166962. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzilamin- vegyületek előállítására

9 166962 10 általános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy a megfelelő metilamino-vegyületeket klór­hangyasav-metilészterrel vagy N,N'-karbonil-diimida­zollal reagáltatjuk, majd a kapott N-metil-karbetoxi­-uretán-vegyületet vagy gyűrűs uretán-vegyületet például lítium-alumínium-hidriddel redukáljuk. A következőkben a (2) reakcióvázlaton bemu­tatott eljárást ismertetjük. A (2) reakcióvázlaton bemutatott eljárás kiindulási anyagai ismertek vagy ismert módszerekkel állíthatók elő. A (VI) kép­letnek megfelelő cikloalkén-vegyületek előállítása közismert. A (VII) képletnek megfelelő nitronok a megfelelően helyettesített aldehidek és N-alkil-hidr­oxilaminok reakciójával állíthatók elő. A ciklo­alként és a nitron-vegyületet megnövelt hőmérsék­leten, például 70-180 C°-on reagáltatva (VIII) képletű benzizoxazol-vegyületet állítunk elő. A reakcióban előnyösen cikloalkén-fölösleget alkal­mazunk. A kapott (VIII) képletű benzizoxazol-ve­gyületet közömbös oldószerben, például tetrahidro­furánban vagy dietiléterben alkilhalogenidekkel, például metiljodiddal reagáltatjuk, és így a meg­felelő (IX) képletű benzizoxazólium-halogenidhez jutunk. A reakció hőmérséklete nem döntő jelen­tőségű, a kvaternerezést rendszerint szobahőmér­sékleten végezzük. A (IX) képletű vegyületből ezután hidrogenolitikus hasítással a kívánt (X) képletű epi-cisz-amino-benzil-cikloalkanolt állítunk elő. A hidrogenolízist előnyösen közömbös oldó­szerben, például etanolban, hidrogénátvivő katali­zátor, például Raney-nikkel és egy gyenge bázis, például vízmentes nátriumacetát jelenlétében vé­gezzük. Amint már korábban közöltük, az (1) reakció­vázlaton feltüntetett eljárás — amelyet' a továbbiak­ban amin-kondenzációs módszernek nevezünk — két epimer racemát, nevezetesen a cisz- és transz­racemát elegyét szolgáltatja. Az elegyből ezután elkülönítjük a (B2) általános képletnek megfelelő cisz-izomert. A leírásban és a példákban a továbbiakban a „cisz" megjelölést nem tüntetjük fel, tehát amennyiben a vegyületek konfigurációját nem jelöljük, minden esetben a „cisz" izomert értjük. A (2) reakcióvázlaton feltüntetett eljárás — amelyet a továbbiakban nitron-módszernek ne­vezünk - ezzel szemben minden esetben csak cisz-izomert szolgáltat. Az eljárás során azonban a cisz-izomeren kívül egy másik izomer is képződik, amely a cisz-izomertől a benziles szénatom konfi­gurációjában tér el. E vegyületek szerkezete a (B) általános képletnek felel meg. Az ilyen szerkezetű vegyületeket a leírásban és az igénypontokban „epi" jelzővel különböztetjük meg- a nitron-mód­szerrel előállítható másik izomertől. A (2) reakció vázlaton olyan (B) általános képletű vegyület előállítását mutattuk be, ahol R1 hidrogénatomot, R2 dimetilamino-csoportot és X m-metoxi-csoportot jelent. Szakember számára nyil­vánvaló, hogy a (2) reakcióvázlaton bemutatott eljárással egyéb (B) általános képletű vegyületeket is előállíthatunk. így például az X helyén hidro­génatomot, halogénatomot, rövidszénláncú alkoxi­vagy rövidszénláncú alkoxi-metoxi-csoportot tar­talmazó (B) általános képletű vegyületek előállítása során a megfelelően szubsztituált nitron-vegyüle­tekből indulunk ki. Az R2 helyén N-(rövidszén­láncú)-alkü-N-metilamino-csoportot tartalmazó (B) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy a második reakciólépésben metüjodid helyett 5 a megfelelő rövidszénláncú alkil-halogenidet hasz­náljuk fel. Az X helyén hidroxil-csoportot tartalmazó (B) általános képletű vegyületeket az X helyén alkoxi­-metoxi-csoportot tartalmazó származékok savas 10 hidrolízisével állíthatjuk elő. Az így kapott vegyü­leteket ezután rövidszénláncú alkánkarbonsavanhid­ridekkel vagy -halogenidekkel acilezve X helyén rövidszénláncú alkilkarboniloxi-csoportot tartalmazó . származékokká alakíthatjuk. Az R1 helyén rövid-15 szénláncú alkilkarbonil-csoportot tartalmazó (B) általános képletű vegyületek előállítása során az R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó származékokat acilezzük a fenti reagensekkel. Az R1 helyén metil-csoportot tartalmazó (B) általános képletű 20 vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy az R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó származékokat erős bázis, például butillítium jelenlétében metil­jodiddal reagáltatjuk. Az X helyén hidroxil-csopor­tot tartalmazó (B) általános képletű vegyületeket 25 diazometánnal reagáltatva X helyén metoxi-csopor­tot tartalmazó származékokká, vagy alkilhaloge­nidekkel és bázissal reagáltatva X helyén rövid­szénláncú alkoxi-csoportot tartalmazó származé­kokká alakíthatjuk. Az R2 helyén N-oxo-N-(rövid-30 szénláncú)-alkil-N-metilamino-csoportot tartalmazó (B) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy az R2 helyén N-(rövidszénláncú)-alkü-N­-metilamino-csoportot tartalmazó származékokat persawal, például m-klór-perbenzoesawal reagál-35 tatjuk. Azt tapasztaltuk, hogy a nitron-eljárással kizá­rólag a kívánt epi-cisz-konfigurációban képződnek azok a (B) általános képletű vegyületek, ahol n értéke 3 vagy 4, míg azokat a (B) általános 40 képletű vegyületeket, amelyekben n értéke 5 vagy 6, epi-cisz-izomerek és cisz-izomerek elegyei for­májában kapjuk. A két izomert önmagában ismert módszerekkel különíthetjük el egymástól, például frakcionált kristályosítással, vagy kromatográfiás 45 módszerekkel. Az elkülönített izomerek szerkeze­tének meghatározása során az egyes vegyületek fizikai jellemzőit összehasonlítjuk az amin-konden­zációs módszerrel kapott cisz-izomerek jellemzőivel. 50 Azokat a (B) általános képletű vegyületeket, ahol R2 rövidszénláncú dkÜamino-csoportot jelent, úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő benzizoxazolr származékokat Raney-nikkel jelenlétében redu­káljuk. Ez a hidrpgénezés nem szelektív, és 55 gyakran cisz- és epi-cisz-izomerek elegyeinek kép­ződéséhez vezet. A kívánt epi-cisz-izomert önma­gában ismert módszerekkel, például kromatográfiás úton különíthetjük el. Az epi-cisz-izomert a korábban közölt módon azonosíthatjuk. Kívánt 60 esetben a kapott, R2 helyén rövidszénláncú alkilamino-csoportot tartalmazó (B) általános kép­letű epi-cisz-izomereket R2 helyén N-(rövidszén­láncú)-alkil-N-metil-amino-, N-(rövidszénláncú>al­kenil-N-metil-amino-, N-cikloalkil-metil-N-metil-65 amino vagy N-fenil-(rövidszénláncú>alkil-N-metil-5

Next

/
Thumbnails
Contents