167386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-tetrazolil- és 3-(tetrazolil-vinil)-kromonszármazékok előállítására

MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1973. IV. 12. (TA-1246) Japáni elsőbbsége: 1972. IV. 12. (37235/72) Közzététel napja: 1975. IV. 28. Megjelent: 1976. X. 30. 167386 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 99/04 Feltalálók: Nohara Akira vegyész, Kyoto, Umetani Tomonobu vegyész, Sano Yasushi vegyész, Osaka, Japán Tulajdonos: Takeda Chemical Industries, Ltd., Osaka Japán Eljárás 3-tetrazolil- és 3-(tetrazoül-vinil)-kromon-származékok előállítására 1 A találmány tárgya eljárás új, antiallergikus hatású 3-tetrazolil- vagy 3-(tetrazolil-vinil)-kromon-származékok előállítására. Közelebbről a találmány az I általános képletű 3-tetrazolil- és 3-(tetrazolil-vinil)-kromon-származékok — ahol R jelentésehalogénatom vagy nitro-, hidroxil-, 1—6 szénatomos alku-, 5—6 szénatomos cikloalkil-, rövidszénláncú alkoxi-, rövidszénláncú alkanoiloxi-, benzoüoxi-, rövidszénláncú alkoxikarbonilvagy adott esetben egy vagy két rövidszénláncú alkil-csoporttal helyettesített amino-csoport vagy két, az 5-, 6-, 7- és 8-helyzetű szénatomok közül két szomszédos szénatomhoz kapcsolódó szubsztituens két szénatommal együtt benzol-gyűrűt képezhet, továbbá mértéke 0, 1 vagy 2, és n értéke 0 vagy 1-, valamint gyógyászatilag elfogadható sóik előállítására vonatkozik. Az I általános képletű 3-(tetrazolil-vinil)-kromon-származékok transz-vegyületek. Napjainkban számos antihisztamin (a hisztamin hatását gátló vegyület) ismert, és ezek közül néhányat a gyakorlatban is alkalmaznak. Az ismert antihisztaminok antiallergikus hatása azonban nem kielégítő, toxocitásuk meglehetősen nagy, és nem kívánt mellékhatásokat, így fáradtságérzést, fejfájást és szívtáji izgalmakat okoznak hosszabb időn át alkalmazva. Sőt a legtöbb ismert antihisztamin csak kölcsönös gátlást mutat az élő szervezetben képződő hisztaminnal szemben, és így nem alkalmas a gyógyászatban a hisztamintól eltérő jellegű allergiát 5 okozó anyag, azaz az úgynevezett SRSA (anafi-Jaxist okozó, lassan ható anyag) okozta allergikus megbetegedések kezelésére. Allergiát okozó vegyületek, így az SRSA és a hisztamin kiválasztásának az inhibitálása igen fon-10 tos allergikus megbetegedések, így a tüdőasztma gyógyítása szempontjából. Nem ismert azonban olyan vegyület, amely az említett célra alkalmas, továbbá gyakorlati szempontból is megfelelő, és nagyüzemi méretekben előállítható. Az ismert 15 antihisztaminok hátrányait az alábbi irodalmi helyeken ismertetik: „The Pharmacological Basis of Therapeutics" című könyv, negyedik kiadás, 621-662. oldal, megjelent 1970-ben Goodman, Louis S. és Oilman, Alfred szerkesztésében a 20 Macmillan Company kiadóvállalat gondozásában, és „Drill's Pharmacology in Medicine" című könyv 1003-1016. oldala, megjelent 1971-ben Dipalma, Joseph R. szerkesztésében a McGraw-Hill Book Company new-yorki kiadó gondozásában. 25 Ismeretesek továbbá a 2 105 191 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrabocsátási iratból 2-tetrazolil-kromon-származékok. Ezeknek a vegyületeknek azonban nincs antiallergikus hatásuk. Azt találtuk, hogy az új I általános képletű 30 vegyületek— ahol 167386