166558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben nem oldódó kúpalapanyagok előállítására

3 166558 4 kulájú illetve telítetlen zsírsavak kiűzése mellett (lásd: 1 177 774 sz. NSZK-beli közzétételi iratot). 3. részben vagy teljesen hidrogénezett természetes olaj vagy zsír átészterezése glicerinolízis útján, amikoris a képződő mono- és digliceridek is a reakciótermékben maradnak (1 230 417 sz. NSZK-beli közzétételi irat). 4. részben vagy teljesen hidrogénezett természetes olaj vagy zsír átészterezése az acilcsoportök eloszlásának a trigliceridmolekulán belüli átrendezése útján nátriumetilát vagy -metilát segítségével (117 228 sz. lengyel szabadalmi leírás). A gyakran alkalmazott természetes zsírok és olajok közül főleg a kókuszzsír és a pálmamagolaj fontos, mert ezek a legtöbb egyéb természetes zsírral, olajjal szemben a gliceridként kötött 12—14 szénatomos zsírsavakat tekintélyes mennyiségben tartalmazzák, és ez a gliceridtartalom a zsírok és olajok, valamint az azokból előállítható termékek meghatározott olvadási és szilárdulási tulajdonságainak elengedhetetlen feltétele, ahogy azt Bocer B. és Trandatilov Tr. a „Die Herstellung einer Fettsuppositoriengrundlage" című dolgozatában (Farmacija 20, 6. 30—34. old., 1970), valamint Smidt A. A. (Farmazija 18, 5, 1968) megállapították. A fentiekben ismertetett eljárások kiindulási anyaga mindegyik esetben részben vagy teljesen hidrogénezett természetes olaj vagy zsír, a meghatározott olvadási és szilárdulási viselkedést különféleképpen, így keveréssel, átészterezéssel érik el. Csupán teljes hidrogénezés útján még a rövid- és közepes szénláncú zsírsavakat nagy arányban tartalmazó természetes trigliceridkeverék alkalmazása esetén sem állíthatók elő olyan zsírok, amelyeknek fizikai, főleg az olvadásra és szilárdulásra jellemző tulajdonságai megfelelnek a kúpalapanyag iránt támasztott követelményeknek. A kúpalapanyagnak ugyanis egyrészt szobahőmérsékleten száraznak, szilárdnak kell lennie, másrészt az emberi testhőmérsékletnél valamennyivel alacsonyabb hőmérsékleten olvadnia kell. Kísérleteink során egynél kisebb jódszámra hidrogénezett természetes zsírok és olajok olvadáspontját vizsgálva a hidrogénezett kókusz- vagy pálmamagolaj esetén 40 °C-nál magasabb olvadáspontot, faggyú és disznózsír esetén 50 °C-nál magasabb olvadáspontot találtunk. Az ismert, a fentiekben 1—4'-alatt felsorolt eljárásoknak különböző hátrányai vannak: 1. A zsírok és olajok parciális hidrogénezése, illetve részben vagy teljesen hidrogénezett zsírok és olajok keverése útján meghatározott olvadási tartományok elérhetők ugyan, az ilyen keverékek esetén azonban nem kívánatos módon nagy, mégpedig 5—8 °C-nyi különbségek lépnek fel az olvadás és a szilárdulás hőfoka között. A telítetlen vegyületeket tartalmazó termék a levegőben levő oxigén hatására könnyen oxidálódik, jellege változik. A 37 °C-nál alacsonyabb olvadáspontú keverékekből hiányzik a kúpalapanyagokhoz szükséges keménység, ridegség. 2. Az ötnél kisebb jódszámra hidrogénezett zsírok és olajok parciális átészterezése nagymolekulájú zsírsavak adagolása és glicerinnel végzett utólagos észterezése útján a megmaradt, nem kívánatos telítetlen és kismolekulájú zsírsavak gőzzel történő kiűzése mellett üzemi mértékben is jól reprodukálható tulajdonságokkal rendelkező, jó minőségű kúpalapanyagok állíthatók elő. A technológiai ráfordítás azonban már megközelíti az alkalmas szabad zsírsavak glicerinnel végzett észterezésén alapuló eljárásét, a nyersanyag összetételére, kiválasztására, az észterezés technológiájára, valamint a reakciótermék utólagos kezelésére nagy gondot kell fordítani. 3. A természetes olaj szokásos zsírsav-összetételéhez 5 viszonyítva aránylag kismolekulájú trigliceridkeverék, így a pálmamagolaj glicerinnel végzett átészterezése esetén egyrészt az alkalmazandó keményített pálmamagolaj hidrogénezési fokát, másrészt a glicerinolízisre felhasznált glicerin mennyiségét illetően nagyon ellentétes 10 követelmények állnak fenn: a kúpalapanyag kívánt olvadáspontja, azaz az emberi testhőmérséklethez közeleső, de még alatta levő olvadáspont elérése céljából a) részben hidrogénezett, de a trigliceridekben még 15 telítetlen zsírsavakat tartalmazó pálmamagolajból indulhatnak ki, vagy b) gyakorlatilag teljesen hidrogénezett zsírból kiindulva a glicerin többszörös mennyiségét kell alkalmazni az átészterezéshez. 20 Az a) pont alatt leírt módon eljárva a részben hidrogénezett zsírok példájánál már említett oxidálódásra hajlamos termékeket kapják, amelyeket a gyógyászatban nem szívesen használnak fel. A b) pontban leírt módon eljárva, azaz átészterezéskor a glicerint feleslegben al-25 kalmazva olyan terméket kapnak, amelyben megfelelő arányban zsírsav-glicerin-részészterek vannak jelen, aminek következtében a kúpalapmassza vízfelvevő képessége ugyan nő, de hátrányos tulajdonságok is fellépnek. Elsősorban a nem teljesen lereagált glicerin hidroxilcsoport-30 jai miatt a kúpalapanyag savas kémhatású gyógyszerekkel reagálhat és ilyen módon a gyógyászati hatás csökken (1. 2 004 098 sz. NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat). 4. Az egységes, egynél kisebb jódszámra hidrogéne-35 zett kókusz- vagy pálmamagolaj átészterezése az acilcsoportök elosztásának nátriumalkoholát katalizátor segítségével a triglicerid-molekulákon belüli átrendezése útján csak bizonyos határok között lehetséges. Egyrészt a pálmamagokból vagy kókuszdiókból préselt olajban 40 levő acilcsoportök mennyisége és eloszlása szabja meg a megadott acilcsoportök átrendezés utáni eloszlását a meglevő glicerinrészekre, másrészt a katalizált átrendezés olyan nagy sebességgel folyik le, hogy ezt reprodukálható módon félbeszakítani nem lehet. Az egyensúly 45 elérésekor keletkező termék egy pontosan meghatározott észterezési termék, amelynek fizikai tulajdonságai, így az olvadás- és dermedéspont, a keménység és a hőállóság a kúpalapanyagok iránt támasztott követelményeknek (lásd. például Ipari Gyógyszerészet, 501. old.) 50 csupán az alsó határát érik el. A kívánt olvadási és szilárdulási ponttal rendelkező termék kinyerése a katalizált folyamat félbeszakítása útján éppen a nagy reakciósebesség miatt nem lehet. Egységes, természetes, majdnem teljesen hidrogénezett 55 triglicerid-keverék (pálmamag- és kókuszolaj) acilcsoportjainak átrendezése révén kapott terméket például az 117 228 sz. lengyel szabadalmi leírás ismertet. A termék olvadástartománya 33,5 és 35,5 °C között van; az 51 804 sz. DIN szabvány szerint zsírkúppal 200 g terhelés 60 30 mm mellett mért penetrációja = Í7C~' • A tiszta, hidrogénezett pálmamag- vagy kókuszolaj katalitikus átrendezésével az olvadási és szilárdulási tulajdonságokat csak a még alacsonyabb olvadáspont 65 felé lehet változtatni, oly módon, hogy hidrogénezéskor 2