166295. lajstromszámú szabadalom • Gázégő, különösen ipari vagy központi fűtési kazánokhoz

3 166295 4 kítják ki, vagy valami más módon biztosítanak változó ellenállást. Ezeknél a megoldásoknál azonban tovább növekszik az égő összellenállása ami a már említett hátrányokkal jár. Az ismert égőknél igen jelentős problémát jelent a láng stabilitásának biztosítása. Az égőnyílások végei közötti nyomáskülönbség változásától valamint a gáz összetételében beálló változástól függően mindig fennáll annak veszélye, hogy vagy leszakad a láng az égőnyílástól, vagy visszagyújtás következik be, ami robbanáshoz vezethet. A láng stabilizálása érdekében — bár ez mindig csak bizonyos határok között jelent megnyugtató eredményt — járulékos szerkezeteket építenek be az égőkbe, amelyek egyrészt növelik az égők árát, másrészt további ellenállásnövekedést jelentenek. Az ismert égők mindegyike csak meghatározott gázféleség eltüzelésére alkalmas, ha megváltozik a rendelkezésre álló gáz összetétele, vagy pl. földgázról városi gázra kell átállni, illetve fordítva, akkor új égőket kell beállítani, vagy legalább az égők gázkiömlő nyílásait kell módosítani. Ez a módosítás azonban szintén csak kompromisszumot jelent, mert általában a módosítás révén nem sikerül olyan kielégítő égőt biztosítani, mint ha új, a rendelkezésre álló gázhoz tervezett égőt használnának. Az ismert égők felsorolt hiányosságai tulajdonképpen egy-egy új típus megjelenésével nem szűntek meg, legfeljebb arról volt szó, hogy az egyik égőtípus valamely hiányosság következményét csökkentette, de ugyanakkor másik irányban fokozta a hátrányokat. Ez azért volt így, mert az eddig ismert égők lényegében azonos áramlástechnikai elvek alapján lettek szerkesztve és csak kisebb-nagyobb szerkezeti módosításokban tértek el egymástól. Alapvetően új áramlási elvek azonban nem jutottak érvényre az ismert gázégők terén. A találmány szerinti gázégő elé kitűzött cél, hogy olyan szerkezetet biztosítson, ami egyaránt lehetővé teszi a különféle gázoknak jó hatásfokkal való eltüzelését, továbbá amely minden további nélkül beépíthető meglevő tűztérrel rendelkező kazánokba annak ellenére, hogy ezeknek a kazánoknak a tűzterét nem gáztüzelésre tervezték és építették, azonkívül jó hatásfokot, egyenletes tűztéri hőterhelést, jó hőátszármaztatást biztosítson. Mindezeken túl célja a találmány szerinti gázégőnek, hogy üzemeltetéséhez ne igényeljen a gáz energiájától eltérő energiát, könnyen automatizálható legyen és nem utolsósorban egyszerű szerkezeti felépítésű, olcsó megoldást biztosítson. A találmány szerinti gázégő a kitűzött cél elérését azáltal biztosítja, hogy az ismert gázégőknél kihasznált áramlási elvektől illetve áramlási körülményektől eltérő, bár önmagában ismert áramlási elvet alkalmaz s ezáltal a gázégők területén merőben új körülményeket teremt. A javasolt gázégőknél az égőnyílások nem egyszerű furatok vagy rések, hanem a gáznak az égő-csatornában való áramlási irányára keresztirányú olyan nyílások, amelyeknek a gáz áramlási irányában értelmezve elülső éleikhez ívalakban kifelé hajló vezető lemezek tartoznak. Az ilyen kialakítású égő-nyílásoknál a gáz lamináris áramlási képet alkotva halad a vezető lemez mentén. (Itt „gáz" alatt gáz-levegő keveréket is lehet érteni.) A gáz az égő-csatornából való kilépés után, közvetlenül a vezető lemez kezdeti szakaszánál a vezető lemezzel átellenes oldalon szekunder levegőt kap, az égés terjedése azonban a lamináris áramlás miatt viszonylag lassú. ' Emiatt a vezető lemez mellett az égő gáz lángja stabil, annál is inkább, mert a láng terjedése csak egyirányú, nevezetesen a vezető lemez felé irányuló. 5 A gáz vagy gáz-levegő keverékének az égő-nyílásokhoz való juttatása végett zárt geometriai alakzatot képező égő-csatornát alkalmazunk a találmány értelmében. Ennek az égő-csatornának azt a részét ahol az égő-10 nyílások vannak kialakítva, sík vagy megközelítően sík határolólappal látjuk el. Az égő-nyílások egy vagy több sorban is elrendezhetők. A találmány szerinti gázégő égő-csatornáját ívalakúan is ki lehet képezni, vagy U alakú esetleg gyűrű alakú égő 15 is kialakítható. Az ívalakú égő-csatornák esetében a gáz betáplálása az ívszakasznál történik. Kialakítható a találmány szerinti gázégő úgy is, hogy egymással párhuzamos, egyenes égő-csatornákat alkalmazunk és ezek alatt az égő-csatornákra keresztirányban 20 van elrendezve a gázelosztó cső. Az égő-csatornához közvetlenül vagy keverőtér közbeiktatásával bevezető elem csatlakozik. A bevezető elemen keresztül vezetjük a gázt vagy az égéshez szükséges primer levegőt, vagy gáz-levegő keveréket. 25 A gáz bevezetésére fúvókát alkalmazunk, amely a bevezető elemmel együttműködőén lehet elrendezve, úgy, hogy azok egytengelyűek legyenek, de működési szempontból különállóak is lehetnek. Lényegében tehát mind a gázt, mind a levegőt illetve gáz-levegő keveréket a 30 gáz nyomásából származó energia igénybevételével juttatjuk az égő-csatornába vagy a keverőtérbe. Előfordul, hogy túlnyomás alatt üzemelő tűztérbe kell a gázégőt beépíteni, amely esetben szükségszerű ventillátort alkalmazni a levegő tűztérbe juttatása végett. 35 A ventillátornak ilyen célból való igénybevétele azonban nyilvánvalóan nem az égő támasztotta igényt szolgálja, hanem a különleges tűztér miatt kell azt alkalmazni. A találmány lényege, hogy zárt geometriai alakzatot képező egy vagy több égő-csatornája, ehhez közvetlenül 40 vagy keverőtér közbeiktatásával csatlakozó, legalább egy, gázt vagy gáz-levegő elegyet vagy levegőt bevezető eleme, a bevezető elemmel együttműködőén elrendezett, vagy attól független egy- vagy több gázbevezető fúvókája van, továbbá hogy az égő-csatornának egy vagy 45 több sík határoló falán kialakított, az égő-csatorna gázáramlási irányba eső középvonalához képest keresztirányban kiképzett égőnyílásokkal és az égő-nyílásokhoz tartozó, azoknak a gáz áramlási irányában értelmezett elülső széleihez csatlakozó, ív alakú vezető lemezekkel 50 rendelkezik. A találmány szerinti gázégőt a csatolt rajzmellékleteken bemutatott példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. 55 Az 1. ábra a találmány szerinti gázégőt szemlélteti oldalnézetben, a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő felülnézet, a 3. ábra a találmány szerinti gázégő egy másik kiviteli alakját tünteti fel elölnézetben, a 60 4. ábra 3. ábrának megfelelő oldalnézet, az 5. ábra a találmány szerinti gázégő több égő-csatornát tartalmazó kiviteli alakjának elölnézete, míg a 6. ábra az 5. ábrának megfelelő felülnézet. Az 1. és 2. ábrákon a találmány szerinti gázégő egyik 65 legegyszerűbb kiviteli alakja látható. Az 1 égő-csatorna 2