167530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás xilosztaszin előállítására

9 167530 10 Részletesebben, abban az esetben, ha a tenyész­levet aktív szénnel, mint adszorbenssel tisztítjuk, a xilosztaszin alkalikus tartományban adszorbeálódik az eluálást viszont előnyösen vagy pH 4 és pH 5 közötti vízzel, vagy ugyanilyen pH-értékű vizes acetonnal vagy vizes alkohollal végezzük. A xilosz­taszin ioncserélő gyantán is tisztítható. Ioncserélő gyantaként kationcserélő gyantát, például Amber­lite IRC-50-et (Rohm and Haas Co.) használunk. Az eluálást vizes sav-, lúg- vagy sóoldattal foga­natosítjuk. A fentiek szerint előállított nyers, por alakú xilosztaszin ioncserélő kromatográfíával tovább tisz­títható. A kromatografálást például Dowex 1 x 2 (OH" -ciklus) (Dow Chemical Co.), Amberlite CG-50 (NH4+ .ciklus (Rohm and Haas Co.) vagy CM-Sephadex (NH4 + -ciklus) (Pharmacia Fine Chemicals, Sweden) stb, gyantákkal végezzük. Az adszorpciós kromatográfiás tisztítás után kapott eluátumokból a xilosztaszin például az oldat szárazra-párlásával különíthető el. A desz­tillációt előnyösen alacsony hőmérsékleten vé­gezzük. Eljárhatunk úgy is, hogy az eluátumhoz vízzel elegyedő szerves oldószert adunk, amiután a kicsapódott hatóanyagot elkülönítjük. Ha a xilosz­taszint tartalmazó eluátum pH-ját a desztilláció előtt vagy közben egy savval semleges értékre állítjuk be, úgy a xilosztaszint savas sójaként kapjuk meg. A jelenlevő xilosztaszin mennyiségét az elő­állítási eljárás bármely szakaszában az ismert mó­don, biológiai értékméréssel határozzuk meg. A biológiai értékmérést például Bacillus subtilis PCI 219 tesztorganizmust használva, papírkorongos­-módszerrel foganatosítjuk. A találmány szerinti eljárással előállított új antibiotikum, a xilosztaszin fizikai-kémiai tulajdon­ságai a következők: A xilosztaszin bázikus jellegű vegyület. Mind a xilosztaszin, mind ennek hidrogénkloriddal vagy hidrogénszulfáttal képzett sója fehér színű, kris­tályos anyag. A xilosztaszin semleges vagy lúgos pH-jú oldatokban állandó, savas pH-jú oldatban bomlik. Olvadáspontja pontosan nem határozható meg, 150 C° és 180 C közötti hőmérsékleten habzás közben bomlik. A xilosztaszin vízben igen jól, metanolban gyengén, több szerves oldószerben, például aceton­ban, butanolban, etilacetátban, benzolban, hexán­ban, éterben stb. egyáltalán nem oldódik. A xilosztaszin ultraibolya adszorpciós spektru­mában jellemző elnyelési maximum nem látszik, csupán végelnyelés figyelhető meg. A xilosztaszin infravörös abszorpciós spektru­mában (káiumbromid tabletta) az aminoglükozid típusú antibiotikumokra jellemző hullámhosszakon a 3320, 2920, 1590, 1465, 1340, 1100 és az 1020 cm"1 -es hullámhosszaknál latszik elnyelési maximum. Ugyanakkor, mivel az 1652 cm"1-es hullámhossz mellett nem látszik elnyelési maxi­mum, nyilvánvaló, hogy a xilosztaszin nem tartal­maz savamid-kötést. A xilosztaszin mágneses magrezonancia spektru­mában (D2 0) a következő 5-értékek figyelhetők meg: 1,36 (q, IH, axiális metilén-proton), 2,13 (m, IH, ekvatoriális metilén-proton), 5,44 (IH, J=<1, 5 xilóz anomer-proton), 5,70 (d, IH J = 3-4, neózamin C anomer-proton). A xilosztaszin vizes oldatban meghatározott optikai forgatása: [a]&3 = +34°. A xilosztaszinrá a következő színreakciók jel-10 lemzőek: Pozitív színreakció ninhidrinnel, antronnal, po­zitív Greig—Leaback és Molisch-reakció. Negatív színreakció Sakaguchi szerint, maltollal, ferrikloriddal, biurettal és negatív Ehrlich-reakció. 15 A xilosztaszin elemösszetételét és molekulasúlyát egy foszforpentoxid fölött, csökkentett nyomáson, 110 C° hőmérsékleten 20 órán át szárított mintából határoztuk meg. Elemanalízis: C 44,18%, H 7,58%, N 11,98%. 20 Molekulasúly (neutralizációs ekvivalens): 451. A szerkezetvizsgálatokból adódó molekulaszer­kezet alapján a xilosztaszin tapasztalati képlete Q7H34N4O10 (számított elemösszetétel: C 44,93%, H7,54%, N 12,33%, molekulasúly 454,49). 25 A xilosztaszin Whatman 1. papírral, pH 9,5-ös, 0,025 mólos borát-pufferral, 2 KV/36 cm feszültség­különbség mellett, 90 percen át végzett papír­elektroforézis során a katódtói 5—6 cm-re vándorol. Abban az esetben, ha a xilosztaszint 0,4 mólos 30 metanollal készült hidrogénkloridban 22 C° hő­mérsékleten, 6 napon át metanolizáljuk, metil-D­-xilozid és neamin keletkezik, míg ha a xiloszta­szint 0,5 normál kénsavban 90 C hőmérsékleten 6 órán át hidrolizáljuk, a hidrolizátumban D-xilóz 35 és neamin mutatható ki. A találmány szerinti eljárással előállított új antibiotikum, a xilosztaszin baktériumellenes spekt­rumát a 2. táblázatban adjuk meg. 40 2. táblázat A xilosztaszin agar-hígításos módszerrel meg­határozott legkisebb növekedésgátló koncentrációi 45 Legkisebb Vizsgált organizmus növekedés­gátló konc, gamma/ml 50 ; Escherichia coli IFO 3044 6,25 Shigella flexneri EW 10 12,5 Proteus vulgaris IFO 3045 50 Pseudomonas aeruginosa 55 IFO 3080 50 Staphylococcus aureus FDA 209P 6,25 Bacillus subtilis PCI 219 3,125 Bacillus cereus IFO 3466 50 60 Bacillus brevis IFO 3331 25 Sarcina lutea IFO 3232 25 Mycobacterium avium IFO 3153 1,6 Mycobacterium avium 65 (streptomicin-rezisztens) 3,125 5

Next

/
Thumbnails
Contents