167454. lajstromszámú szabadalom • Automatikus fék-utánállító gépkocsi fékekhez

5 167454 6 kapcsolata szerint. Tehát fékezéskor a 6 működtető egységek széttolják a 11 és 12 lökőtalpakat, ennek során a 12 lökőtalp tengelyirányban előremozdul a 10 furatban a 42 ferdefogazással együtt, mely utóbbi a holtjáték miatt a 41 ferdefogazáshoz viszonyítva is elmozdul. Amikor a 12 lökőtalpnak a fékezés műveletének megfelelő irányban való elmozdulása a 10 furatban meghaladja a 41 és 42 ferdefogazások közötti holtjáték által meghatározott mértéket, akkor 42 ferdefogazás fogai összekapcsolódik a 41 ferdefogazás fogaival. A fogak összekapcsolódását követően először a 35 fogaskerék-egységnek a 38 nyomórugó erejével szemben történő emelkedése következik be a 37 súrlódó felülettel együtt, ezáltal megszűnik a 34 súrlódó-felülettel való kapcsolat. A 12 lökőtalp további előrehaladása a 35 fogaskerék-egységet forgatja. A fék elengedésekor a 7 visszahúzó rugók hatására — a fékpofák közvetítésével— a 11 és 12 lökőtalpak visszafelé haladnak a 9 és 10 furatokban. A 12 lökőtalp visszafelé haladásának kezdetén a 42 és 41 ferdefogazások közötti kapcsolódás elenged. Ezáltal lehetővé válik, hogy a 38 nyomórugó hatására ismét létrejöjjön a 34 és 37 súrlódó felületek kapcsolódása. A 12 lökőtalp további visszafelé haladása során a 41 és 42 ferdefogazások közötti holtjáték felemésztését követően a 41 és 42 ferdefogazások összekapcsolódnak és a 16 tolóelem forogni kezd a 15 csődugattyúhoz viszonyítva, mivel a súrlódó felületek közötti kapcsolat rögzítve tartja a 35 fogaskerék egységet, ezáltal pedig nő a tolószerkezet effektív hossza. A 16 tolóelem forgása mindaddig folytatódik, amíg a 12 lökőtalp vissza nem tér nyugalmi helyzetébe. Ilyen módon a tolószerkezet effektív hosszának automatikus utánállítása bekövetkezett, ez ellensúlyozza a fékbetétek kopását és biztosítja a fékező elemek közötti hézagot, azaz annak állandó értéken tartását, függetlenül a fékbetétek kopásának mértékétől. Ha a tolószerkezetet nagy, lökésszerű igénybevétel éri, a 35 fogaskerék-egység 44 fődarabja el tud fordulni, mert a 48 nyomórugó erejével szemben tengelyirányban elmozdulva megszakad a kapcsolat a 46 és 47 súrlódó felületek között. A tolószerkezet, azaz a 12 lökőtalp, effektív hosszának csökkentése, például a fékpofák kicserélése esetén a 14 utánállító eszköznek olyan irányban történő forgatásával érhető el, amelynek hatására a 16 tolóelem visszacsavarodik a 15 csődugattyúba. A művelet az 50 visszacsavaró elem segítségével hajtható, végre amelyet először tengelyirányban benyomva az 51 nyomórugó erejével szemben, az 50 visszacsavaró elem belső végén kiképezett 52 fészek illeszkedik a 36 peremből tengelyirányban kinyúló szögletes oldalú 53 csappal, így az 50 visszacsavaró elem forgatásával a 14 utánállító eszköz kívánt irányú forgatása végbemegy. Belátható, hogy a 35 fogaskerék-egység bármely célszerű helyzetben elhelyezhető a tolószerkezethez (12 lökőtalphoz) viszonyítva, feltéve, hogy megfelelő szöget választunk a 41 és 42 ferdefogazások egymásba kapcsolódásához. A 4. ábra az utánállító eszköz egy módosított kiviteli alakját mutatja, ahol az 51 rugó és a 31 felfúrt szakasz hiányzik, a 38 nyomórugó pedig a 36 karima és az 50 visszacsavaró elem belső vége 5 között helyezkedik el. A 36 karimán egy középponti 54 nyílás van kiképezve, ezen keresztülnyúlik a 41 ferdefogazással ellátott 44 fődarabbal összeerősített 55 szár. A 44 fődarab alsó végében rögzített 56 csap forgathatóan van 10 csapágyazva a 30 furatba. A 48 nyomórugó a 36 karima és egy, az 55 szár szabad végéhez közelállóan fekvő 66 ütközőelem között helyezkedik el. 15 Ennek a módosított kiviteli alaknak az az előnye, hogy az 50 visszacsavaró elem forgatása a tolószerkezet megfelelő hosszának beállítására könnyebben végrehajtható mert a 44 fődarab a 36 karimától függetlenül forgatható és nem kell a 34 20 és 37 súrlódó felületek felfekvéséből adódó ellenállást legyőzni forgatáskor, mint a 3. ábra szerinti kiviteli alak esetében. Ez különösen akkor előnyös, amikor a fékező elemek közötti hézagot kézzel kell beállítani a fék összeszerelésekor és a 25 fék kezdeti használata után, amikor a hézagok meghaladják a normál üzemelési állapotnak megfelelő hézag távolságot. Egyébként a 4. ábra szerinti kiviteli alak szerkezete és működése azonos a 3. ábra szerinti 30 kiviteli alakéval, következésképpen a megfelelő elemek hivatkozási számai azonosak. Az 5. ábra szerinti kiviteli alak esetén az 50 visszacsavaró elem forgathatóan van szerelve és 35 tengelyirányban mozgatható a 8 házban kiképzett 30 furat — amelybe az 56 csap van csapágyazva — 57 felfúrt szakaszába. Az 50 visszacsavaró elem belső végén egy 58 köröm van kialakítva, amely illeszkedni tud 56 csapnak az 57 felfúrt szakaszba 40 benyúló végén kiképzett résbe. Nyugalmi helyzetben az 50 visszacsavaró elem az 56 csaptól eltávolítva, a 60 nyomórugó segítségével az 57 felfúrt szakasz külső végénél lévő 59 ütközőre fekszik fel. A 60 nyomórugó az 50 visszacsavaró 45 elem és a 30 furat, valamint 57 felfúrt szakasz közötti átmérőlépcső szerint 61 váll között helyezkedik el. A tolószerkezet (12 lökőtalp) effektív hosszának a 14 utánállító eszköz forgatásával történő 50 beállításakor az 50 visszacsavaró elem a 4 alaplapon képezett 62 nyíláson keresztül hozzáférhető, mely nyílást az eltávolítható 63 dugasz zár le. A 35 fogaskerék-egység forgatásához először a 55 36 karimát tengelyirányban elmozdítva oldódik a 34 és 37 súrlódó felületek közötti kapcsolat, ezután a forgatással szembeni ellenállás minimális, így könnyen végrehajtható. 60 Az 5. ábra szerinti kiviteli alak előnye, hogy az 50 visszacsavaró elem az alaplapon keresztül hozzáférhető anélkül, hogy a fékdobot el kellene távolítani, vagy a dobon keresztül kellene a hozzáférhetőséget biztosítani, mint a 3. és 4. ábrák 65 szerinti kiviteli alakok esetében. 3