167117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás íves felületű főként gömb-, ellipszoid és hasonló alakú üreges testek előállítására aluminiumlemezből

167117 . 3 4 A megmunkálandó zárt, hegesztett lemezszerkezetet folyékony halmazállapotú nyomóközeggel töltjük ki, és ennek nyomását előnyösen szivattyúzással fokozva a fémlemezben maradó megnyúlást hozunk létre, miközben a zárt térben annak a lemez megnyúlásából származó térfogatnövekedésével lényegében azonos mennyiségű további folyadékot táplálunk. A „lényegében" megszorítást azért tettük, mert a folyadék kismértékben összenyomható, tehát a járulékosan bevezetett folyadék mennyisége kissé meghaladja a térfogatnövekedés nagyságát. Nyomóközegként előnyösen vizet használunk. A térfogatváltozáshoz szükséges nyomást például a szivattyú után a folyadékbetápláló csőbe iktatott nyomásmérő műszerrel mérhetjük. Megjegyezzük, hogy a hidraulikus mélyhúzáshoz szükséges folyadéknyomás, amely az anyagminőség, a lemezvastagság, valamint a geometriai alak és méret függvénye, esetenként kiszámítható. Amint a későbbiekben még ismertetni fogjuk, a megnyúlás mértéke és a test méreteinek, pl. a gömb átmérőjének és a felszínének növekedése is pontosan számítható, A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módjának megfelelően az egymással összehegesztett alumínium lemezekből a zárt teret tartalmazó szabályos sokszög alakú testet készítünk. Előnyös, ha alumínium lemezek összehegesztésével olyan sokszögű zárt üreges testet készítünk, amelynek csúcsai geometriailag egy gömb felszínén helyezkednek el és a zárt térben létrehozott túlnyomással előidézett mélyhúzás útján gömbhéj alakú testté formázzuk. Célszerű, ha a lemezben, vagy lemezekben mintegy 50%-osnál kisebb maradó alakváltozást hozunk létre, amely Ai alakváltozást a <^g = In — képletből határozzuk A0 meg, ahol A) a megmunkálandó mélyhúzásos alakváltozási művelet végrehajtása után, A0

pedig a megmunkálandó lemez felülete a mélyhúzásos alakváltozási művelet végrehajtása előtt. A mélyhúzás! műveletet szabadon végbemenő alakváltozást megengedő módon, vagy pedig sablonban, az alakváltozás irányításával hajtjuk végre. A találmányhoz számos olyan előnyös, újszerű többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert hasonló célú mélyhúzásos alakítási módszerek által létrehozott termékek nem rendelkeznek. Az eljárás rendkívül egyszerűen, következésképpen minimális gépi és munkaerőráfordítással foganatosítható. Az üzemek ilyen célú felszerszámozása gyorsan és kis költséggel hajtható végre, az állóeszköz-igény minimális, a késztermék minimális súlyú, a hasonló funkciót betöltő, más módon készült késztermékekhez képest. Mivel utólagos hegesztést nem kell végrehajtani, az ezzel kapcsolatos kilágyulási problémák nem jelentkeznek. Nyomóközegként folyadék alkalmazása biztonságtechnikai szempontból rendkívül előnyös. Amennyiben ugyanis nyomóközegként sűrített levegőt alkalmazunk, a lemezben esetleg keletkező repedés miatt a zárt test gyakorlatilag felrobbanna, míg a kiszivárgó folyadék nyomáscsökkenést idéz elő, tehát a szivattyút kezelő személy a hibát azonnal észlelni tudja. A találmány egyik leglényegesebb előnye, hogy igen nagy, akár több méter átmérőjű testek egy műveletben való gyártását teszi lehetővé, ami a módszer gazdaságosságát nagymértékben növeli. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, melyek előgyártmányok és ezek mélyhúzásos alakításával létrehozott termékek. A rajzokon az 1. ábra.egy belül üres gömb alakú alumínium végtermék előállításához szükséges sokszögletű üreges előgyártmány idomtestet mutat perspektivikusan, a 2. ábra egy belül üres gömb alakú alumíniumlemez végterméket, gömb alakú házat tüntet fel, részben metszetben, részben nézetben, a 3. ábra egy olyan növényházat mutat vázlatos oldalnézetben, amelynek végszakaszait alumínium gömbhéjszeletek alkotják, a 4. ábra egy belül üres tojás alakú alumíniumlemez végtermék kettéfűrészelésével készíthető kagylófotelt perspektivikusan mutat, az 5. és 6. ábra a 4. ábra szerinti kagylófotel kiindulási idomtestjeit ugyancsak perspektivikusan tünteti fel, a 7. ábra egy tejeskannához való sokszögletű üreges előgyártmány idomtestet oldalnézetben szemléltet, a 8. ábra a 7. ábra szerinti idomtest tejeskannává alakításához szükséges sablont a behelyezett idomtesttel a függőleges középtengelyen át vett metszetben mutatja, a 9. ábra egy belül üreges tojás alakú alumíniumlemez végtermék kettéfűrészelésével készíthető garázst mutat oldalnézetben, a 10. ábra a mélyhúzási alakváltozás számításának magyarázatát megkönnyítendő egy elemi lemezrészt tüntet fel perspektivikusan, mégpedig kihúzott vonalakkal az alakváltozás előtt, szaggatott vonalakkal az alakváltozás után. Az 1. ábrán egy 1 egyenlőoldalú háromszög alakú alumíniumlapokból összehegesztett, gömbhéf előállítására szolgáló, egészében 2 hivatkozási számmal jelölt üreges előgyártmány idomtestet szemléltet. Ennek a 2 testnek a falazatába beépítünk egy 3 csőcsonkot, amelyhez (nem ábrázolt) folyadékszivattyú csatlakoztatható, valamint egy 4 Szeleppel ellátott 5 csőcsonkot, amely légtelenítésre szolgál. A mélyhúzásos alakítást a következőképpen végezzük: nyitjuk a 4 szelepet, vizet nyomunk a 2 test belsejébe, melynek feltöltése után zárjuk a 4 légtelenítő szelepet és a belső víznyomással addig deformáljuk, - mélyhúzással alakítjuk - az 1 lemezeket, amíg a 2 test 6 csúcsai el nem tűnnek, és a 2 test gömb alakot nem vesz fel. A nyomás további fokozásával a gömb átmérője és a gömbhéjat alkotó alumíniumlemez szilárdsága növelhető. Az így előállított 2' gömbhéj pl. a 2. ábra szerinti gömb alakú hétvégi "ház előállításához használható, ebben az esetben kiindulási anyagként 2-3 mm-es lágy alumíniumlemezt használunk. 2