167238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hipokalcémiás hatású peptidek előállítására

í67238 5 6 szerben szelektíven (a trifluorecetsavval lehasítható csoportok változatlanul tartásával) merkuriacetáttal és kénhidrogénnel hasíthatjuk le. Az S-benzilcsoportokat a védett peptidről nátriummal folyékony ammóniás közegben hasíthatjuk le szelektíven. Mindkét esetben a védett peptidet szabad merkaptocsoportokkal kapjuk. Ezt pl. ecetsavas közegben jóddal, szerves oldószerekben dijódetánnal vagy dirhodánnal, vagy folyékony ammóniás közegben levegő oxigénjével védett diszulfiddá oxidálhatjuk. Igen előnyös a merkaptocsoportokat tritilcsoportokkal védeni ós ezeket a diszulfidhid metanolos közegben jóddal történő kialakításával egyidejűleg eltávolítani a védett peptidről. A diszulfidgyűrű kialakítását a mindkét ciszteingyököt tartalmazó részszekvencia, pl. az 1—10 dekapeptid, vagy a dotriakontapeptid lépcsőjével is végezhetjük. A találmány szerinti eljárás b) változatánál a kiindulási anyagként alkalmazott nyíltláncú peptidet előnyösen az a) eljárási változatnál említett védőcsoportokkal állíthatjuk elő. Az S-tritilcsoportokat trifluorecetsavval távolíthatjuk el, és a szabad nyíltláncú peptidet az ismert módon kálium ferricianiddal vizes oldatban vagy folyékony ammóniás közegben jóddal vagy levegővel oxidálhatjuk. Eltávolíthatjuk azonban a tritil-csoportokat a fentemlített eljárás szerint jóddal és metanollal, a diszulfidképzéssel egyidejűleg is. Az N-acilszármazékok előállítása során az acilgyököt aminovédőcsoportként alkalmazhatjuk. A keletkezett peptideket az ismert módon utólag, savaddíciós sóikká alakíthatjuk át. Az utólagos reakciókat célszerű sorrendben, egyenként vagy egymással kombinálva végezhetjük. A savaddíciós sókat az ismert módon állítjuk elő. A kiindulási anyagként alkalmazott peptideket úgy állítjuk elő, hogy az aminosavakat, ha szükséges, könnyen lehasítható védőcsoportokat alkalmazva, a kívánt sorrendben egyenként vagy előzőleg kisebb peptidegységeket képezve összekapcsoljuk, miközben adott esetben az eljárás valamelyik megfelelő lépésében végrehajtjuk a diszulfidhid képzését. Célszerűen a hosszúláncú peptidek előállítására az irodalomban ismert valamelyik összekapcsolási eljárással dolgozunk, figyelembe véve a diszulfidhidat. Az aminosav- és/vagy peptidegységek kapcsolása, pl. úgy történik, hogy egy védett a-aminocsoportot és aktivált terminális karboxilcsoportot tartalmazó aminosavat vagy peptidet szabad a-aminocsoportot és szabad vagy védett, pl. észterezett vagy amidált terminális karboxilcsoportot tartalmazó peptiddel reagáltatunk, vagy egy aktivált a-aminocsoportot és védett terminális karboxilcsoportot tartalmazó aminosavat vagy peptidet szabad terminális karboxilcsoporttal és védett a-aminocsoporttal rendelkező aminosavval vagy peptiddel reagáltatunk. A karboxilcsoportot pl. savaziddá, -anhidriddé, -imidazoliddá, vagy egy aktivált észterré, pl. ciánmetilészterré, tiofenilészterré, p-nitrotiofenilészterré, tiokrezilészterré, p-metánszulfonilfenilészterré, p-nitrofenilészterré, 2,4-diniltrofeniészterré, 2,4,5- vagy 2,4,6-triklórfenilészterré, pentaklórfenilészterré, N-hidroxiszukcinimidészterré, N-hidroxiftálimidészterré, 8-hidroxikinolinészterró, N-hidroxipiperidinészterré átalakítva, vagy karbodiimiddel (adott esetben N-hidroxiszukcinimid hozzáadásával) N,N'karbonildiimidazollal vagy izoxazoliumsóval, pl. 5 Woodward-reagenssel reagáltatva, az aminocsoporttot pl. foszfittal reagáltatva aktiválhatjuk. Használatos módszer a karbodiimid mószer, a Weygand-Wünsch-féle eljárás (karbodiimid N-hidroxiszukcinimid jelenlétében), az azidmódszer, az aktivált 10 észter- és az anhidridmódszer, továbbá a Merrifieldmódszer és az N-karboxianhidrid vagy N-tiokarboxianhidrid módszere. A végtermékek előállítása mellett a találmány oltalmi körébe tartozik a kiindulási anyagok, min-15 denekelőtt a diszulfidhidat tartalmazó peptidtöredékek előállítása, és ezeknek kapcsolása a peptid maradék részével. Úgy találtuk, hogy előnyös olyan szekvenciából kiindulni, amely az első 10 N-terminális aminosavat tartalmazza, és ezzel az N-termi-20 nálissal kondenzálni az egész maradék szekvenciát. Kapcsolhatjuk azonban az említett N-terminális szekvenciát a 28. aminosavig (glicinig) tartó, szabad C-terminális karboxilcsoporttal rendelkező fragmenthoz is, és az oktakozapeptidet a 29—32. amino-25 savból álló tetrapeptiddel kondenzáljuk. Ez az eljárás különösen a hosszúláncú alifás alkoholokból származó C-terminális észterek és az N-szubsztituált C-terminális amidok előállítására alkalmas. A kondenzációt pl. a Weygand-Wünsch módszerrel 30 végezzük. Ha az 1—10 szekvenciát a C-terminális 11—32 szekvenciával kondenzáltatjuk, akkor pl. a karbodiimides vagy a Weygand-Wünsch-módszert alkalmazzuk. A következőkben az N-terminális dekapeptidek (1—10) előállítását részletesebben 35 ismertetjük. A dekapeptidek felépíthetők pl. az 1—4 és 5—10, az 1—5 és 6—10, az 1—6 és 7—10, vagy az 1—7 és 8—10 szekvenciákból, mint az az 1—8. ábrákon látható; felhasználhatunk ezenkívül más részleteket 40 is az 1—10 szekvencia felépítésére. A cisztein1

gyökön az a-aminocsoport védésére előnyösen terc-butiloxikarbonil-csoportot, vagy egy ezzel egyenértékű, savas hidrolízissel lehasítható csoportot használunk, vagy ha egy Na-acilezett dotriakonta-45 peptidet szeretnénk előállítani, a megfelelő acil-, pl. acetilcsoportot használjuk. Emellett célszerűen olyan merkapto-védőcsoportokat alkalmazunk, amelyek szelektíven lehasíthatok, szemben a savas hidrolízissel lehasítható Na-aminovédőcsoporttal 50 (pl. terc-butiloxikarbonil-csoporttal), pl. benzilvagy tritilcsoportot. A dekapeptid terminális karboxilcsoportját nem feltétlenül szükséges megvédeni, pl. akkor nem, ha a kondenzációt az azid- vagy anhidrid-módszerrel végezzük. Ezt a csoportot véd-55 hetjük azonban a fentiek szerint észterezéssel is, pl. metanollal vagy etanollal (ekkor az észtercsoport hasítása híg nátronlúggal történik), vagy benzilalkohollal vagy analógjával (hasítás pl. folyékony ammóniás közegben fémnátriummal). A közbenső 60 termékek aminocsoportjainak védése a szokásos védőcsoportokkal, pl. karbobenzoxi-, tritil-, tercbutiloxikarbonil- vagy 2-(p-bifenilil)-izopropiloxikarbonil-csoportokkal történik. A közbenső termékek karboxilcsoportjait, ha szükséges, a szokásos 65 módon észterezhetjük. A szerin- és treoningyökök 3