167532. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy nitrogénkötő képességű aktív rhizobiumokat tartalmazó természetes eredetű szója oltóanyag előállítására

3 167532 4 talajon jól szaporodnak és jó nitrogénkötő képességgel rendelkeznek, a különböző kémiai és fizikai tulajdonságú talajok a Rhizobium populáció tulajdonságait nem változtatják hátrányosan, a Rhizobiumok fertőző képessége, aktivitása minden talajféleségnél nagy, az oltóanyag tartós, kiszáradással szemben ellenálló, mind poroltásra (csávázásra), mind mérsékelten nedvesített oltásra alkalmas, továbbá csomagolása, szállítása és tárolása egyszerű. A találmány szerinti eljárás révén a kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a Rhizobium törzseket lápi talajban termesztett szója gyökérzetén fejlődő gümőkben szaporítjuk, a szójanövényeket a maximális gümősödés állapotában zölden vagy lombtalanítás után betakarítjuk, a visszamaradó gümős gyökereket kitermeljük, a . kitermelt gümős gyökereket 5-10 napig, 15-25% nedvességtartalmúra szárítjuk. Szárítás után a 12—18%, előnyösen 15% nedvességtartalmú gümőket a gyökérzetről leválasztjuk. A gümőket 2—10% nedvességtartalmúra tovább szárítjuk, majd 0,2 mm-nél kisebb szemcseméretűre porítjuk, és az így nyert természetes Rhizobium koncentrátumot legalább már egyszer szójatermesztésre használt, szárított és porított, 1 súlyezrelék eozint tartalmazó lápi talajjal hígítjuk. A találmányunk szerinti eljárás révén „természetes" szója oltóanyagot állítunk elő. Eljárásunknál a Rhizobium törzsek szaporítását nem mesterséges táptalajon (in vitro), hanem lápi talajban termesztett szója gyökérzetén fejlesztett gümőkben, illetve ezek begyűjtése után (in vivo) végezzük. Eljárásunknál a Rhizobium gümők lápi talajban élő szójanövény gyökeréről származnak. A Rhizobium törzsek szaporítása céljából termesztett szójanövényeket a maximális gümősödés állapotában zölden vagy lombtalanítás után betakarítjuk és a visszamaradó gümős gyökereket kitermeljük. A szójanövény maximális gümősödési állapotban hüvelyesedés idején van, ami fővetés esetén július végén, másodvetés esetén pedig szeptember végén következik be. Ekkor a főgyökéren és oldalgyökereken növényenként átlag 200—300 db gümő van, amelyek légszáraz súlya 1,0-1,5 g. A gümős gyökereket 5-10 napig szárítjuk, majd a gümőket és a gyökérrészeket szétválasztjuk. A gümők ekkor csépléssel könnyen leválaszthatók a gyökerekről, azonban még nem porlódnak. Ekkor a gümők átlagos víztartalma kb. 15%, a gyökérzet átlagos víztartalma pedig 20-22%. Az eljárásunk révén előállított oltóanyag •jellemző szerves- és ásványianyag tartalma a következő: Humusz: 35-45% pH: 6,0-7,0 Makroelemek: N: 1,8-2,5%, P: 0,1-0,3%, K: 0,2-0,3%, Mg: 0,4-0,8%, Ca: 0,4-0,7%. Mikroelemek: Mn: 250-300 mg/1000 g, Cu: 15- 25 mg/1000 g, Zn: 40- 55 mg/1000 g. 5 A porítás mértéke: 0,2 mm-nél kisebb 70-95%, 0,2 mm-nél nagyobb 5—30%. 10 Rhizobium koncentráció: 10-15 millió/g (Baktériumszám) A termék színe: feketésbarna. 15 Az oltóanyag csomagolását és szállítását az ömlesztett anyagoknál szokásos módon végezzük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására két példát ismertetünk. 20 1. példa Termesztésre előkészített lápi talajba előzőleg 25 Rhizobium baktériummal fertőzött magokat vetettünk egymástól 24 cm-re levő, párhuzamos sorokba úgy, hogy a sorokban folyóméterenként 40—40 fertőzött, csíraképes szójamag volt. 30 A magokból fejlődött növényeket a hüvelyesedésig szokásos módon ápoltuk és a hüvelyesedési állapot elérésekor a növényeket - kb. 20 cm hosszú szár meghagyásával - levágtuk. A növény levágott részének eltávolítása után a gyökérzetet a rajta 35 fejlődött gümőkkel együtt - kormánylemez nélküli eke segítségével - kiszántottuk és a kiszántott gyökérzetet szabad földön, 8 napon keresztül az átlagosan 18 C° napi középhőmérsékleten száradni hagytuk, ami után a gyökérzet nedvességtartalma 40 18%, a gümők nedvességtartalma pedig 14% volt. A gyökérzetről a gümőket gumiléces cséplődobbal leszedtük és a gümőkből az idegen anyagokat rostálással eltávolítottuk, majd a gümő-45 ket 35—40 C° hőmérsékleten 5% nedvességtartalmúra szárítottuk és darálóval gyakorlatilag 0,1 mm szemcseméretűre aprítottuk. A nyert őrleményt súlya kétszeresének meg-50 felelő súlyú, szárított és porított lápi talajjal kevertük össze és e keverékhez 1 súlyezrelék mennyiségű eozint adagoltunk. A kapott keverék jellemző adatai a következők voltak (a százalékos értékek súlyszázalékban vannak 55 feltüntetve): Humusz: 41,1% pH: 6,4 60 Makroelemek: N: 2,20%, P: 0,21%, K: 0,28%, Mg: 0,62%, Ca: 0,43%. Mikroelemek: Mn: 280 mg/1000 g, 65 Cu: 20 mg/1000 g, Zn: 42 mg/1000 g 2