166768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-etoxikarbonil-2-piperidon előállítására
MAGYAR SZABADALMI 166768 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY /MÄ RSI Bejelentés napja: 1973. IV. 6. (Rí—505) Nemzetközi osztályozás: C 07 d 29/02 Közzététel napja: 1974. XII. 28. -• ORSZÁGOS • TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. XII. 31. Feltalálók: Dr. Széntay Csaba egyetemi tanár 20% Dr. Szabó Lajos okí. vegyész 20% Dr. Kalaus György oki. vegyészmérnök 20% Dr. Petró József oki. vegyészmérnök 20% Dr. Mórász Ferenc oki. vegyészmérnök 10% Sós Ferenc oki. vegyészmérnök 10% Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Eljárás 3-etoxikarbonil-2-piperidon előállítására i A találmány tárgya eljárás 3-etoxikarbonil-2-piperidon előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított 3-etoxikarbonil-2-piperidont továbbalakíthatjuk, és így triptamint, valamint különböző triptamin-származé- 5 kokat állíthatunk elő [J. Chem. Soc. 4589 (1956)], melyek közül számos értékes gyógyászati hatással rendelkezik. Ismeretes, hogy a 3-etoxikarbonil-2-piperidon előállítására a cianoetil-malonsav-dietilésztert kb. 100 10 atmoszféra nyomáson hidrogénezik. (JACS 72, 28128 (1949)]. Az eljárás hátránya, hogy a nagy nyomáson végzett hidrogénezés különleges berendezéseket és szerkezeti anyagokat, valamint igen magas szintű műszaki felkészültséget igényel. 15 Célul tűztük ki olyan eljárás kidolgozását, melynek alkalmazásával a hidrogénezést iparilag egyszerű feltételek között végezhetjük el, és emellett jó kitermelést érünk el. Kísérleteink során megvizsgáltuk a cianoetil-ma- 20 lonsav-dietilészter hidrogénezését különfajta katalizátorok alkalmazásával. Azt tapasztaltuk, hogy csontszenes palládium vagy kalciumbarbonát-báriumszulfát hordozóra felvitt palládium alkalmazása esetén alacsonyabb nyo- 25 máson dolgozhatunk, viszont a kitermelés jelentősen csökken. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a redukció során közbenső redukciós termékként képződő imino-vegyület bomlástermékeként ammónia lép ki a 30 molekulából. Ennek a mellékreakciónak a visszaszorítására a katalitikus hidrogénezést például a papaverin szintézisnél ammónia jelenlétben végzik, hogy a tömeghatás törvénye értelmében az ammónia keletkezésével járó mellékreakciót visszorítsák. A cianoetil-malonsav-dietilészter redukcióját ammónia jelenlétében végezve azonban azt tapasztaltuk, hogy az észter-csoportok az ammóniával reagálva savamiddá alakultak, és mivel a keletkező savamid a nitril redukciójával képződő amincsoporttal nem reagál, ily módon csak igen alacsony hozam érhető el. Azt találtuk, hogy amennyiben a cianoetil-malonsav-dietilészter hidrogénezését olyan nagy aktivitású váz-fém katalizátor jelenlétében végezzük el, mely katalitikusan aktív fémként krómot, és nikkelt, könnyen kioldható katalitikusan inaktív komponensként alumíniumot tartalmaz, akkor a reakciót normál nyomáson és szobahőmérsékleten végezhetjük és kiváló hozamot érünk el. A találmány szerinti eljárásban használt katalizátort a váz-fém katalizátoroknál általában alkalmazott módon állítjuk elő, azaz a katalitikusan aktív fém mellől az inaktív ötvözőfémet előnyösen egy bázissal kioldjuk. A visszamardó fém szivacsos szerkezetű és katalitikusan nagyon aktív. Az alkalmazott nagy aktivitású váz-fém katalizátor összetétele a találmány szerinti hidrogénezési eljárás szempontjából nem döntő jelentőségű, a katalizátor előállításánál azonban előnyösen olyan alap-166768 1
