167630. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vakcina és szérum előállítására sertések és borjak enterális coli-megbetegedései ellen

3 167630 4 a szerzők un. istállóspecifikus coli-törzseket használtak oltóanyagtermelésre. A törzsek enterotoxintermelő képességét az említett szerzők az aktív vagy passzív védettség szempontjából nem vizsgálták, az enterotoxinoknak pedig a betegség kóroktanában kiemelkedő szerepük van. Számos járvány folyamán megfigyelték, hogy a megbetegedést előidéző coli típus domináló szerepét bizonyos idő múlva új szerotípus veszi át. Ebben az esetben pedig az alkalmazott vakcina vagy szérum eleve hatástalanná vált, mivel az Oltóanyagok más szerológiai típusba tartozó törzsekkel készültek. Végül az említett szerzők által ismertetett oltóanyagtermelési eljárásokkal készült vakcinák az eljárás nem megfelelő volta miatt enterotoxinokat nem vagy csak elenyésző mennyiségben tartalmaztak. Ez a megállapítás az imént említett vakcinákká előállított szérumokra is vonatkozik, ezek a szérumok enterotoxin elleni ellenanyagokat nem tartalmazhattak. Amint a fentiekből kitűnik, megfelelő oltóanyag és szérum hiányába specifikus védekező eljáráson alapuló olyan komplex eljárás jelenleg nem létezik, amely a nagyüzemi állatállományok coli-megbetege, déseinek csökkentésére alkalmas lenne. A gyógykezelés és megelőzés céljára is leggyakrabban használt antibiotikumok csak átmenetileg előnyösek; használatuk a kialakuló rezisztencia miatt nemcsak a kezelés eredménytelensége hanem általános biológiai veszélyei (a fertőző rezisztencia közegészségügyi és állategészségügyi kockázata) miatt aggályos szükségmegoldás. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy jelenleg a sertések és borjak coli-megbetegedései ellen specifikus védekező és gyógyító eljárás nem áll rendelkezésünkre. A legújabb adatok szerint (lásd például Smith. H.W.-Halls.S.: Journ. Path.Bact. 1967. 93, 531.; Pesti L. -Semjén G. Magyar Állatorvosok Lapja, 1971, IJ^601.; Semjén G., Pesti L.: Magyar Állatorvosok Lapja, 1971. 11. 603.; Smith H.W. Gyles CL: Journ, Med. Microb; 1970. 3^_ 387) a coli okozta hasmenéses megbetegedésekből izolált, un. enteropatogén colitörzsek egy hőérzékeny és egy hőálló enterotoxint termelnek, amelyek legtöbb szerző véleménye szerint döntő szerepet játszanak a sertések és borjak E. coli okozta hasmenéses megbetegedéseinek kóroktanában és kórfejlődésében. A coli-megbetegedésekből haszánkban izolált, patogénnek minősíthető coli- törzsek nagy többsége rendelkezik enterotoxin > termelő képességgel. Az eddigi vizsgálati adatok szerint az enteropatogén coli-törzsek egy állatfajon belül azonos enterotoxinokat termelnek. A találmány célja olyan vakcina- és szérumtermelési eljárás kidolgozása, mellyel olyan vakcina és szérum állítható elő, amely megfelelő mennyiségű hőálló és hőérzékeny enterotoxint tartalmaz. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy enterotoxint termelő E. coli törzsből húslevestenyészetet készítünk, a tenyészettel peptont, agart, szénhidrátot és marhahúskivonatot tartalmazó táptalajt oltunk be, ezt 16—30, előnyösen 24 órán át 37 °C-on tenyésztjük, ezután homogenizáljuk, és a homogenizált anyagot inaktiválószerrel kezeljük. A találmány szerinti eljáráshoz felhasznált E. coli törzs enterotoxintermelő képességét bélkacspróbával ellenőrizzük. Az enterotoxint termelő törzsek közül előnyösen azok, amelyek R teleptípus képzésére nem hajlamosak, M vagy S teleptípusban szaporodnak. Vakcina készítésekor előnyös, ha a törzs hemolizáló képességgel rendelkzeik. Különösen előnyös, ha az Országos Közegészségügyi Intézetben 1973. október 5 9-én 00115 és 00116 szám alatt letétbe helyezett E. coli törzseket használjuk fel. Az alkalmazott törzsek mindkét állatfaj (sertések és borjak) esetében hatásosak. A találmány szerinti eljárásban előnyösen olyan 10 táptalajt alkalmazunk, amely 0,05-0,15 % peptont 0,8-1,5% marhahúskivonatot, 0,25 - 0,35% agaragart, 0,15 -0,25% glükózt és 0,4-0,6% nátriumkloridot tartalmaz. A fenti komponenseket tartalmazó táptalaj előnye, hogy az enterotoxin termelődik 15 benne. A tenyésztés után homogenizált anyagból csiraszámláláshoz és hatóanyagtartalom méréshez mintát veszünk. 20 A csíraszámlálást hígítási sor beállításával kezdjük és a hígításokból 0,025 ml-t véresagarra szélesztünk (Pesti L.: Acta Vet. Hung. 1962). Csiraszám szempontjából az oltóanyagot megfelelőnek minősítjük, ha az oltóanyag ml-enként 500 millió vagy annál több 25 baktériumot tartalmaz. Ez a módszer egyben a törzs tisztaságáról is tájékoztatást nyújt, a véresagaron ugyanis a szennyező baktériumok is felismerhetők. A hatóanyagtartalom szempontjából az agártól mentesített és G—5-ös üvegszűrön szűrt anyagtól 30 megköveteljük, hogy 12—15 kg-os sertés üres duodenum kacsába (szegmentjébe) fecskendezett 15 ml-e 24 óra után 1,0 feletti index-számot adjon. Az index-számot úgy számoljuk ki, hogy a teljes szegment súlyából levonjuk az üres szegment súlyát és az így 35 kapott számot elosztjuk az üres szegment súlyával. Ezzel az eljárással a" kellő mennyiségű hőálló (extracelluláris) enterotoxin jelenlétéről győződünk meg. A hőérzékeny (intracelluláris) enterotoxin jelenlétét a következő módon mutatjuk ki. Az oltóanyag-40 termeléshez használt törzs tenyészetének ultrahangozott és G—5-ös üvegszűrőn szűrt 2 ml-ét az előbbiekhez hasonló módon sertés bélkacsba visszük és 24 óra múlva ennél az anyagnál is 1,0 feletti index-számot követelünk. A homogenizált anyag inaktiválásához előnyösen formaldehid-oldatot használunk. Az inaktiválószerrel végzett kezelés után sterilitási próbát végzünk, a következő táptalajok felhasználásával: közönséges és véresagar lemez, Sabouroud-féle agar lemez, félfolyékony Hitchens táptalaj, Holmanfélé és Mitsuoka féle anaerob1 talaj.

(Pesti L.: Acta Vet. Hung. 1962., 12. 299; Mitsuoka T., Sega T., Yamamoto S.: Zbl. Bakt. I. Őrig, 1965., 195, 455.). A 55 közönséges és véresagár lemezekre 0,025 ml vizsgálati anyagot kenünk és aerob körülmények közt 48 óráig 37 °C-on tenyésztjük. A hasonló módon beoltott és a gombák kimutatására szolgáló Sabouroud lemezeket 22 °C-on 6 napig tenyésztjük. A Hitchens talajba 0,1 g0 ml vizsgálati anyagot oltunk és 48 óráig 37 °C-on tenyésztjük. A 0,1 ml-el beoltott Holman talajokat 48 óráig 37°C-on tenyésztjük: a 0,025 ml-el beoltott Mitsuoka-féle talajt pedig nitrogén —C02

atmoszférában (90-10%) anaerob edényben, termosztát hőmér-65 sékleten 7 napig tartjuk. Megfelelő a készítmény, ha baktériumszaporodás a tenyésztőtalajokon egyáltalán nincs. 2