166686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, hipokalcémiás hatású dotriakontapeptidamidok előállítására

3 166686 4 amino- vagy karboxilcsoport lehasítható védőcsoporttal védett, a védőcsoportot vagy védőcsoportokat lehasít­juk, vagy b) valamely II általános képletű SH 12 3 456789 10 11 R-CH-CO-Gly-Asn-Leu-Ser-Thr-Cys-X-Leu-Gly-Thr-12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 -Tyr-Thr-Gln-Asp-Phe-Asn-Lys-Phe-His-Thr-Phe-Pro-24 25 26 27 28 29 30 31 32 -Gln-Thr-Ala-Ile-Gly-Val-Gly-Ala-Pro-NH, vegyületet, ahol R és X a fent megadott jelentésű és ahol a merkapto-csoportok szabadok, az —SH csoportoknak —S—S— csoportokká való oxidálására ismert oxidálö­szerekkel reagáltatunk, vagy ha a merkaptocsoportok tritilcsoporttal védettek, jóddal reagáltatunk, és kívánt esetben a szabad Na -aminocsoportot tartal­mazó vegyületeket valamely legfeljebb 5 szénatomos alkánsavval, vagy ennek egy reakcióképes származéká­val a legfeljebb 5 szénatomos N^-alkanoil-származékká alakítjuk át, és kívánt esetben a keletkezett vegyületeket savaddíciós sóikká alakítjuk át. A találmány szerinti eljárás a) változatában alkalma­zott kiindulási anyagok előállításánál, valamint a mind­két változatban szükséges közbenső termékekben is védőcsoportként főleg a hosszúláncú peptid-szintézisnél ismert, valamint néhány új védőcsoport jön számításba, melyek például hidrolízissel, redukcióval, aminolízissel vagy hidrazinolízissel könnyen lehasíthatok. így pl. aminovédőcsoportként acil- vagy aralkil-cso­portokat, pl. formil-, trifluoracetil-, ftaloil-, benzolszul­fonil-, p-toluolszulfonil-, o-nitrofenilszulfenil-, 2,4-di­nitrofenilszulfenil-csoportokat (ezek a szulfenil-csopor­tok az 1 104 271 sz. brit szabadalmi leírás szerint nuk­leofil reagensek, pl. szulfitok, tioszulfátok hatására is lehasíthatok), adott esetben szubsztituált, pl. rövid­szénláncú alkoxi-csoportokkal, főleg o- vagy p-metoxi­csoportokkal szubsztituált benzil- vagy difenil- vagy trifenilmetilén-csoportokat, szénsavból származtatható csoportokat, pl. adott esetben az aromás gyűrűn pl. halogénatomokkal, mint klór- vagy brómatomokkal, nitrocsoportokkal, rövidszénláncú alkil- vagy rövid­szénláncú alkoxicsoportokkal, vagy színképzőcsopor­tokkal, pl. azocsoportokkal szubsztituált arilmetoxikar­bonil-csoportokat, melyekben a metiléncsoportok to­vábbi aril- és/vagy egy vagy adott esetben két rövidszén­láncú alkilcsoporttal lehetnek szubsztituálva, pl. benzil-, benzhidril- vagy 2-fenil-izopropil-oxikarbonil-csoporto­kat, pl. karbobenzoxi-, p-bróm- vagy p-klórkarbobenz­oxi-, p-nitrokarbobenzoxi- vagy p-metoxikarbobenzoxi-, p-fenilazo-benziloxikarbonil- és p-(p'-metoxi-fenilazo)­-benziloxikarbonil-, 2-tolilizopropiloxikarbonil- és főleg 2-(p-bifenilil)-izopropiloxikarbonil-csoportokat (lásd az 1 554 051 sz. francia szabadalmi leírást), valamint alifás oxikarbonil-csoportokat, pl. adamantiloxikarbonil-, cik­lopentiloxikarbonil-, triklóretiloxikarbonil-, terc-amil­oxikarbonil- vagy mindenekelőtt terc-butiioxikarbonil­csoportokat használunk. Az aminocsoportokat enaminok képzésével is védhet­jük, az aminocsoportot 1,3-diketonokkal, pl. benzoil­acetonnal, acetilacetonnal vagy dimedonnal reagáltatva. Karboxilcsoportokat pl. amid- vagy hidrazidképzés­sel, vagy észterezéssel védhetünk. Az amid- vagy hidra­zid-csoportok adott esetben szubsztituáltak lehetnek, az amidcsoport pl. 3,4-dimetoxibenzil- vagy bisz-(p­-metoxi-fenil)-metil-csoportokkal, a hidrazid-csoport pl. 5 karbobenzoxi-csoporttal, triklóretiloxikarbonil-csoport­tal, trifluoracetil- vagy tritilcsoporttal, terc-butiloxikar­bonil-csoporttal vagy 2-(p-bifenilil)-izopropiloxikarbo­nil-csoporttal. Eszterezésre alkalmasak pl. a rövidszén­láncú, adott esetben szubsztituált alkanolok, pl. meta-10 nol, etanol, ciánmetilalkohol, benzoilmetilalkohol, vagy főleg a terc-butanol, továbbá az aralkanolok,, pl. az aril-(rövidszénláncú)-alkanolok, mint adott esetben rövidszénláncú alkil- vagy rövidszénláncú alkoxi-cso­portokkal vagy halogénatomokkal szubsztituált benzil-15 vagy benzhidrilalkoholok, mint pl. a p-nitrobenzilalko­hol, p-metoxibenzilalkohol vagy 2,4,6-trimetilbenzilal­kohol, adott esetben elektronfelvevő szubsztituensekkel szubsztituált fenolok vagy tiofenolok, pl. a tiofenol, tiokrézol, p-nitrotiofenol, 2,4,5- és 2,4,6-triklórfenol, 20 pentaklórfenol, p-nitrofenol, 2,4-dinitrofenol, p-ciano­fenol vagy p-metánszulfonilfenol, továbbá pl. az N-hid-roxiszukcinimid, N-hidroxiftálimid, N-hidroxipiperidin vagy 8-hidroxikinolin. A Ser-, Thr- és Tyr-csoportok hidroxilcsoportjait pl. 25 észterezéssel vagy éterezéssel védhetjük. Eszterezésre alkalmas acilcsoportok pl. a rövidszénláncú alkanoil­csoportok, mint az acetilcsoportok, aroilcsoportok, pl. benzoilgyök és mindenekelőtt a szénsavból származó csoportok, pl. a benziloxikarbonil- vagy etiloxikarbonil-30 gyök. Éterezésre alkalmas csoportok pl. a benzil-, tetrahidropiranil- vagy terc-butilcsoportok. Alkalmasak továbbá hidroxilcsoport védésére a Ber. 100 3838—3849 (1967) cikkben leírt 2,2,2-trifluor-l-terc-butiloxikarbo­nilamino- vagy -1-benziloxikarbonilaminoetil-csoportok 35 (Weygand). A hidroxil-csoportokat azonban nem fel­tétlenül szükséges védeni. A Cys-csoportok merkapto-csoportjait pl. acilezéssel vagy alkilezéssel védjük. Acilezésre alkalmas pl. az acetil- vagy benzoilcsoport, az etilkarbamoil-, vagy az 40 adott esetben szubsztituált karbobenzoxicsoport. Alki­lezésre szolgáló csoport pl. a terc-butil- vagy benzil­tiometilcsoport, vagy adott esetben szubsztituált aril­metil-csoportok, pl. benzil-, p-nitrobenzil-, difenil­metil-, dimetoxibenzhidril- vagy tritil-csoport, továbbá 45 a fenilciklohexil-, tienil(2)-ciklohexil-csoport [lásd Ber. 101 681 (1968)]. A hisztidin iminocsoportját nem feltét­lenül szükséges védeni, előnyös lehet azonban a cso­portot pl. benzil-, tritil-, karbobenzoxi-, adamantil­oxikarbonil-csoporttal vagy a fentiekben említett 50 Weygand-csoportokkal védeni. A találmány szerinti eljárás a) kiviteli változatában az oldallánc karboxil-csoportjának védésére előnyösen terc-butilészter-csoportot, az oldallánc aminocsoportjá­nak védésére terc-butiloxikarbonil-csoportot, a Ser-, 55 Thr- és Tyr-csoportok hidroxilcsoportjainak védésére, amennyiben azokat egyáltalában védeni kell, terc-butil­éter-csoportot, és ha szükséges, a His-csoport imino­csoportjának védésére 2,2,2-trifluor-l-terc-butiloxikar­bonilaminoetil-csoportot használunk. Az összes védő-60 csoportot, ha szükséges, egy lépésben savas hidrolízissel, pl. trifluorecetsavval vagy sósavval hasíthatjuk le. Az a) eljárási változatban kiindulási anyagként használt védett dotriakontapeptid felépítésekor trifluorecetsavval vagy sósavval lehasítható védőcsoportok használata 65 mellett a merkaptocsoportokat előnyösen benzil- vagy 2

Next

/
Thumbnails
Contents