. ábrán M ponttal jelölt csatlakozási helyén olyan közbetétet kell alkalmazni, amely a lengő és forgó alkatrészek egymáshoz viszonyított bármilyen szögállását biztosítja. Ennek egyik megol­dását szemlélteti a 18. ábra, ahol a 22 gyűrű 23 csapok körüli elfordulása révén a 15 villához viszo­nyítva bármilyen térbeli irányt, és a 24 tartóidom csúszkáinak segítségével a 15 villa szárainak irányában bármilyen helyzetet felvehet. A 17 szegnyeregbe fogott 16 tüskét a 22 gyűrű furatába kell illeszteni. Az Rk = °° feltétellel előállított szerkezet (13. és 14. ábra) a munkadarab asztalának szögbe állítása után minden változtatás nélkül nagyobb nyílásszögű, elvileg egymáshoz tökéletesen illeszkedő, tengelyen és 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 furatban levő kúpos felületek megmunkálására is alkalmas. A sokszög idomú, külső felületen ésx belső felületen megmunkált munkadarabok eddig ismert eljárások révén elérhető illeszkedési pontosságánál jelentősen obb illeszkedési pontosság érhető el azáltal is, ha a cülső felületen megmunkált munkadarabot határoló, cissé domború, nyújtott hipociklois profilok alakját a gyakorlati megmunkálás során köszörülésnél is bemet­szés nélkül, illetve minimális bemetszéssel alakítjuk ki, olyan formában, mintha esztergakéssel készült volna. Ehhez a munkadarab egyenletes forgó és egyenletes transzlációs körmozgását (bolygómozgá­sát) korrigáljuk. A korrigálás révén biztosítjuk, hogy a kialakított profilok ne függjenek a köszörűkő átmé­rőjétől. A 19. ábrán látható négyszög idomú munkadarab­nál a legkisebb és legnagyobb sugarú profilpontoknál — a belső és külső érintőkörök érintési helyein — a profilok függetlenek a köszörűkorong átmérőjétől, mert e helyeken a sugár merőleges a profil érintőjére, és akár késsel, akár kis vagy nagy átmérőjű köszörű­koronggal munkáljuk meg a profilt, ugyanazon Pi, P2 profilpontokon érintkeznek a szerszámok a munka­darabbal. A Pi, P2 pontokat összekötő átmeneti profilsza­kaszon az érintő a sugárra nem merőleges, ezért az esztergává előmunkált profilba a kis sugarú köszörű­korong kevésbé, a nagyobb sugarú köszörűkorong jobban belemetsz. Ezt a 20. ábra érzékelteti. Változatlan excentricitás és változatlan külső át­mérő esetén a különböző átmérőjű köszörűkorongok­kal végzett köszörülés eredményeképpen olyan gör­besereget kapunk, amely görbék mindegyike folyto­nos görbe és a profilnak csak átmeneti szakaszában tér el kismértékben (maximálisan néhány tized mm­el) a többitől. E görbék jellegét túlozva mutatja a 21.ábra. A profilváltozások a származtató felületnek, a köszörűkorong felületnek olyan megválasztása révén küszöbölhetők ki, amelynél a görbületi sugár az újraélezések során nem változik Ilyen köszörűfelület lehet például a fazék alakú köszörűkorongok homlok­felülete, amelynél a görbületi sugár végtelen és az újraélezések után is ugyanaz marad. A származtató felületnek — találmányunk esetében a köszörűkorong felületnek — ilyen megválasztása sok esetben megold­ja a bemetszés elkerülésének, illetve minimálisra csökkentésének problémáját, azonban a gyakorlatban nehézséget okoz, hogy a nagyméretű köszörűkoron­gok nem férnek el (szegnyereg, vállak) és a köszörű­orsó és köszörűkorong új elrendezése miatt a hagyo­mányos palástköszörű gépek jellegét is aránylag jelen­tősen meg kell változtatni. A bemetszés problémája a származtató felület, köszörűkorong felület végtelen görbületi sugarúra változtatása helyett megoldható azáltal, hogy a forgó és egyenletes transzlációs körmozgás (bolygómozgás) mellett korrigáló mozgást is viszünk a rendszerre, mégpedig olyan módon, hogy a mozgási alapkénysze­rek számát nem növeljük, tehát nem növeljük a szerszám-munkadarab rendszer rugalmasságát sem, és pontosság szempontjából kedvezőtlenül nagy mozgó tömegeket sem alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkal­mas egyszerű, merev alapkényszer rendszert szemlél­tet a 22. ábra, amely a találmány szerinti köszörűgép 6

Next

/
Thumbnails
Contents