166465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés, járművek, főleg árbócdaruk és önjáró portáldaruk kormányzására
3 166465 4 nalára vonatkoztatva szemközti oldalon kapaszkodriaK. Minden eddig ismertetett kormányberendezésnél a kormánykerekek forgástengelyei metszik a körérintőre emelt merőlegest, melyet az egyes kerekek kanyarmenetnél leírnak, egybevágóan mindig egy pontban, amely a jármű tengely re merőleges egyenesen mozoghat. Ezáltal elméletileg a kerekek legördülése az úton biztosított és az oldalirányú kicsúszás ki van küszöbölve. Ugyanakkor ismert egy kormányberendezés önjáró mezőgazdasági munkagépek számára, amelyeknél csak egy kerékpár, azaz elsőkerékpár van kormányozva, mégpedig egy oly módon elrendezett emelőrendszer által, hogy mindig az elülső, a nagyobb kört leíró kerék úgy van elfordítva, hogy ezen kerék tengelymetszéspontja a másik három kerék kanyarodásának geometriai helyével nem egyezik. Ez a kivitel azonban nem alkalmazható daruknál és járműveknél, amelyek nagy igénybevételnek vannak kitéve és amelyeknél a kerekek nagy nyomást vesznek át. Különösen hátrányos az ismertetett mechanikus berendezéseknél, hogy ezek csak korlátolt sugarú fordulást tesznek lehetővé. A hidraulikus kivitelezés hátránya a nyomófolyadék kiszivárgása a hidraulikus rendszerből, miáltal a berendezés pontatlanná válik és a kormányzott kerekek kölcsönös beállítása nem felel meg a jármű geometriájának, kanyarmenetnél, illetve a jármű fordulásánál. További hátránya a leírt berendezésnek a magas beszerzési költség és gondosságot igénylő karbantartás, illetve beállítás. Kormányberendezést, amely kormánykeréküzem közben sík kulisszával rendelkezik, amelybe a vezetőcsap a kormányzott kerekekkel, fogasléccel és fogasívvel összekötve benyúlik, nem lehet olyan járműveknél alkalmazni, amelyeknél a hajtókerekek elfordulási szöge pl. a kardán, ill. a hajtótengely homokinetikus csuklójának maximális hajlásszöge által korlátozott, vagy ezeknél a járműveknél szokásos lánchajtásnál még a járműkeret konstrukciója és ennek meghajtása miatt is korlátozott. A találmány azáltal küszöböli ki az említett hiányokat, hogy a kerekek elfordításakor a hajtott belsőkerék a jármű hossztengelyétől elfordulási szögének maximálisan 45°-ig terjedő tartományában egy tetszőleges, de a kivitelezett szerkezettől függő meghatározott elfordulási szögnél állva marad, mimellett a szemközt levő külsőkeréknél az elfordulási szög a hossztengelyre vonatkoztatva csökken és a jármű kormányzott kerekeinek második párjánál az elfordulási szög tovább növekszik, és az a pont, amelyben az összes kerék forgástengelyei egymást metszik, tovább mozog az álló belsőkerék merőlegese mentén. Az ehhez tartozó kormányberendezés oly módon van kialakítva, hogy a középcsap, amely körül a középső működtetőháromszög forgatható, egy kulisszakövön mozgathatóan van elrendezve, amely eltolhatóan egy vezetékben van elrendezve. Ez a vezeték párhuzamosan fut a járműtengellyel és az elülső vezérlőtárcsában van kiképezve, amely a járműkereten van rögzítve. A forgatható kő a vezérlőpálya alakja szerint elmozdítható, ami ugyancsak az elülső vezérlőtárcsán van kiképezve. A középcsap, amely körül a hátsó működtető háromszög forgatható, egy szilárd csap köré helyezett mozgatható emelőn forgatható és ez az emelő a járműkeretre rögzített vezérlőtárcsa hajlított vezérlőpályának alakja szerint mozgatható. Jobb helykihasználás céljából a kormányberendezés oly módon is kiképezhető, hogy a középcsap, amely körül az elülső működtetőháromszög forgatható, meg van hosszabbítva és meghosszabbított végén mozgathatóan, csukló segítségével a járműkeretre van rögzítve, mimellett az elülső vezérlőtárcsa hajlított vezérlőpálya gömb alakú felülettel rendelkezik. A találmány szerinti berendezés nagy üzembiztonságot biztosít, kis helyigényű, csekély súlyú és kis igényeket támaszt a beállításkor. A berendezés folyamatosan működik és nem tesz szükségessé különleges kormányberendezést az egyes kerekek működtetéséhez. A találmány további jelentős előnye abban van, hogy a fordulás teljes tartományában mind a négy kormányzott kerék betartja a megkövetelt geometriát, ami azt jelenti, hogy azon körpályák sugarai, amelyeken a kerekek mozognak, egyetlen pontban metszik egymást. Az eddigi megoldásoknál a kerékpályák körívének csökkenő sugara esetén az elfordulási pontatlanság növekedik. Így a kormányzott kerekek a megkívánt helyzettől eltérő helyzetben mozogtak, amikoris a futófelület gördülés mellett csúszómozgást is végzett, aminek jelentős gumikopás volt a következménye. Ezenkívül a kerekek csapágyazásának és ezzel az egész alváz igénybevétele jelentősen megnőtt. Ez a jelenség olyan daruknál, amelyeknél egy kerékre k'b. 10 t vagy annál nagyobb teher jut, nem hanyagolható el. A találmány szerinti megoldás mindezeket a hátrányokat kiküszöböli. A találmányt részletesen kiviteli példa kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a jármű kormányberendezését egyenes irányban haladva felülnézetben ábrázolja. A 2. és 3. ábra ugyanezt a berendezést ábrázolja kanyarmenetnél különböző helyzetekben, és A 4. ábra oldalnézetben és metszetben ábrázolja a mozgatható középcsappal ellátott vezérlőtárcsa kivitelezésének részletével. A kormányberendezés elülső kormányzott 1 kerekekből áll, amelyek forgathatóan függőleges 2 csapon vannak elrendezve. A kormányzott 1 kerekekhez egykarú 3 emelők vannak szilárdan erősítve, amelyek csuklók segítségével 4 kapcsolórudakkal vannak összekötve. Az utóbbiak, szemközt levő végükkel, csuklók segítségével az első működtető 5 háromszöggel vannak összekötve, amely 6 középcsap körül elforgatható. Ezzel a működtető 5 háromszöggel van összekötve az elülső 7 lengőkar és az elülső 8 vezérlőkar. A 6 középcsap forgathatóan 9 kőbe van ágyazva, amely a járműkeretre rögzített elül-10] 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2