167272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás S-triazolo [4,3-a] kinolinok előállítására és az ilyen vegyületeket hatóanyagként tartalmazó növényi kórokozók növekedését gátló készítmények
167272 17 18 zeit kontroli-növények kivétel nélkül a baktériumos gyökérgolyvásodás jeleit mutatják. Fitotoxikus hatást vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben észleltünk, kivéve az 1-etil-s-triazol-[4,3-a ]-kinolinnal, az l-metiltio-s-triazol-[4,3-a]-kinolinnal és az l-propil-s-triazol-[4,3-a]-kinolimial kezelt növényeken, ahol mérsékelt fitotoxicitásra utaló jeleket figyeltünk meg. 2. táblázat A gyökérgolyvásodás gátlása Vegyület A megbetegedések mértéke s-triazol-[4,3-a]-kinolin-l-karbonsav-Na 3 1-metütio-s-triazol- [4,3-a]-kinolin 5 9-metil-s-triazol- [4,3-a]-kinolin 5 s-triazol-[4,3-a]-kinolin 5 l,5-dimetil-s-triazol-[4,3-a]-kinolin 3 7-metoxi-s-triazol- [4,3-a]-kinolin 5 s-triazol-[4,3-a]-kinolin-l-ol 5 1-metil-s-triazol- [4,3-a ]-kinolin 5 1-etil-s-triazol- [4,3-a]-kinolin 5 7-metoxi-l-metil-s-triazol-[4,3-a]-kinolin 3 1-propil-s-triazol- [4,3-a]-kinolin 5 1-trifluormetil-s-triazol- [4,3-a]-kinolin 5 s-triazol-[4,3-a]-kinolin-a-karbonsav-etilészter 5 78.-82. példa Különböző triazolkinolinszármazékok hatását vizsgáljuk a borsó lisztharmatos megbetegedésének (Erysiphe polygoni) gátlására. A vizsgálatokat az alább következők szerint végezzük: 10 cm átmérőjű cserepekben 4—4 borsót ültetünk, majd a csírázás után 2—2 palántát hagyunk egy-egy cserépben. Az ültetés utáni tizedik napon az 50.—64. példákban megadott módon készült, a készítmény 106 súlyrészére vonatkoztatva 400 súlyrész hatóanyagot tartalmazó készítménnyel kezeljük a fiatal növényeket. A kezelt növényeket ezután lisztharmattal erősen fertőzött növények közelébe helyezzük, így a természetes légmozgás miatt azok is megfertőződnek. A kezelt és kezeletlen növényeket a fertőzött egyedekkel együtt 7—10 napon át üvegházban tartjuk, majd megvizsgáljuk őket. Minden kísérletsorban kezeletlen kontroli-növényeket is hajtatunk. Ezeket az 50.—64. példákban ismertetett, oldószert és emulgálószert, de hatóanyagot nem tartalmazó oldattal kezeljük. Az eredményeket a 3. táblázatban, az előző példákban használt jelekkel adjuk meg. Az összes kontrolinövénynél erős lisztharmatos fertőződést tapasztaltunk. Fitotoxikus hatást egy esetben sem figyeltünk meg. 3. táblázat A lisztharmat gátlása Vegyület A megbetegedés mértéke 10 l-metiltio-s-triazol-[4,3-a]-kinolin 3 1-propil-s-triazol- [4,3-a ]-kinoIin 3— l-klórtriazol-[4,3-a]-kinolin 3— l-(hidroximetil)-s-triazol- [4,3-a ]-kinolin 3 15 5-etoxi-s-triozol-[4,3-a ]-kinolin 3 83.—122. példa 20 A piricularia oryzae okozta rizsrozsdásodás gátlására különböző triazolkinolinszármazékokat használunk. A vizsgálatokat a következő eljárás szerint végezzük: egyenlő mennyiségű homok és porrá tört humusz keverésével termőföldet készítünk. A föl-25 det 10 cm átmérőjű cserepekbe helyezzük és rizsmagokkal sűrűn beültetjük. A beültetett cserepeket ezután körülbelül két héten át üvegházban tartjuk, ez idő után minden cserépben a rizspalánták sűrű növekedése figyelhető meg. 30 Ez idő alatt elkészítjük a pirikuláriát okozó gomba spóráinak vizes szuszpenzióját. A gombát petricsészókben, hántolt rizs-agaron 28 °C hőmérsékleten tenyésztjük. 8 napos tenyésztés után az agarréteg 35 felületére 20 ml desztillált vizet öntünk, és a felület megfelelő eszközzel történő dörzsölésével elkülönítjük a spórákat. Az 50.—64. példákban ismertetett módon ké-40 szített, az aktív hatóanyagot tartalmazó oldattal bepermetezzük a cserepekben kinőtt rizspalánták leveleit, száradni hagyjuk, majd a pirikulária spóráit tartalmazó vizes szuszpenzióval fertőzzük azokat. A kezelésre használt oldat minden esetben a 45 készítmény 106 súlyrészére vonatkoztatva 400 súlyrész hatóanyagot tartalmaz. A cserepeket 18 °C hőmérsékletű, nagy légnedvességű térben helyezzük el, és 40 órán át ott tartjuk. Ezután visszahelyezzük az üvegházba és további hat napon át növesztjük 50 őket. Ekkor megvizsgáljuk a növényeket, fertőzöttségük mértékét az előző példákban megadott módon jelöljük. A kontroll-növényeket a következő eljárással kezeljük: a rizspalántákat ciklohexanon és a fenti két szulfonát — nem ionos — típusú fe-55 lületaktív szer elegyének, hatóanyagot nem tartalmazó vizes oldatával permetezzük be. Egyébként a növényeket a többiekkel azonos módon kezeljük. A kísérlet eredményeit a 4. táblázatban adjuk 60 meg. A kísérleteket nem egyidoben" végeztük. A nem kezelt kontroli-növényeken azonban mindegyik kísérletsorozatban a rizsrozsdásodás feltűnő jeleit észleltük. Fitotoxicitásra utaló jeleket általában nem tapasztaltunk, kivéve néhány növénynél, 65 ahol azonban a tünetek gyengék voltak. 9
