167006. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tárgyaknak viszkóz masszával, például öntőgyantával való kiöntéséhez
9 167006 10 jük, úgy az tömítő módon hatol be a 225 nyílásba, úgyhogy további 228 töltőanyag már nem képes a 212 tartályból a kamrába bekerülni. Ugyanígy nem képes a 216 kamrában levő töltőanyag arra, hogy a 216 kamrát a 225 nyíláson keresztül elhagyja. A 222 dugattyú megfelelő lesüllyesztésével és a 216 kamrában levő töltőanyagnak ezzel egyidejűleg végbemenő összenyomásával az anyag csak a 218 leeresztőszelepen keresztül távozhat. Ekkor a 218 leeresztőszelepen keresztül olyan mennyiségű anyag hajtódik ki, amely a 222 dugattyúszivattyú térfogatának az a megfelelő része, amely a 216 kamrába bevezetésre került. Ez a térfogathányad megfelelő kalibrálással pontosan ellenőrizhető a 226 skála és a 227 mutató kombinációjával. A 4. ábra 210 adagolószivattyújával (ill. az Lábra 16 adagolószivattyújával, az 1. ábra 18 visszacsapószelepével és a 64 merítőtérrel) fennáll annak lehetősége, hogy igen kis töltőanyagmennyiségeket a legnagyobb pontossággal adagoljuk — habár nagyobb mennyiségek adagolása éppily egyszerű módon végezhető el —, mivel a 222 dugattyún kívül sem mozgó részek, sem pedig szűk vezetékkeresztmetszetek nincsenek, amelyek a méretpontosságra káros hatással lennének. Messzemenően biztosítva van, hogy mindenkor az a mennyiségű töltőanyag lép ki a 216 kamrából, amely a 222 szivattyúdugattyúnak a 216 kamrába bevezetett térfogathányadának felel meg. Ugyanakkor fennáll a bevezetőnkben már említett lehetőség, hogy a 222 szivattyúdugattyúnak egy nagyobb vagy kisebb átmérőjű dugattyúra való kicseréléséval (és a megfelelő 224 tömítés cseréjével) a szivattyúzási volument ugyanarra a löketre vonatkozólag a szükségletnek megfelelően variálni lehessen. Ebben az esetben nem szükséges, mint az ismert ún. emelőszivattyúk esetében, tömítésről gondoskodni a dugattyúszivattyú és a kamra belső fala között, ami a sűrűnfolyó töltőanyagok feldolgozásánál komoly nehézségekkel járna. Csupán arról kell gondoskodni, hogy a 224 tömítés a 222 dugattyúszivattyút annak lefelé történő elmozdulásánál a 216 kamrába jól körülzárja. Ugyanakkor a 224 tömítés nem mozdulhat el axiális irányban, mert ebben az esetben a 216 kamrában levő töltőanyag nem a kieresztőszelep területe felé nyomul, sőt a mérési térfogat nem kívánatos változása is bekövetkezhet. így a várható követelményeknek megfelelően legalább az előnyösen hajlékony anyagból készült 224 tömítés felső oldalát vaslemezből készült 224a támasztótárcsával fedjük le. Ugyanilyen módon elhelyezhetünk egy 224b támasztótárcsát a 224 tömítés alsó oldalán is, hogy a 222 dugattyúszivattyú bemenetével a 224 tömítés kitérését teljes biztonsággal el lehessen kerülni. A gyakorlatban igen jól bevált a 4. ábra szerinti 210 adagolószivattyú (ill. a 16 adagolószivattyú az 1. ábra szerint) 0,1-1,0 cm3 nagyságrendű töltőanyagok pontos adagolására. A kamratérfogatnak a szivattyútérfogathoz való arányát a lehetőségekhez képest alacsonyan kell tartani, hogy a 216 kamrába behatoló töltőanyag minél nagyobb részét a 222 dugattyúszivattyú kihajtsa és az ne maradjon vissza. A 220 dugattyúrúdnak a 224 tömítéshez viszonyított jobb vezetésének biztosítására — az 5 adagolószivattyú mindenkori alkalmazási területének megfelelően — a 224 tömítés közelében egy 230 vezetőgyűrűvel — amely egy 232 alátámasztással csatlakozik a 212 tárolótartály belső falához - foglalhatjuk körül a 220 dugattyúrudat. 10 Hogy a nagymértékben viszkózus töltőanyagok kilépését megkönnyítsük, speciális esetekben gáznyomás alá lehet helyezni a töltőanyagtükröt, ami elősegíti a töltőanyag kilépőmozgását. Még kritikusabb esetben egy mechanikusan meghajtott du-15 gattyú útján, amely felületileg a töltőanyagtükör felületéhez illeszkedik és szorosan ráfekszik a 212 tárolótartály belső falára, lehet a töltőanyagot konstans nyomás alá helyezni. 20 Az 5. ábra sematikusan ábrázolja, hogy az 1. ábra szerinti 10 elrendezés milyen módon működik együtt az általánosságban 180-as számmal jelölt vákuumedénnyel. A 180 vákuumedényt felső oldalán egy 182 felsőlemez zárja le, míg 25 annak belsején hosszanti irányban egy menetes 184 orsó halad át, amelynek a rajz szerint jobb oldala egy 186 kézikerékkel van összekötve. A190 menetes hüvely felett egy a kiöntendő tárgyak felvételére szolgáló 188 asztal van a 184 30 orsóval összekötve. A184 orsó a 180 vákuumedény oldalfalaiban, csapágyakban van vezetve. Ily módon a 188 felvevőasztalon elhelyezett, kiöntendő tárgyak a 184 orsó irányában, a 10 elrendezés kiömlő- vagy beömlőnyüásához (amely 35 egybeesik az l.ábra szerinti 21 töltőszeleppel) viszonyítva eltolható. A 182 felsőlap felsőoldalán 192 futófelület van kialakítva, amelyre a 10 elrendezés egy 194 40 csúszólappal fekszik fel. A196 vezetőhasáb (amely az 5. ábrában keresztmetszetben látható) biztosítja a 194 csúszólap vezetését a rajzsíkra merőleges irányban. A194 csúszólapnak a 196 vezetőhasábbal ellentétes oldala mellett a 182 45 felsőlapra merőlegesen helyezkedik el a 198 tengely, amely elforgathatóan van a 182 felsőlemezbe csapágyazva. A198 tengely felső szabad végén van a kézi 202 forgattyú, míg a 194 csúszólap szomszédságában a 198 tengelyen he-50 lyezkedik el a 220 fogaskerék, amely egy fogasléchez illeszkedik, amely a 194 csúszólemeznek a 200 fogaskerék felé néző oldala mentén nyúlik el. Ily módon fennáll annak lehetősége, hogy a 10 elrendezést a 204 kilépő- vagy belépőnyílással 55 együtt a 184 orsó hosszanti tengelyének irányára keresztirányban eltoljuk. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a 204 töltőnyílásból kilépő öntősugár az alatta elhelyezett kiöntendő tárgyra nemcsak pontszerűen, hanem vonalban ütközik fel, ha a 60 kézi 202 forgattyú működtetésével a 10 elrendezést a 204 nyílással a tárggyal párhuzamosan mozdítjuk el, és ebben az esetben akkor is biztosítva van az öntőgyantának az alatta elhelyezett tárgyra való egyenletes felvitele, ha viszony-65 lag hosszan elnyúló testről van szó. A kereszt -5