166295. lajstromszámú szabadalom • Gázégő, különösen ipari vagy központi fűtési kazánokhoz
MAGYAR SZABADALMI 166295 N ÉPKÖZTÁRS ASÁG LEÍRÁS A Bejelentés napja: 1972. 05. 12. (SA—2356) Nemzetközi osztályozás: F 23 d 13/00 ^^ Közzététel napja: 1974. 08. 28. />• ' ' -''A ORSZÁGOS Vv *. TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1976. 03. 31. Sárdi György oki. gépészmérnök, Sédy Gyula oki. gépészmérnök, Bartus Lipót műszaki vezető, Budapest. Gázégő, különösen ipari vagy központi fűtési kazánokhoz i A találmány gázégő, különösen ipari vagy központi fűtési kazánokhoz, amely egyaránt alkalmas városi gáz és földgáz eltüzelésére. A találmány szerinti gázégő minden további nélkül felhasználható olyan kazánokhoz is, amelyeket eredetileg nem gáztüzelésre terveztek és ké- 5 szítettek. A gázégőkkel szemben támasztott követelményeket az ismert gázégők nem tudják maradéktalanul kielégíteni, ezért mindig a konkrét felhasználási terület, a rendelkezésre álló tűztér, és a felhasználható gáz figyelem- 10 bevételével választják ki az adott esetben legjobban megfelelő gázégőt. A gázégők ilyen módon való kiválasztása tulajdonképpen kompromisszumot jelent, mert egy-egy követelmény kielégítése mellett más természetű elhanyagolást kell tenni. 15 Az ismert gázégők egy csoportjánál megközelítően sorban egymás után elrendezett gázkiömlő nyílások vannak alkalmazva csőszerű gázvezetéken. A gázkiömlő nyílások keramikus anyagból való betétekkel vannak ellátva. 20 Ezeknél az égőknél nem lehet biztosítani, hogy minden egyes gázkiömlő nyíláson ugyanolyan mennyiségű gáz áramoljék ki, ugyanis a gáz nyomása a csőszerű gázvezeték mentén változik. Az egyenlőtlen gázmennyiség folytán más-más hőfokú, nagyságú és alakú láng áll elő 25 az egyes gázkilépő nyílásoknál. Ez viszont azt eredményezi, hogy a tűztér hőterhelése is egyenlőtlen lesz, ami káros hőfeszültségeket ébreszt. További hátrány, hogy az egyes gázkiömlő nyílásoknál az égéshez szükséges levegő mennyisége nem arányosan változik a kilépő gáz 30 mennyiségével, ennélfogva az égés csak egy-két gázkilépő nyílásnál lesz megfelelő. Ez utóbbi körülmény folytán az égő hatásfoka rossz lesz. Másik hátrány ezeknél az égőknél, hogy az egyes kilépőnyílások tetemes fojtást jelentenek így az égő ellenállása nagy. Ez pedig azért káros, mert a gáz táphálózatában előálló nyomáscsökkenés esetén az égő tüzeléstechnikai viszonyai hatványozottan romlanak. Ezek az égők nem is alkalmasak olyan helyen való beépítésre, ahol a gáz hálózati nyomása viszonylag nagy határok között és állandóan változik. Fennálló hátrányos körülmény még ezeknél az égőknél, hogy a keramikus testek — főleg az égő üzembehelyezésekor — a lecsapódó pára következtében megrepednek s ilyen állapotukban további üzemelésre alkalmatlanná válnak az égők. E hibák kiküszöbölése rendszeres ellenőrzés, karbantartás mellett lehetséges, ami viszont az üzemeltetési költségeket növeli. Vannak égőtípusok, amelyeknél az égő nagy ellenállását fúvóval vagy egyéb hasonló eredményt biztosító segédszerkezettel igyekeznek kompenzálni. Ezeknél a megoldásoknál azonban az a hátrányos körülmény, hogy segédenergia felhasználása válik szükségessé, s ez az égő használati biztonságát csökkenti. Ha ugyanis az égőhöz villamos motorral hajtott fúvó tartozik, akkor az égő nem üzemeltethető ha a villamos energia pl. valamilyen hálózati hiba miatt kimarad. Az egyenlőtlen lángnagyság elkerülése végett egyes égőtípusoknál a gázkilépő nyílások mentén a gázvezeték ellenállását pl. keresztmetszet-szűkítéssel változóra ala-166295 1
