167151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-helyettesített DL-7-azido-CEF-3-EM- 4-karbonsav-származékok előállítására

167151 -n 29 30 lassan szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni, miközben állandóan nitrogén-gázáramot buborékol­tatunk rajta keresztül, hogy a hidrogén-szulfid nyomait is eltávolítsuk. A maradékot diklór-metán­ban oldjuk és az oldatot leszűrjük, majd a szűrletet bepároljuk. Maradékként 0,166 g nyers a-tionoformamido-dietil-foszfonoecetsav-p-metoxi­benzilésztert kapunk. A fenti előállítási eljárás nagyobb adagban történő megismétlése útján kapott 4 g nyers termé­ket egy 60 g szilikagélt tartalmazó oszlopra visszük és etilacetáttal eluálunk. Körülbelül 100 ml elő­frakció lebocsátása után 10 ml-es frakciókat fogunk fel. A 10-22. frakciókból 2,8 g a-tioformamido­-dietfl-foszfonoecetsav-p-metoxibenzilésztert kapunk. E termék infravörös színképe (széntetraklorid­ban) a következő jellemző értékeket mutatja: 3,14, 5,72, 6,61, 7,00, 8,01 és 9,65 mikron. A magmágneses rezonancia-színkép (deutero-klo­roformban) jellemző értékei (T8,78 (triplett, 3, J = 7Hz, -CH2 CH 3 ), 8,73 (triplett, 3, J = 7Hz, -CH2 CH 3 ), 6,20 (szingulett, 3, Ar-OCH 3 ) 5,88 (multiple«, 4, -CH2CH 3 ), 4,81 (szingulett, 2, Ar-CH2 -), 3,96 (kettős dublett, 1, J = 8,5 Hz"és J = 22Hz, =CH-), 3,11 (dublett, 2, J = 9Hz, aromás —H), 2,66 (dublett, 2, J = 9 Hz, aromás -H), 0,55 (dublett, 1, J = 5 Hz, -HCS). 20. példa. 2-Oxo-propÜ-N-(p-metoxi-benzüoxikarbonil­-dietil-foszfonometil)-tioformimidát. 58 mg a-tioformamido-dietil-foszfonoecetsav-p­-metoxibenzilésztert (0,155 millimól) 0,5 ml ace­tonban oldunk, majd ehhez az oldathoz 23 mg (0,166 millimól) kálium-karbonátot és ezt követően 13,5jul (0,168 millimól) klór-2-propanont adunk. A kapott elegyet azután lefedett lombikban, szoba­hőmérsékleten 14,5 óra hosszat keverjük, majd 2 ml vízmentes diklór-metánnal hígítjuk és leszűr­jük. A szűrletet csökkentett nyomáson bepároljuk, maradékként 60 mg 2-oxo-propil-N-(p-metoxi-benzil­oxikarbonil-dietil-foszfonometil)-tioformimidátot kapunk olajszerű termék alakjában. Az infravörös színkép (széntetrakloridban) jel­lemző értékei: 5,75, 6,20, 6,28, 6,62, 8,00, 8,50, 8,68, 9,71 és 10,24 mikron. A magmágneses rezonancia-színkép (deutero-klo­roformban) jellemző értékei: T 8,73 (triplett, 6, J = 7Hz, -CH2 CH 3 ), 7,73 (szingulett, 3, -COCH3 ), 6,20 (szingulett, 5, -OCH 3 és -OCH2 -), 5,90 (kettős dublett, 4, J = 7*Hz, és J = 7,5Hz, -CH2 CH 3 ), 5,35 (dublett, 1, J = 21 Hz, =CH-), 4,83 4,83 (szingulett, 2, Ar-CH2 -), 3,14 (dublett, 2, J = 9 Hz, aromás -H), 2,66 (dublett, 2, J = 9 Hz, aromás -H), 1,60 (dublett, 1, J = 4Hz, -N=CH-). 21. példa. 5-Metil-6H-1,3-tiazin-4-karbonsav-p-metoxi benzilészter és 5-metil-6H-l,3-tiazin-4-5 -karbonsav-metilészter. A) 5-Metil-6H-1,3-tiazin-4-karbonsav-p­-metoxibenzilészter. 10 a) 59 mg 2-oxo-propil-N-(p-metoxi-benziloxikar­bonil-dietil-foszfonometil)-tioformimidát 0,5 ml ace­tonnal készített oldatához 25 mg porított kálium­-karbonátot adunk és az elegyet szobahőmérsékle­ten, nitrogén-légkörben 21 óra hosszat keverjük. A 15 kapott elegyet azután diklór-metánnal hígítjuk és leszűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, mara­dékként olajszerű terméket kapunk, ezt 4 ml széntetrakloridban oldjuk, 2 x 2 ml vízzel, majd 4 ml telített vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, 20 vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk és vá­kuumban bepároljuk. Maradékként 35 mg 5-metil­-6H-1,3-tiazin-4-karbonsav-p-metoxibenzilésztert ka­punk, sárga olajszerű termék alakjában. Az infravörös színkép (széntetrakloridban) jel-25 lemző értékei: 5,81, 6,20, 6,61, 7,68, 8,03, 8,49, 9,38 és 9,58 mikron. A magmágneses rezonancia-színkép jellemző ér­tékei (deutero-kloroformban): r 7,80 (szingulett, 3, 30 -CH3 ), 6,73 (szingulett, 2, -CH 2 -), 6,18 (szin­gulett, 3, -OCH3 ), 4,73 (szingulett, 2, Ar-CH 2 -), 3,10 (dublett,~2, J = 9Hz, aromás -H),~2,93 (dublett, 2, J = 9Hz, aromás -H), 1,72~(szingu­lett, 1, -N=CH-). 35 b) 188 mg (0,5 millimól) a-tioformamido-dietil­-foszfonoecetsav-p-metoxibenzilészter, 152 mg (1,1 millimól) porított kálium-karbonát és 44/il (0,55 millimól) klór-2-propanon elegyét 2,5 ml acetonban szobahőmérsékleten, nitrogén-légkörben 22 óra 40 hosszat keverjük, majd az elegyet leszűrjük és a szűrön maradt szilárd anyagot acetonnal utána­mossuk. A mosófolyadékkal egyesített szűrletet vákuumban bepároljuk, sötét színű maradékot kapunk, ezt 3 x 2 ml széntetrakloriddal rázzuk, 45 majd a széntetrakloridos kivonatokat egyesítjük, 2 x 2 ml vízzel mossuk, 2 ml telített vizes nátrium­-klorid-oldattal kirázzuk, majd az elkülönített szer­ves oldószeres fázist vízmentes magnézium-szul­fáttal szárítjuk és vákuumban bepároljuk. Mara-50 dákként 116 mg 5-metil-6H-l,3-tiazin-4-karbonsav-p­-metoxibenzilésztert kapunk narancsszínű olajszerű termék alakjában. B) 5-Metil-6H-l,3-tiazin-4-karbonsav-55 -metilészter. A fent leírt eljárásokkal egyező módon, a megadottal egyenértékű 2-oxo-propil-N-(metoxikar­bonil-dietfl-foszfonometil)-tioformimidát vagy a-tio-60 formamido-dietil-foszfonoecetsav-metílészter kiin­dulási anyagként való felhasználásával 5-metil-6H­-l,3-tiazin-4-karbonsav-metilésztert állítunk elő. E termék infravörös színképének (széntetraklo­ridban) jellemző értékei: 5,81, 6,39, 6,97, 7,66, 65 8,00 és 9,29 mikron. 15

Next

/
Thumbnails
Contents