167213. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6,7,7A,8,9,10-hexahidro-1H,5H-benzo [I,J] kinolizinek előállítására

167213 A gyógyszerkészítmények előállításánál felhasz­nálható segédanyagokra az alábbi példákat sorol­juk fel: víz, nem toxikus szerves oldószerek, így paraffinok, (kőolajpárlatok) növényi olajok (pél­dául földimogyoró- vagy szezámolaj), alkoholok (például etilalkohol, glicerin), glikolok (például propilénglikol, polietilénglikol), szilárd hordozó­anyagok, így természetes kőörlemények (így kao­lin, agyagok, talkum, kréta), szintetikus kőörle­mények (például nagy diszperzitásfokú kovasav, szilikátok), cukrok (répacukor, tejcukor és szőlő­cukor) emulgeáló szerek, így nemionos és anionos emulgeátorok (például polioxietilén-zsírsavészte­rek, polioxietilén-zsíralkohol-éterek, alkilszulfoná­tok és arilszulfonátok), diszpergálószerek (így lignin, szulfitszennylúg, metilcellulóz, keményítő és polivinilpirrolidon), csúsztatószerek (például magnéziumsztearát, talkum, sztearinsav, nátrium­aurilszulfonát). Az így elkészített gyógyászati készítményeket szokásos módon juttathatjuk a szervezetbe, pél­dául orális vagy parenterális úton, előnyösen per­lingvális vagy intravénás úton. Az orális adagolásra szánt tabletták a hatóanyagon és az említett ada­lékanyagokon kívül természetesen más termékeket is tartalmazhatnak, így nátriumcitrátot, kalcium­karbonátot, dikalciumfoszfátot, egyéb keményítő­féleségeket, így burgonyakeményítőt, továbbá zse­latint. A tabletta célszerűen csúsztatószereket, így a már említett magnéziumsztearátot, nátrium­laurilszulfátot és talkumot is tartalmaz. Az orális adagolásra szánt vizes szuszpenziók és/vagy elixi­rek a hatóanyagon és az említett adalékanyagokon kívül különböző ízjavítószereket és színezékeket is tartalmazhatnak. A parenterálisan adagolandó ol­datokat alkalmas folyékony hordozóanyagok fel­használásával állíthatjuk elő. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületeket intravénás adago­lás esetén 0,1—10, előnyösen 0,5—5 mg/testsúly -kg/nap mennyiségben alkalmazzuk, orális adago­lás esetén a szokásos napi dózis 1—100, előnyösen 5—50 mg/testsúlykg. A megadott dózisoktól természetesen eltérhe­tünk a vizsgált kísérleti állat súlyától, az adagolás módjától, az egyéni tűrőképességtől, a készítmény formájától, az adagolás idejétől és periódusától függően. Ennek következtében előfordulhat, hogy a fent megadott mennyiségű szernél kevesebbre van szükség, máskor meg túl kell lépni a fent meg­adott határokat. Nagyobb mennyiségek adagolá­sakor célszerű a napi dózist több részletben be­adni. A humán alkalmazásnál— a fenti korláto­zásokkal — úgyszintén a megadott dózishatárok érvényesek. A 2. példa szerint előállított vegyület 3 mg/kg dózistól jelentős koronáriás hatással rendelkezik. A találmány szerinti eljárással előállítható többi vegyület hasonló hatással rendelkezik. A vegyületek koronáriás hatását szívkatóterrel ellátott altatott korcs kutyákon vizsgáltuk: mér­tük a koronáriás szinusz oxigéntelítettsegének nö­vekedését. Néhány találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyület vérnyomásra gya­korolt hatását az alábbi táblázatban adtuk meg. A táblázat jobb oldali oszlopában szereplő dózisok a legalább 15 Hgmm vérnyomásesés kiváltásához szükséges dózist adják meg. Táblázat A vegyület előállítását 10 ismertető példa száma 15 20 Vérnyomáscsökkentő dózis mg/kg, per os 7 12 31,5-től 3,1-től A találmány szerinti eljárást az alábbiakban — az oltalmi kör korlátozása nélkül — példákon mutat­juk be. 1. példa 21,8 g benzilidónacetecetsavas etilészter és 15,1 g A8 , 9 -oktahidro-7-kinolon 150 ml jégecetben készí­tett elegyét 8 órán keresztül visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd a keletkezett l-fenil-3-metil-25 -10-oxo-6,7,7a,8,9,10-hexahidro-lH,5H-benzo­[i,j ]kinolizin-2-karbonsav-etilésztert elkülönítjük. Az etilacetát-petroléter-elegyből átkristályosított termék olvadáspontja 122 C°, hozam: az elméleti mennyiség 59%-a. 30 2. példa 13,2 g 3'-nitro-benzilidén-acetecetsavas etilészter és 7,6 g A8>9 -oktahidro-7-kinolon 100 ml jégecet-35 ben készített elegyét 10 órán keresztül visszafolya­tó hűtő alatt forraljuk, majd a keletkezett l-(3'­-nitro-fenil)-3-metil-10-oxo-6,7,7a,8,9,10-hexahidro­-lH,5H-benzo[i,j]kinolizin-2-karbonsavas etilész­tert elkülönítjük. Az etilacetát-petroléter-elegyből 40 átkristályosított termék olvadáspontja 131 C°, hozam: az elméleti mennyiség 66%-a. 3. példa. 45 7,6 g 3-nitro-benzaldehid, 5,8 g acetecetsavas metil­észter és 7,6 g A8)9 -oktahidro-kinolon 150 ml jég­ecetben készített elegyét 8 órán keresztül vissza­folyató hűtő alatt forraljuk, majd a keletkezett l-(3'-nitro-fenil)-3-metil-10-oxo-6,7,7a,8,9,10-50 -hexahidro- lH,5H-benzo [i,j ]kinolizin-2-karbonsav­-metilésztert elkülönítjük. Az etanolból átkristályo^ sított termék olvadáspontja 138 C°, hozam: az el­méleti mennyiség 48%-a. 55 4. példa 5,6 g 3'-nitro-benzilidén-acetecetsavas izopropil­észter és 3,0 g A8 , 9 -oktahidro-7-kinolon 150 ml jógecetben készített elegyét 8 órán keresztül visz-60 szafolyató hűtő alatt forraljuk, majd a keletkezett l-(3'-nitro-fenil)-3-metil-10-oxo-6,7,7a,8,9,10--hexahidro-lH,5H-benzo [i,j ]kinolizin-2--karbonsav-izopropilésztert elkülönítjük. Az izo­propanolból átkristályosított termék olvadáspontja 65 135 C°, hozam: az elméleti mennyisége 81%-a.

Next

/
Thumbnails
Contents