167463. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzimidazol-származékok előállítására és ilyen hatóanyagot tartalmazó kártevőirtószer

3 167463 4 amin, dinonilamin, diizononilamin, didecilamin, diundecilamin, didodecilamin, ditridecilamin, ditetradecilamin, dipentadecilamin, dihexadecilamin, diheptadecilamin, dioktadecilamin, N-propil-N-propoxiamin, N-butil-N-butoxiamin, N-allil-N-metil- 5 amin, N-allil-N-etilamin, N-allil-N-propilamin, N-allil-N-butilamin, N-benzil-N-etilamin, N-benzil-N-propilamin, N-benzil-N-butilamin, N-(2-ciánetil)-N-etilamin, N-(2-ciánetil)-N-n-propilamin, N-(2-ciánetil)-N-izobutilamin, N-(2-ciánétil)-N-dodecilamin, N-(2- 10 -ciánetil)-N-izotridecilamin, N-(2-ciánetil)-N-hexadecilamin, N-(2-ciánetil)-N-oktadecilamin, N-(2-karboetoxi-etil)-N-metilamin, N-(2-karbometoxietil)-N-metilamin, N-(2-karbometoxi-etil)-N-n-butilamin, n-propil-izooktilamin, n-propil-izononilamin, izo- 15 butil-izononil-amin, ciklohexil-3-metil-butilamin, ciklohexil-izononilamin, di-izotridecilamin, N-metil-N-ciklohexilamin, diciklohexilamin, N-allil-N-metilamin, N-oleil-N-metilamin, N-oleil-N-etilamin, di-oleilamin, N-metoxietil-N-metilamin, di-(metoxi- 20 etil)-amin, N-butoxietil-N-etilamin, N-etil-tioetil-N-metilamin, difenilamin, di-(feniletil)-amin, di-(4--metil-ciklohexil)-amin, di-(4-izopropil-ciklohexil)-amin, di-(ciklohexilmetil)-amin, N-etil-piperazin, heptametilénimin, 2,6-dimetil-pirimidin, 4-metil- 25 pirimidin. A reakciónál oldószerként különösen a mérsékelten vagy gyengén poláros oldószerek, előnyösen az alacsony forráspontú oldószerek alkalmazhatók, ilyenek például a következők: 30 metilénklorid, kloroform, széntetraklorid, benzol, éterek mint dietiléter, diizopropiléter és tetrahidrofurán, észterek mint metilacetát és etilacetát, vagy ketonok mint aceton vagy metiletilketon. Előnyösen kloroformot vagy metilénkloridot alkalmazunk. 35 A 2-metoxikarbonilamino-benzimidazol a J. Am. Chem. Soc. 56, 144 (1934) szakirodalmi közleményben leírt módszer szerint o-feniléndiaminnak S - met i 1 -i zo tiokarbamid-dikarbonsav-dimetilészterrel való reakciója útján állítható elő. A reakcióhoz 40 szükséges aminők előállítása a szakirodalomból szintén ismertté vált. A találmány szerinti I általános képletű vegyületek fungicid, különösen szisztematikus hatásukkal tűnnek ki, így gyógyító hatásukkal a 45 növényi szövetbe már behatolt gombás betegségokozók leküzdhetők. Ez a körülmény főként olyan gombamegbetegedéseknél fontos, amelyeknek hosszú lappangási idejük van és a fellépett fertőzés után ezek a gombás megbetegedések a szokásos 50 fungicidekkel már nem küzdhetők le. Az ilyen vegyületek hatásspektruma igen széles és csaknem egy sor fontos gombás betegségokozó leküzdésében lényeges szerepet játszanak, amelyek a szántóföldi, gyümölcs-, szőlő-, komló-, kerti és dísznövény-ter- 55 mesztésben fordulnak elő. Ezek közül példaként a következőket soroljuk fel: Fusicladium, Gloeosporium, Cylindrosporium, Botrytis, Verticillium, Cercospora, Septoria, Mycosphaerella, Cladosporium, Colletotrichum, Rhizoctonia, Fusarium, 60 Cercosporella, Ustilagineák, Erysiphace-ák, Aspergillace-ák, Sclerotinaceák. A találmány szerinti I általános képletű benzimidazolok ezenkívül kitűnő hatást fejtenek ki Phycomyceták, mint a Peronospora és Phytoph- 65 thora-fajták ellen, főként az R szubsztituensként hosszú szénláncú csoportot tartalmazó vegyületek. Az említett vegyületek hatáserőssége megfelel a ditiokarbaminsav fémsóiból, illetve az, N-triklórmetil-tioftálimid-származékokból álló csoport képviselőinek sőt ezekhez képest részben jobb hatásúak. A találmány szerinti I általános képletű benzimidazol-származékök tárolt gyümölcs és főzelékfélék védelmére is alkalmazhatók, gombás fertőzések (pl. Fusarium-, Penicillium-fajták stb.) ellen. A vegyületek felhasználhatók ipari területen is például textiliák, fa, színezékek és festékbevonatok védelmére rothadást okozó és más gombás szervezetek által kifejtett fertőzések ellen. A találmány oltalmi köre kiterjed olyan kártevőirtószerekre, főként fungicid-szerekre, amelyek hatóanyagként, előnyösen 2—95 súly% koncentrációban az I általános képletű benzimidazol-származékot — ahol a szubsztituensek jelentése a fenti — tartalmazzák a szokásos szilárd vagy folyékony inert vivőanyagok, tapadásfokozó szerek, nedvesítőszerek, diszpergálószerek és/vagy őrlési segédanyagok kíséretében. A kártevőirtószerek permetezhető por, emulzió, szuszpenzió, porozószer vagy granulátum alakjában is alkalmazhatók. A vegyületek elkeverhetők egyéb fungicid hatású vegyületekkel is, amelyekkel kompatibilis keveréket alkotnak. Vivőanyagként alkalmazhatók az ásványi anyagok, mint alumíniumszilikátok, timföldek, kaolin, krétafélék, kovasavas kréta, talkum, szilikagél vagy hidratált kovasav, vagy a felsorolt ásványi anyagok speciális adalékanyagokkal alkotott keveréke, mint például nátriumsztearátot tartalmazó kréta. A folyékony készítmények vivőanyagaként az összes szokásos és alkalmas oldószer például toluol, xilol, diacetonalkohol, ciklohexanon, izoforon, benzinek, paraffinolajok, dioxán, dimetilformamid, dimetilszulfoxid, etilacetát, tetrahidrofurán, klórbenzol és más oldószerek alkalmazhatók. Tapadásfokozó anyagként az enyvszerű cellulóz-származékok vagy a polivinilalkohol jön számításba. Nedvesíthető anyagként az összes alkalmas emulgeátor alkalmazható, ilyenek az oxetilezett alkilfenolok, az aril- vagy alkilarilszulfonsavak sói, az oleilmetiltaurin sói, az oxetilezett fenilszulfonsavak sói vagy a szappanok. Diszpergáló anyagként bevált a „cellszurok" (ligninszulfonsavas sók), a naftalinszulfonsav sói vagy az oleilmetiltaurin sói. Őrlési segédanyagként alkalmazhatók a megfelelő szervetlen vagy szerves sók, mint a nátriumszulfát, ammóniumszulfát, nátriumkarbonát, nátriumhidrogénkarbonát, nátriumtioszulfát, nátriumsztearát vagy a nátriumacetát. Az I általános képletű benzimidazol-származékök a fentieken kívül az állatgyógyászati területen féregűző szerként is hasznosíthatók. A találmányt a következő előállítási és alkalmazási példák kapcsán közelebbről szemléltetjük: 2