166496. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrokinazolinon-származékok előállítására

5 166496 6 972 965 sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás), illetőleg ennek iminoszármazékából történhet, az (V) általános képletű alkoholok reakcióképes észtereivel való N-alkilezés útján, hasonló módon, amint ezt a (IV) álta­lános képletű vegyületeknek a (V) általános képletű vegyületekkel való reagáltatása esetében leírtuk. Az (I) általános képletű vegyületek egy további lehet­séges előállítási módja értelmében valamely (XI) álta­lános képletű vegyületet — ahol R3, R 7 és n jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely oxidálószerrel reagáltatunk. Oxidálószerként erre a célra például kálium-perman­ganát, nátrium-permanganát, mangán-dioxid, mag­nézium-dioxid vagy nátrium-metaperjodát alkalmaz­ható. A reakciót általában a reakció szempontjából közöm­bös oldószerben vagy ilyen oldószerek elegyében foly­tatjuk le. E célra alkalmas oldószerek példáiként benzol, toluol, éter, tetrahidrofurán, dioxán, kloroform, széntetra­klorid, aceton, etanol, izopropanol, dimetilformamid, dimetilszulfoxid, víz és ezek elegyei említhetők. A (XI) általános képletű vegyületek oly módon állít­hatók elő, hogy valamely (XII) általános képletű vegyü­letet — ahol R3, R 7 és n jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel —• valamely karbamidsav­észterrel reagáltatunk. A reakciót oly módon folytatjuk le, hogy a (XII) általános képletű vegyületet a karbamid­sav-észterrel (például karbamidsav-metilészterrel, -etil­észterrel vagy -benzilészterrel) Lewis-sav mint cink­-klorid jelenlétében melegítjük. Az így kapott (XI) általános képletű vegyületek ma­guk is előnyös farmakológiai tulajdonságokat, így jó vírus-ellenes, gyulladásgátló és fájdalomcsillapító hatá­sokat mutatnak. Az eddigi irodalom nem tartalmaz arra vonatkozó közlést, hogy az (I), illetőleg (XI) általános képletű kinazolinon-származékok vagy ezekhez hasonló vegyü­letek ilyen jelentős vírus-ellenes hatással rendelkeznének. Amint erről L. Weinstein „Pharmacological Basis of Therapeutics" (L. S. Goodman & A. Gilman, McMillan Company) 1970 c. munkájának 1305—1307. oldalán be­számol, eddig igen kevés szer bizonyult klinikailag al­kalmazhatónak vírus-ellenes gyógyszerként, bár hosszú idő óta beható vizsgálatok folytak olyan anyagok fel­kutatására, amelyek vírusos fertőzések gyógykezelésére alkalmazhatók. Az idézett közlemény az idoxuridin, amantadin és metizazon nemzetközi szabad elnevezés alatt ismert szintetikus vírus-ellenes szereket írja le klinikai célokra alkalmas szerekként. Az idoxuridin azonban csupán a DNA-típusú vírusok, mint a Herpes simplex és a Vaccinia vírus ellen hatásos, emellett ez a vegyület nagyfokú toxikussága következtében csak helyileg alkalmazható gyógyászati célokra. Eddig csupán az amantadint alkalmazzák klinikailag az A2 influenza-vírus által okozott fertőzések meg­előzésére. Minthogy ez a vegyület erős mellékhatásokat gyako­rol a központi idegrendszerre, gyógyászati alkalmazása során igen nagy óvatossággal kell eljárni. A metizazont sokat ígérő vírus-ellenes szernek tekin­tik a himlő-fertőzések ellen. Weinstein azonban idézett munkájában erről a következőket írja: „Nincs még tisztázva a metizazon jelentősége a himlő-jellegű vírusos fertőzések terápiájában; ez a szer még a kísérletezés állapotában van." Emellett a metizazon esetében is fel­lépnek komoly mellékhatások, amelyek például há­nyással, bőrgyulladással és sárgasággal járhatnak. Az (I) általános képletű vegyületek a DNA-típusú 5 vírusok általi fertőzések megelőzésére és gyógykezelésére alkalmasak (ilyen vírusok például a himlő-csoportba, az Adeno-csoportba, Herpes-csoportba, Papova-cso­portba, Picodna-csoportba tartozó és hasonló vírusok); alkalmasak továbbá az RNA-típusú vírusok (például a 10 Myxo-csoportba, Paramyxo-csoportba, Arbo-csoport­ba, Picorna-csoportba, Reo-csoportba, Rhabdo-cso­portba tartozó és hasonló vírusok), valamint egyéb onkogen vírusok, mint a leuko-vírusok és hepatitisz­vírusok általi fertőzések gyógykezelésére és megelőzésére 15 is. Alkalmazhatók továbbá ezek a szerek az élő legyen­gített vírusokkal történő vakcinázás esetén fellépő abnormális állapotok kezelésére is. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek már igen kis koncentrációban gátolják a Vaccinia-vírus 20 szaporodását csirke-embrió fibroblast vagy HeLa sejte­ket tartalmazó szövet-kultúrákban. Fontos előnyük e vegyületeknek, hogy csupán elhanyagolható mértékben citotoxikusak. Ezért ezek a vegyületek igen biztonságo­san alkalmazhatók és hatásos vírus-ellenes szerek. így 25 például az alábbi 9. példában levő I. táblázatban sze­replő 1. sz. vegyület minimális gátló koncentrációja 0,2 [Ag/ml, minimális toxikus koncentrációja pedig 100 [Ag/ml. Ezért e vegyület kemoterápiás indexe (az említett két gátló érték hányadosa) 1000. 30 Minthogy a metizazon (l-metil-indol-2,3-dion-3-tio­szemikarbazon), tehát a jelenleg a himlő-vírus ellen ren­delkezésre álló vírus-ellenes szer minimális gátló kon­centrációja 5 (Jig/ml és minimális toxikus koncentrációja 20 (J.g/ml, kemoterápiás indexe tehát 4, nyilvánvaló, 35 hogy az említett 1. sz. vegyület 125-szörösen biztonsá­gosabb a jelenleg rendelkezésre álló ismert szernél, a metizazonnál. Az új vegyületek lényeges előnye tehát, hogy kemo­terápiás indexük sokkal nagyobb, mint az ismert, ha-40 sonló célra alkalmas szereké. Számos (I) általános kép­letű vegyület minimális gátló és minimális toxikus koncentrációját, valamint kemoterápiás indexét adtuk meg az említett I. táblázatban, a metizazon megfelelő értékeivel összehasonlítva. 45 A találmány szerint előállítható (I) általános képletű vegyületek vírus-ellenes hatását in vivo kísérletekben is igazoltuk. Egereket intranazális úton Vaccinia vírussal fertőz­tünk; az (I) általános képletű vegyületekkel nem kezelt 50 ellenőrző csoportban valamennyi egér 12 napon belül elhullott, míg az 1. sz., illetőleg 4. sz. vegyületekkel (e számok az I. táblázatra utalnak) 100 mg/kg orális vagy szubkután adagolással kezelt egerek valamennyien életben maradtak. E kísérlet során az egereket naponta 55 kétszer kezeltük az említett vegyületek 100 mg/kg adag­jaival, 5 egymást követő napon keresztül. A kísérletek során az is kitűnt, hogy ezek a vegyületek az egereken semmilyen észrevehető mellékhatást nem váltottak ki. Nyilvánvaló tehát, hogy a találmány szerinti eljárás-60 sal előállítható vegyületek lényegesen felülmúlják az ismert metizazont vírus-ellenes szerként való alkalma­zásban, így ezek a vegyületek rendkívül jelentősek a vírus-ellenes terápiában nagy hatásuknál és igen csekély toxikusságuknál fogva. 65 Az (I) általános képletű vegyületeket vírus-ellenes 3

Next

/
Thumbnails
Contents