167559. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikrokapszulázott gyógyszerek előállítására
23 I. táblázat Az 1-14. példákban előalított, az ürítőtölcsérből ürített termékek nedvességtartalma _ ____ 5 A példa Levegő Nedvesség sorszáma belépési kilépési tartalom hőmérséklete % C^ 1 160 81-74 ±0,5 2 138--160 71-74 13,9±0,5 3 135--142 68-78 16,8±0,5 4 160 78-81 14,7±0,7 5 170 74-77 13,2±0,5 6 162 78-79 13,0 7 143-160 64-72 14,0 8 105--140 61-71 17,3 9 140 68-70 13,7 10 150 72-73 14,0±0,2 11 150 71-73 14,1±0,1 12 150 70 14,8±0,4 13 150 68-71 14,2±0,4 14 190--200 81-83 12,3±0,5 a - 16,8-ról csökkentve további szárítással 4Q b - 13,8-ról csökkentve további szárítással c— 14,1-ről csökkentve további szárítással d — 14,5-ről csökkentve további szárítással e — 13,8-ről csökkentve további szárítással 45 II. Aktivitás A nyersanyag és a mikrokapszulázott termék 50 aktivitása gyakorlatilag azonos. III. Stabilitás 55 A meggyorsított stabilitási vizsgálatok során kapott eredmények jelezték, hogy a mikrokapszulázott gyógyszernek jelentősen hosszabb a raktározhatósági időtartama, mint a kezeletlen nyersanyagé. A T90 alatt azt az órákban kifejezett időt értjük, 60 amely alatt a 80 C°-on tartott anyag 10%-a bomlást szenved. A 8-14. példákban előállított, mikrokapszulázott anyagok T90 értéke legalább háromszor nagyobb, mint a megfelelő nyersanyagoké. 65 24 IV. Részecskeméret-eloszlás Általában a ciklonból kapott részecskék kisebbek, mint a szárítótér alján elhelyezett ürítőtölcsérből kapott részecskék, és rendszerint mintegy négyszer annyi termék különíthető el az ürítőtölcsérből, mint a ciklonból. A 2/2 rajzlapon látható 2. ábra olyan porok méreteloszlását mutatja be, amelyeket a 75 ju-nál kisebb szemcsék elválasztása előtt a ciklonból és az ürítőtölcsérből kapott termékek összekeverése útján kaptunk. A 2. ábra abszcissza-tengelyén a mikrokapszulázott szemcsék átmérőjét fi-ban, míg az ordináta-tengelyén a mikrokapszulázott szemcsék adott méret alatti mennyiségét súly%-ban adjuk meg. Látható, hogy a) minden egyes termék mikrokapszuláinak átlagos mérete 150 ^t és 200/i között van, b) elkülönítésük előtt a termék 3—10%-ban tartalmaz 75jLí-nál kisebb átmérőjű részecskéket, c) a 75 ju-nál kisebb átmérőjű részecskék aránya az alkalmazott bevonóanyag mennyiségétől és jellegétől függ (lásd a 2/2 rajzlapon a 3. ábrát, ahol a K jelű bevonóanyag mennyiségét az abszcissza-tengelyen %-ban, míg a porlasztva szárítóberendezésen belül a 75ju-nál kisebb átmérőjű részecskék mennyiségét az ordináta-tengelyén szintén %-ban adjuk meg), d) a 75 ju-nál kisebb átmérőjű részecskék aránya a szárítóközeg áramló mennyiségétől is függ, minthogy ha a szárítóközeg áramló mennyisége, nagy, akkor a 75)U-nál kisebb átmérőjű részecskék aránya is nagy, e) a porlasztva szárított részecskék átmérője növelhető és a 75 /z-nál kisebb átmérőjű részecskék aránya csökkenthető, ha a porlasztva szárítani kívánt szuszpenzió szárazanyagtartalmát növeljük, továbbá növeljük a szórószöget, a porlasztó berendezés fúvókája nyílásának az átmérőjét és a szárítótér átmérőjét, valamint minimalizáljuk a szárítótéren átáramló szárítóközeg mennyiségét. V. Porhanyósság Az 1—14. példákban ismertetett módon előállított termékekből mintát veszünk, és az egyes mintákat szitáljuk a 125/jt-nál nagyobb mikrokapszulák elkülönítésére. Ezt követően ezeket a mikrokapszulákat ismert módon porhanyósság tekintetében megvizsgáljuk úgy, hogy a mikrokapszulákat mechanikai behatásnak tesszük ki, és meghatározzuk a kapott, 125/i-nál kisebb átmérőjű részecskék mennyiségét. A kapott eredményeket a II. táblázatban adjuk meg. 12
