166763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rádióaktív jódot tartalmazó 19-jód-koleszterinek előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1971. IX. 24. Amerikai egyesült államokbeli elsőbbsége: 1970. IX. 24. (75 269) Közzététel napja: 1974. XH. 28. Megjelent: 1976. XII. 31. (RE—507) 166763 Nemzetközi osztályozás: C 07 b 23/00 Feltaláló: Counsell Raymond E. vegyész, Ann Arbor, Michigan, Amerikai Egyesült Államok Tulajdonos: The Regents of the University of Michigan, Ann Arbor, Michigan, Amerikai Egyesült Államok Eljárás radioaktív jódot tartalmazó 19-jód-koleszterinek előállítására i A találmány a mellékvesekéregben lokalizálódó és a szerv pontosan körülhatárolt vizsgálatát lehetővé tevő radioaktív jóddal jelzett koleszterin-származékok előállítására vonatkozik. A radioaktív jóddal jelzett koleszterin-származék a beteg testébe fecskendezve a mellék- 5 vesekéregben lokalizálódik, és lehetővé teszi annak körülhatárolt vizsgálatát, minthogy a mellékvesekéreg jódfelvételi aránya nagyobb a mellékveséénél. Ilyen módon a szervnek ismert módon való vizsgálatával a gyakorló orvos anatómiai és funkcionális rendellenessége- 10 ket észlelhet a mellékvesében, például mellékvesekéregrákot és Cushing-szindromát. Az alkalmazandó jódkoleszterin mennyisége az egyes betegekben ismert módon megállapítható, minthogy a radioaktivitás szabja meg a betegbe befecskendezendő térfogatos mennyisé- 15 get. Ennélfogva adagonként 0,1—10 mCi, előnyösen 0,5—5 mCi a szokásos mennyiség. Ismeretes, hogy a koleszterin lokalizálódik a mellékvesében. E tulajdonsága miatt a koleszterinnek számos rádioizotópos származékát előállították és kipróbálták. 20 Azonban a jelzett vegyületeknek eleget kell tenniök több követelménynek, többek között nagyobb mértékben kell lokalizálódniok egy adott szervben, mint az azt környező szervekben, hogy a szerv pontos vizsgálatát végre lehessen hajtani. 25 Számos jódkoleszterint kipróbáltak, de azok valamely okból nem lokalizálódtak, és nem tették lehetővé a mellékvesekéreg kielégítő vizsgálatát. A korábban előállított készítményeket többek között T. Nagai és munkatársai [J. Nuclear Med. 9, 576 (1968)] és J. Kai- 30 voda és munkatársai [Helv. Chim. Acta 46, 1361 (1963)] ismertetik. A találmány szerint előállítható 19-jód-koleszterinek I általános képletében X 123J-, 125 J- vagy m J-atomot és R hidrogénatomot vagy acilcsoportot jelent. Előnyösek a legfeljebb 11 szénatomos karbonsavak acilcsoportjai, például alkánsavak (ecetsav, propionsav, vajsav és piralinsav), alkénsavak, egygyűrűs ariikarbonsavak (benzoesav és toluolsav), egygyűrűs arilalkánkarbonsavak (fenilecetsav és ß-fenilpropionsav), cikloalkánkarbonsavak és cikloalkénkarbonsavak acilcsoportjai. A találmány kiindulási anyagainak előállítására első lépésben egy 3-acil-koleszt-5-én-3,19-diol-t egy szerves bázisban, például piridinben egy szulfonilhalogeniddel reagáltatunk. E célra előnyös a p-toluolszulfonilklorid, azonban más szulfonilhalogenidek, például metánszulfonilbromid, etoxifenilszulfonilklorid és p-brómfenilszulfonilklorid is használhatók; p-toluolszulfonilklorid esetén egy II általános képletű toziláthoz jutunk — ebben a képletben R' acilcsoportot jelent. Ezután az acilcsoportot hidrolizáljuk. E célra egy alkálifémhidroxid, például nátriumhidroxid vagy káliumhidroxid oldatát vagy egy alkálifémkarbonátot vagy -hidrogénkarbonátot (nátriumkarbonátot vagy káliumhidrogénkarbonátot), egy alkálifémet (porított nátriumot vagy káliumot) vagy egy alkálifémhidridet (nátriumhidridet vagy káliumhidridet) használhatunk. Az így kapott III képletű vegyületet alkoholos oldatban egy alkálifémjodid, például nátriumjodid vagy káliumjodid propanollal, butanollal vagy más alifás alko-166763 1
