167291. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új klórozott 1-(2-imidazolin-2-IL)- 2,2,-diafenil- ciklopropán-származékok előállítására

167291 3 4 alifás vagy aromás szénhidrogéneket, étereket vagy tetrahidrofuránt alkalmazhatunk; a célszerűen használható oldószerekre példaként a hexánt, ben­zolt, toluolt, xilolt, dietilétert és a tetrahidrofuránt említjük meg. Az (I) általános képletű vegyületeket ásványi vagy szerves savval reagáltatva a megfelelő sav­addíciós sókat állíthatjuk elő. Sóképzósre például a következő savakat használhatjuk: sósavat, kén­savat, foszforsavat, oxálsavat, borostyánkősavat, metánszulfonsavat, ciklohexilszulfaminsavat, han­gyasavat, aszparaginsavat, glutaminsavat, N-acetil­aszparaginsavat, N-acetilglutaminsavat, aszkorbin­savat, maleinsavat, almasavat, fumársavat, tej­savat, benzoesavat, fahéjsavat. A találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket vagy gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sóikat megfelelő hígító, hordozó- vagy töltőanyaggal elegyítve gyógyászati készítményekké alakíthatjuk át, amelyeket gyulla­dások csökkentésére és fájdalomcsillapításra alkal­mazhatunk. Az alábbiakban a találmány tárgyát képező el­járást — az oltalmi kör korlátozása nélkül — példák segítségével mutatjuk be. Az 1. példában a (II) általános képletű nitril elő­állítását ismertetjük, a 2. példában az (la) általános képletű vegyületek készítését mutatjuk be. A 3. és 4. példa a nátriumhidriddel végzett átalakítást, az 5. és 6. példa a szerves lítiumszármazékkal végzett reakciót illusztrálja. 1. példa l-ciano-2,2-di-(p-klórfenil)-ciklopropán [(II) általános képletű vegyület, R = Cl] 0,5 mól di-(p-klórfenil)-diazometán 500 ml éter­ben készített oldatához cseppenként hozzáadunk 0,55 mól akrilnitrilt, majd a reakcióelegyet kb. 30°C-on keverjük. Körülbelül 5 órai keverés után a nitrogénfejlődés befejeződik. Ekkor az elegyből az oldószert bepárlással eltávolítjuk és a párlási maradékot vákuumdesztillálással tisztítjuk. A ka­pott termék forráspontja 200—205°C/1 Hgmm, olvadáspontja 139 °C. Hozam: 57%. Elemzés: Cl% N% számított: 24,3 4,85; talált: 24,4 4,90. 2. példa l-(2-imidazolin-2-il)-2,2-di-(p-klórfenil)-ciklopropán [(I) általános képletű vegyület, R = Cl, Rx = H] 0,5 mól l-ciano-2,2-di-(p-klórfenil)-ciklopropán és 1 mól etiléndiamin-monotozilát elegyét lassan fel­melegítjük 200°C-ra, majd ezen a hőmérsékleten tartjuk 2 órán keresztül. Ezután az elegyet lehűtjük és 1,2 mól nátriumkarbonát 400 ml vízben készített oldatával elegyítjük. Az elegyhez hozzáadunk 200 ml kloroformot, összerázás után a kloroformos fázist dekantálással eltávolítjuk, majd a vizes fázist továb­bi 100 ml kloroformmal elegyítjük. A kloroformos fázist nátriumszulfáton megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. Sósavas só előállítása A kloroform bepárlása után kapott párlási mara­dékot 200 ml izopropanolban oldjuk és az oldathoz l-es pH-ig sósavas étert adunk. A megsavanyított 5 oldathoz 50 ml étert adunk, az oldatot digeráljuk, majd a kikristályosodott terméket szűrjük, szárít­juk és 90%-os izopropanolból átkristályosítjuk. A kapott anyag olvadáspontja 295 C° (bomlás köz­-ben). Hozam: 64%. 10 Elemzés: N% Számított: 7,62 Talált: 7,51 15 3. példa l-[2-(N-p-klórbenzil)-imidazolin-2-il]-2,2-difenil­ciklopropán [(I) általános képletű vegyület, R = H, R x = = P -C1-C 6 H 4 CH 2 ] 20 0,1 mól nátriumhidrid 20 ml hexametilfoszfortria­midban készült szuszpenzióját felmelegítjük 90 C°­ra, majd cseppenként, keverés közben 0,12 mól 2. példa szerinti előállított l-(2-imidazolin-2-il)-2,2--difenilciklopropán és 50 ml hexametilfoszfortriamid 25 elegyét adjuk a szuszpenzióhoz. Az adagolás befe­jeztével az elegyet 6 órán keresztül 90 C°-on kever­jük, majd az elegyet jégfürdőn lehűtjük és 25 C°-on 0,1 mól p-klórbenzilkloridot csepegtetünk bele. A hőfejlődés megszüntetésével a reakcióelegyet 2 órán 30 keresztül szobahőmérsékleten (15—25 C°-on) kever­jük, majd 300 ml vízbe öntjük. A vizes elegyet éterrel extraháljuk, a szerves fázist magnéziumszulfáton megszárítjuk és az étert bepárlással eltávolítjuk. Sósavas só előállítása 35 Az így előállított párlási maradékot 50 ml éterben oldjuk, l-es pH-ig sósavas étert adunk az elegyhez és a digerálás után kivált terméket szűrjük, éterrel mossuk, majd megszárítjuk. A terméket 7:30 arányú izopropanol-éter elegyből 40 kristályosítjuk át. A kapott anyag olvadáspontja 201—203°C, hozam: 45%. Elemzés: N% számított: 6,6 45 talált: 6,4 4. példa l-[2-(N-benzil)-imidazolin-2-il]-2,2-di-(p-klórfenil­-ciklopropán 50 [(I) általános képletű vegyület, R = Cl, Rx = = C6 H 5 CH 2 ] Megismételjük a 3. példában leírt eljárást azzal a különbséggel, hogy kiindulási anyagként l-(2-imida­zolin-2-il)-2,2-difenilciklopropán helyett 0,1 mól 55 l-(2-imidazolin-2-il)-2,2-di-p-klórfenil-ciklopropánt, p-klórbenzilklorid helyet benzilkloridot alkalma­zunk. A ciklopropán-származékot a 2. példában meg­adott eljárás szerint állítottuk elő. Sósavas só előállítása 60 A sósavas sót a 3. példában leírtak szerint készít­jük el. A termék olvadáspontja 250 °C, hozam- 30%. Elemzés: N% számított: 6,11 65 talált: 6,24 2

Next

/
Thumbnails
Contents