167360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindkét láncvégen alfa-aminooxi-karbonsavat tartalmazó ACTH hatású polipeptidek előállítására

MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 167360 Bejelentés napja: 1972. VIII. 25. (Rl-481) Közzététel napja: 1975. IV. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. Nemzetközi osztályozás: C 07 c 103/52 ^Mt*^ Bejelentés napja: 1972. VIII. 25. (Rl-481) Közzététel napja: 1975. IV. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. Nemzetközi osztályozás: C 07 c 103/52 Ol TAI H tSZAGOS -ALMANY IVATAL I Bejelentés napja: 1972. VIII. 25. (Rl-481) Közzététel napja: 1975. IV. 28. Megjelent: 1976. VIII. 31. Feltalálók: Lőw Miklós oki. vegyész 22%, dt. Kisfaludy Lajos oki. vegyészmérnök 21%, Patthy Andiásné gyógyszerész 10%, Nyéki Gyötgyné oki. vegyész 6%, Sz. Sárközi Mária oki. vegyész 7%, dr. Szporny László orvos 17%, dr. Hajós György gyógyszerész 17%, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár RT., Budapest Eljárás mindkét láncvégen alfa-aminooxi-karbonsavat tartalmazó ACTH hatású polipeptidek előállítására 1 2 Ismeretes, hogy az adrenokortikotrop hormon (ACTH) peptidlánca messzemenően módosítható anélkül, hogy ezáltal az adrenokortikotrop hatás megszűnne. így a molekula C-terminális végéről az aminosavláncnak több mint egy harmada lehasít- 5 ható a fajlagos aktivitás csökkenése nélkül. A to­vábbi aminosavak lehasítása viszont az aktivitás rohamos csökkenésére vezet. Az 1—19-es fragmens a teljes molekula aktivitásának 30%-ával, az 1-16-os fragmens pedig csak kb. 1%-ával rendel- 10 kezik. Ezzel szemben az N-terminális láncvégen már az első aminosav lehasítása is 50%-os hatás­csökkenést okoz (E. Schröder, K, Lübke: The Pep­tides, Academic Press, New York, 1966, 246-249 old.). 15 Az N-terminális szerin helyett D-aminosavat, nem természetes aminosavat, vagy a szerin funkciós csoportjainak elhagyásával keletkező acilcsoportot (jS-hidroxipropionil-, propionil-csoportot) tartalmazó 20 ACTH-fragmensek esetenként a természetes ACTH hatását is felülmúló aktivitást mutatnak. Ezek a módosított szerkezetű ACTH-fragmensek ugyanis feltehetően rezisztensek az aminopeptidáz típusú enzimekkel szemben és így a szervezetben las- 25 sabban bomlanak le mint a természetes ACTH, ezért még akkor is erős adrenokortikotrop hatást mutatnak, ha a módosító csoport nem tudja teljesen betölteni a természetes hormon N-ter­minális szerin részének szerepét. 30 Hasonló okokra vezethető vissza az a jelenség, hogy ha a C-terminális láncvég felől csökkentjük az ACTH-fragmensek tagszámát a C-terminális amid­-származékok hatása később kezd csökkenni, mint a megfelelő szabad karboxilcsoportot tartalmazó peptideké. A legtöbb karboxipeptidáz típusú enzim ugyanis a peptidamidokat nem tudja elbontani. Ezért úgy látszott, hogy a C-terminális karboxil amidálásával ugyanazt a védőhatást lehet elérni, mint az N-terminális láncvégen a szerin-rész meg­felelő helyettesítésével. Ujabban viszont kiderült, hogy vannak olyan karboxipeptidáz típusú enzi­mek, amelyek a peptidamidok C-terminális amino­savát is képesek lehasítani [J. D. Glass és munka­társai: Proc. Nat. Acad. Sei. U.S. 63, 1426 (1969)]. Mivel a helyettesített amidokat ezek az enzimek sem hidrolizálják, az ilyen származékoktól várható, hogy a C-terminalison helyettesített amiddá alakított ACTH fragmensek a szervezetben lassabban bomlanak le és így nagyobb biológiai hatást mutatnak mint a megfelelő egyszerű amidok. Valóban német kutatóknak sikerült elő­állítani néhány erős adrenokortikotrop hatással rendelkező heptadekapeptid-alküamid származékot (1 954 794 sz. nyilvánosságra hozott NSZK szaba­dalmi bejelentés). Azt tapasztaltuk, hogy a nagyobb hatás eléré­sére nagyon előnyös, ha az ACTH molekula 1-17-es vagy 1-18-as vagy 1-19-es fragmensének mindkét terminális aminosavát a-aminooxisawal 167360

Next

/
Thumbnails
Contents