167117. lajstromszámú szabadalom • Eljárás íves felületű főként gömb-, ellipszoid és hasonló alakú üreges testek előállítására aluminiumlemezből

167117 A gömbhéjból kivágjuk a 7 ajtónyílást és a 8 ablaknyílást, amelyeket ismert, önmagában elfor­dítható, vagy állítható (nem ábrázolt) nyílászáró szerkezetekkel látunk el. A házat célszerűen 9 lábakra állítjuk, amelyekben az installációs veze­tékek iß elhelyezhetők. Az ajtóhoz a 10 konzolra támaszkodó 11 lépcső csatlakozik. A 2' gömbhéjra belülről a 13 világítótesttel ellátott 14 álmennye­zet, alul pedig a 15 padlózat helyezkedik el. A 3. ábra egy olyan növényházat mutat vázlatos oldalnézetben, amelynek 16 vég-részeit az 1. ábrán látható sokszögletű üreges előgyártmány idomtest felhasználásával mélyhúzásos alakítással előállított gömb négy egyenlő részre történő szétvágásával készült. A növényház egyébként a 17 cövekek segítségével van a talajban rögzítve, a cövekek részben a 16 gömbhéj szelethez, részben a 18 hosszanti tartókhoz vannak rögzítve, amely utób­biak a növényház két végén levő gömbhéjszeleteket is egymáshoz kapcsolják. A növényház középső része önmagában ismert módon 19 félkör alakú bordákból és közöttük elhelyezkedő nyitható 20 ablakmezőkből áll. A 4—6. ábrák a találmány szerint alumínium lemezből készíthető kéttámlás kagylófotelt, vala­mint az azokhoz szükséges előgyártmány idom­testet szemléltetnek. A 21 kagylófotel felső részét úgy állítjuk elő, hogy a 23 négyszög alakú lemezekből és a 24 háromszög alakú lemezekből összehegesztett 22 sokszögű üreges testet a már ismert módon belső folyadéknyomással tojás alakú üreges testté alakít­juk, majd a 25 vonal mentén (4. ábra) két részre vágjuk, tehát egy 22 kiindulási idomtestből két 21 - kagylófotel - felsőrészt nyerünk. A fotelbe kár­pittal borított 26 habszivacs bélést helyezünk, a szabad alumíniumfelületeket ütésálló festékanyaggal vonjuk be. A fotel 27 lába a 6. ábra szerinti 28 diomtestnek a már leírt módon történő szabadon végzett mélyhúzásos alakításával készült, ez a test 26 trapéz alakú lemezekből és a 30 téglalap alakú lemezekből van összehegesztve, alul-felül le van zárva. A hidraulikus mélyhúzási alakítás ered­ményeként a 31 élek eltűnnek, és az íves felületű idomtestnek az x-x vonal mentén történő kétfelé vágásával két 27 fotellábat nyerünk (4. ábra). Az eddigi kiviteli példákban a mélyhúzásos alakítás szabadon, sablon nélkül történt, ilyen esetekben az alakítás mértéke a belső túlnyomás függvénye. Az alakítást ismert módon irányítva, sablonban is végrehajthatjuk, ezt egy tejeskanna gyártása esetében a 7. és 8. ábrán szemléltetjük. A 28 kiindulási idomtest, az előgyártmány 30 téglalap alakú alumíniumlemezekből és ugyancsak téglalap alakú 31 alumíniumlemezekből van össze­hegesztve (7. ábra). Az egészében 33 hivatkozási számmal jelölt sablon — amint a 8. ábra mutatja -hengeres, alul zárt 34 köpenyből és 35 beton­testből áll, amelyen belül van a tejeskanna végleges alakjának megfelelő alakú üreg képezve. A sablon hosszirányban három részre van megosztva, tehát szétszedhető, és az egyes részek 36 furatokkal ellátott 37 pántok útján csavarozással rögzíthetők egymáshoz. A sablon felül a 38 fedéllel zárható le, amelynek 39 peremeiben 40 furatok vannak kiké­pezve. Az ezeken átvezetett (nem ábrázolt) csa­varok segítségével a 38 fedél a 34 köpeny részét képező és 42 furatokkal ellátott 41 karimához rögzíthető. A 28 kiindulási idomtest felül a 32 lemezzel van lezárva, amelybe a 4 szeleppel ellátott 5 légtelenítőcső, valamint a 3 folyadékbavezető cső van behegesztve, amely utóbbi vízszivattyúhoz csatlakoztatható. Ezek a csövek a 43 dugón és a 38 fedélen át vannak vezetve. A mélyhúzásos alakítás az ismert és már leírt módon történik, és annak eredményeként a 28 test kitölti a 44 üreget* az élek eltűnnek, és a lekerekített sarokrészekkel rendelkező tejeskanna — melyhez önmagában ismert tető, fülek és talprész csatlakoztatható — elkészült. A 9. ábra vázlatos oldalnézetben szemléltet egy garázst, amely a találmány szerinti hegesztett alumínium előgyártmány hidraulikus mélyhúzásával készíthető, egyetlen 45 alakos lemezdarabból áll. A (nem ábrázolt) előgyártmányt itt is lágy alu­míniumlemezekből hegesztettük össze, mely ugyan­olyan alakú, mint az 5. ábrán látható előgyárt­mány. A mélyhúzásos alakítást két darab egymással párhuzamosan rögzített ellipszis alakúra hajtott acél peremmel akadályozzuk (nem ábrázolt), mely a 46 peremeket hozza létre. Az alakos tojás alak ketté­fűrészelésével a két 45 alakos lemezt kapjuk, amely követi a gépkocsi alakját. A garázs 45 héj-teteje 47 fogantyú segítségével könnyen emel­hető, a 48 zár révén pedig a 49 padlóban levő 50 pánthoz rögzíthető és lezárható. A garázs kitá­masztására az 51, 52, 53 rudak és az 54 rugó szolgálnak. Az igen könnyű 45 héj akár a gép­kocsival együtt szállítható, szállításkor annak kon­ténereként szolgálhat. A találmány foganatosításához szükséges szá­mítási módot a továbbiakban konkrét méret - és anyagminőség — adatokat tartalmazó példa kapcsán ismertetjük részletesen, ezt megelőzően pedig rö­viden kitérünk a mélyhúzásos alakítás meghatá­rozásával kapcsolatos néhány kérdésre. 10 15 20 25 35 40 Az anyagok, például az alumínium mélyhúzásos 45 alakíthatóságának mértéke az anyag minőségén és állapotán kívül az alakítás során létrejött feszültség­állapotától és az alakítás sebességétől, azaz az alakítási művelet körülményeitől is függ, ezért a mélyhúzásnak nincs általánosan elfogadott mérő-50 száma. Az anyagnak a mélyhúzásos alakváltozás során bekövetkező szilárdságnövekedését és meg­keményedését csak az alakváltozás nagyságával hozzák kapcsolatba, a többi befolyásoló tényezőtől eltekintenek. 55 A 10. ábrán egy elemi hasábot tüntettünk fel, amelyet a mélyhúzási művelet előtti állapotában folytonos, a művelet végrehajtása utáni állapotában szaggatott vonalakkal jelöltünk. A négyzetalapú hasáb oldaléle LQ, magassága h0 , alapjának területe gO pedig AQ, a mélyhúzási művelet végrehajtása után ezek a méretek: L[, hí, és Aj. A mélyhúzási alakváltozás háromirányú, az egyik irányú alakváltozás mindig ellenkező irányú, mint a másik kettő, és ez utóbbi abszolút értéke 55 egyenlő a másik két alakváltozás abszolút érté­kének összegével. 3

Next

/
Thumbnails
Contents