167532. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy nitrogénkötő képességű aktív rhizobiumokat tartalmazó természetes eredetű szója oltóanyag előállítására

5 A poritás mértéke: 0,2 mm-nél kisebb 73%, 0,2 mm-nél nagyobb 27%. Rhizobium koncentráció: 12 millió/g (Baktériumszám). A nyert szója oltóanyagból 90 g súlyú mennyiséget 100 kg szójamagra hintettünk úgy, hogy előzőleg a 100 kg szójamagra 4 dl vizet öntöttünk és ráhintés közben folytonos keveréssel gondoskodtunk arról, hogy a szójamagok felülete nedves legyen, azaz az oltóanyag a szójamagok felületére tapadva maradjon. Az oltóanyagnak szójamagokra tapadását az eozin jelenléte következtében szójamagokon látható vöröses szín jelezte. Az így előkészített vetőmagokkal kísérleti termesztést végeztünk, aminek eredményeként — három különböző szójafajta egy évi átlagában - 20,2%-kal nagyobb terméseredményt kaptunk, mint ugyanezeknek a szójafajtáknak oltás nélküli, párhuzamos termesztése esetén. 2. példa Termesztésre előkészített lápi talajba előzőleg Rhizobium baktériummal fertőzött magokat vetettünk egymástól 24 cm-re levő, párhuzamos sorokba úgy, hogy a sorokban folyóméterenként 40—40 fertőzött, csíraképes szójamag volt. " A magokból fejlődött növényeket a hüvelyesedésig szokásos módon ápoltuk és a hüvelyesedési állapot elérésekor a növényeket - kb. 20 cm hosszú szár meghagyásával — levágtuk. A növény levágott részének eltávolítása után a gyökérzetet a rajta fejlődött gümőkkel együtt — kormánylemez nélküli ekével — kiszántottuk és a kiszántott gyökérzetet zárt, kondicionálható helyiségben, állandó 25 C° hőmérsékleten, 5 napon keresztül száradni hagytuk, amely száradás után a gyökérzet nedvességtartalma 15%, a gümők nedvességtartalma pedig 12% volt. A gyökérzetről a gümőket gumiléces cséplődobbal leszedtük és a gümők közül az idegen anyagokat rostálással eltávolítottuk, majd a gümőket zárt térben 38 ± 1 C° hőmérsékleten 3% nedvességtartalmúra szárítottuk és darálóval gyakorlatilag 0,1 mm szemcseméretűre aprítottuk. A nyert őrleményt súlya kétszeresének megfelelő súlyú, szárított és porított lápi talajjal kevertük össze és e keverékhez 1 súlyezrelék mennyiségű eozint adagoltunk. A nyert keverék jellemző adatai a következők voltak (a százalékos értékek súlyszázalékban vannak feltüntetve): Humusz: 43,6% pH: 6,3 Makroelemek: N: 1,86%, P: 0,17%, K: 0,27%, Mg: 0,48%, Ca: 0,46%. 6 Mikroelemek: Mn: 250 mg/1000 g, Cu: 23 mg/1000 g, Zn: 52 mg/1000 g. A poritás mértéke: 0,2 mm-nél kisebb 85%, ,- . 0,2 mm-nél nagyobb 15%. ^ Rhizobium koncentráció: 11 millió/g (Baktériumszám) A nyert szója oltóanyagot az 1. példában 15 ismertetett módon felhasználva három különböző szójafajta termesztésének ötéves átlagában 28,8%-kal nagyobb terméseredményt kaptunk, mint az oltás nélküli szójamagokkal való, párhuzamos termesztés esetén. 20 Az 1. és 2. példában ismertetett eljárással nyert, találmány szerinti szója oltóanyag használata révén kapott terméseredmények átlagosan 10—15%-kal nagyobbak, mint az eddig ismert oltóanyag 25 használatával — egyébként azonos termesztési körülmények között — elérhető terméseredmények. A találmányunk szerinti eljárás fontosabb előnyös tulajdonságai a következők: 30 Az eljárás révén előállított oltóanyag fertőző és nitrogénkötő képessége valamennyi ismert oltóanyagénál nagyobb, mivel természetes viszonyok között szaporított, nagy effektivitású Rhizobiumo-35 kat tartalmaz. Ennek oka, hogy a Rhizobium japonicum optimális szaporodását és fertőző képességét a gyengén savas kémhatású (pH=6) makro- és mikroelemekben egyaránt gazdag, jó víztartó lápi talaj biztosítja legjobban. A szója-40 növény gyökérzete is előnyösebben fejlődik lápi talajban, a gyökérterjedelem pedig pozitív korrelációban van a baktérium, illetve Rhizobium számmal. A tapasztalatok szerint az eljárásunkkal előállított oltóanyag^fertőzési százaléka 99-100%, 45 a megkötött nitrogén mennyisége pedig hektáronként 80-120 kg. Az oltóanyag hatása közel állandó, mivel nem egy Rhizobium törzset, hanem a természetes 50 viszonyok között legjobban szaporodó és nitrogént legjobban megkötő Rhizobium törzsek populációját tartalmazza, amely a különböző termesztési viszonyokhoz tág határok között tud alkalmazkodni. Állandóságát az aránylag állandó kémiai 55 összetételű és fizikai tulajdonságú lápi talaj is biztosítja. Az oltóanyag valamennyi eddig ismert oltóanyagnál tartósabb és hosszabb élettartamú, mivel mindössze csak 4-5% vizet tartalmaz. A kiszáradással szemben ellenálló Rhizobiumokat 60 száraz és hűvös helyen tartva, ezek két évnél hosszabb ideig is megtartják maximális fertőző és nitrogénkötő képességüket. Mind poroltásra (csávázásra), mind mérsékelten nedvesített oltásra alkalmas. Egyszerű módon csomagolható, szállítható és 65 tárolható. 3