167454. lajstromszámú szabadalom • Automatikus fék-utánállító gépkocsi fékekhez

3 167454 4 amelyek a fődarabok tengelyirányú szétmozdításával egymástól eltávolíthatók. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy az utánállító eszköz a tolószerkezet effektív hosszának beállítására kézzel elforgatható, célszerűen az utánállító eszköznek csak a ferdefogazással ellátott fődarabjának forgatásával úgy, hogy a súrlódó felületek ennek során nem kapcsolódnak. A találmány néhány példakénti kiviteli alakját mutatják az ábrák: 1. ábra gépjármű belső pofás dobfék egy részletének nézeti rajza, 2. ábra: az 1. ábra szerinti 2-2 metszet, 3. ábra: az 1. ábra szerinti 3—3 metszet, 4. ábra: a fék-utánállító eszköz egy módosított kiviteli alakja a 3. ábra szerinti metszetben, 5. ábra: a fék-utánállító eszköz egy másik módosított kiviteli alakja a 3. ábra szerinti metszetben. Az 1—3. ábrák szerinti belső pofás dobfék rendszerben a rajzokon fel nem tüntetett fékdobhoz szorítható 3 súrlódó betéttel ellátott 1 és 2 fékpofa pár a rögzített helyzetű 4 alaplapra van szerelve. Mindkét 1 és 2 fékpofa egy pár sugárirányú 5 bordával van ellátva. Az 1 és 2 fékpofák egymással szembenálló végei között, mindkét oldalon egy-egy mechanikus 6 működtető egység helyezkedik el, ezek végzik a fékpofák szétfeszítését. Az 1. ábrán csak az egyik 6 működtető egység van feltüntetve. Az 1 és 2 fékpofák nyugalmi helyzetbe történő visszatérését az 5 bordákat összekötő 7 visszahúzó rugók segítik, ezeknek is csak egyike van feltüntetve az 1. ábrán. Mindkét 6 működtető egység ékes-típusú, 8 házuk a 4 alaplaphoz van rögzítve. A 8 házban egy azonos tengelyvonalú 9 és 10 furat pár van kiképezve, amelyben az 1 és 2 fékpofák végeihez külső végükkel illeszkedő 11 és 12 lökőtalp pár helyezkedik el. Mindkét 11 és 12 lökőtalp külső végén egy kisebb átmérőjű 13 végszakasz van kialakítva, amelyek az 1 és 2 lökőtalpak 5 bordái közé illeszkednek. A. 11 lökőtalp tömör kivitelű. A 12 lökőtalp egy kétrészes tolószerkezet, amelynek hossza automatikusan növelhető a 14 utánállító eszközzel (3. ábra). A kétrészes tolószerkezet egy, a 10 furatban működő 15 csődugattyúból és egy 16 tolóelemből áll. A 16 tolóelemnek egy menetes 17 szára, valamint egy kiszélesedő 18 feje van, és egy nem-reverzibilis menetes illeszkedéssel helyezkedik el a 15 dugattyúban. A nem-reverzibilis menetes illeszkedés abban áll, hogy a menetemelkedés, a menetek oldalszöge és a menetek közötti súrlódás úgy van megválasztva, hogy eleve kizárja az elemek egymáshoz viszonyított elfordulását kizárólag tengelyirányú erő hatására. A 11 és 12 lökőtalpak belső végeiknél fogva a 19 ék segítségével tolhatók szét. A 19 ék a 20 rúd belső végén helyezkedik el. A 19 ék a 21 furaton át, a 9 és 10 furatokra merőlegesen, benyúlik az e furatok belső végei által meghatározott 22 kamrába. A 19 ék a 26 keretbe tengelycsapokkal forgathatóan illeszkedő 25 görgők közvetítésével hat a 11 és 12 lökőtalpak belső végeinek 23 és 24 ferde felületeire. Mivel a 12 lökőtalp egyik részét 5 képező 15 csődugattyú a 13 végszakasznak a fékpofa 5 bordái közötti illeszkedése miatt nem fordulhat el, hogy lehetővé váljék a 16 tolóelemnek elfordulása a 15 csődugattyúhoz képest — minek következtében hő a 12 lökőtalp effektív 10 hossza— a 24 ferde felület egy, a 16 tolóelem belső végéhez illeszkedő 27 tolóbetéten van kialakítva, amely betét 28 csapjával a 18 fejen kiképzett fészekbe forgathatóan illeszkedik a tengelyirányú szétcsúszás ellen a 29 gyűrűvel IS biztosítva. A 6 működtető egység 8 házában egy 30 furat van kiképezve a 10 furat egyik oldalán a 10 furat tengelyvonalára merőlegesen. A 30 furat rendre növekvő átmérő szerint felfúrt 31, 32, 33 20 szakaszokat foglal magába. A 32 és 33 felfúrt szakaszok közötti átmérő különbség szerinti váll— legalább részben — kúpos felületű, amely kúpos szakasz meghatározza a 34 súrlódó felületet. A 14 utánállító eszköz magába foglal egy 25 ferdefogazású 35 fogaskerék-egységet, amely átmérőjében lépcsőzetes kialakítású, forgathatóan a 31—33 felfúrt szakaszokban tengelycsapjával a 30 furatba illeszkedve. A 35 fogaskerék-egységnek 36 sugárirányú 36 karimája van, ennek kerületi 30 felülete kúpos 37 súrlódó felület, a 34 súrlódó felületnek megfelelő, ahhoz illeszkedő kialakítású. A 34 és 37 súrlódó felületek egymáson való felfekvését nyugalmi helyzetben a 38 nyomórugó segíti, amely a 36 karima és a 39 zárólemez 35 között helyezkedik el a 33 felfúrt szakaszban. A 35 fogaskerék-egység 32 felfúrt szakaszban elhelyezkedő 40 szakasza 41 ferdefogazással van ellátva, ez tangenciálisan kapcsolódik a 16 tolóelem kiszélesedő 18 fejének kerületén kialakított 42 40 ferdefogazásával. Célszerűen - amint azt az ábrák is mutatják - a 35 fogaskerék-egység két különálló 43 és 44 darabból áll. A 43 fődarab egy, a 36 karimával ellátott 45 szár, amelynek másik vége forgathatóan 45 csapágyazódik a 30 furatba. A másik 44 fődarabon van kialakítva a 41 ferdefogazás és forgathatóan van a 45 szárra szerelve. A 44 fődarabnak a szárhoz viszonyított elfordulását nyugalmi helyzetben a 46 súrlódó felület és a 36 karima 50 peremének belső oldalán kiképzett 47 súrlódó felület egymáson való felfekvése akadályozza. A 46 és 47 súrlódó felületek felfekvését a 48 nyomórugó segíti, amely a 44 fődarabnak a 36 karimától távolabb eső vége és a 45 száron szabad 55 végéhez közelállóan fekvő 49 ütköző elem között helyezkedik el. A 41 és 42 ferdefogazások között előre meghatározott mértékű holtjáték van beállítva, amely megfelelő fék-hézagot, valamint a fék 60 alkalmazásakor a súrlódó fékbetétek és fékdob közötti megfelelő mozgást tesz lehetővé. Más szóval az 1 és 2 fékpofák szokásos módon a fékdobhoz szoríthatók, majd a 7 visszahúzó rugó hatására nyugalmi helyzetbe húzhatók vissza all 65 és 12 lökőtalpaknak a 19 ékkel meghatározott 2