166262. lajstromszámú szabadalom • Többelektródás elektroncső

3 166262 4 képezik, míg a kamra alját az anódnak a bordák között levő és a katód felé néző felületrészei alkotják; a kamrák mélysége előnyösen nagyobb, mint ä szélessége, amely viszont nagyobb, mint a rács menetemelkedése, a találmány szerint azáltal oldjuk meg, hogy a kamrásanód kamrái minden egyes bordájának a vezérlőrácson és/vagy a katódon levő merőleges vetülete helyen a katódról kiinduló elektronáramot a kamrásanód kamráinak fenékfalára terelő elemek vannak, több szakaszban elrendezve és mindegyik szakasz a katód emittáló felületének, valamint a vezérlőrács rácselemeinek egy részét, továbbá a kamrásanód mindenkori kamrájának fenékfalát foglalja magában és ezek a szakaszok egymással párhuzamosan vannak elrendezve. Célszerűen abban az esetben, ha az elektronáram terelésére szolgáló elemek, amelyek az elektronáramot a katódról a kamrásanód kamráinak aljára terelik, a vezérlőrácson vannak elhelyezve, fémszalagokként vannak kialakítva. Értelemszerűen olyankor, amikor az elektronáramot a katódról a kamrásanód kamráinak arjára terelő elemek a katódon vannak elrendezve, ezen elemek nem-emittáló szakaszokként vannak kiképezve. Ha az elektronáramot a katódról a kamrásanód kamráinak aljára terelő elemek a vezérlőrácson és a katódon vannak elrendezve, célszerű, hogy ezen elemek megfelelően fémszalagokként és nem-emittáló szakaszokként legyenek kialakítva. A találmány tárgya lehetővé teszi, hogy a primer elektronáram fokuszálását a kamraaljon az említett elemek felhasználásával valósítsuk meg, és kiküszöböli primer elektronoknak az anódbordákra való ütközését és ezáltal lényegesen javítja az elektroncsőben az árameloszlást, úgy, hogy nagy anódáram értékek mellett az anód-maradékfeszültség igen kicsi lesz, és emellett az anód hatásfok is növekszik. A találmány tárgya egyszerű kialakítású és az ismert konstrukciókkal összehasonlítva, nem teszi bonyolultabbá az elektroncső felépítését. A találmány tárgyát kiviteli példák kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti elektroncsövet szemlélteti elölnézetben és hosszanti félmetszetben. A 2. ábra a találmány szerinti elektroncső katódjának, vezérlő- és árnyékolórácsának és kamrásanód-jának részletét mutatja, a szimbolikusan ábrázolt * elektronárammal (izometrikusan szemléltetve). A 3. ábra a találmány szerinti elektroncső második kiviteli változata katódjának, vezérlő- és árnyékoló» rácsának, valamint kamrásanódjának részletét mutatja hosszmetszetben^ Ül. a katódnál nézetben. A 4. ábra a 3. ábra szerinti izometrikus részletet mutat. Az 5. ábra a találmány szerinti elektroncső harmadik kiviteli változatának részletét szemlélteti (hosszmetszetben ül. a katódot nézetben). A 6. ábra az 5. ábra szerinti megoldást mutatja izometrikusan. A 7. ábra egy ismert tetróda és a találmány szerinti tetróda anódjeüeggörbéjének és anódáram-rácsfeszültség -jeüeggörbéjének diagramját mutatja. Az 1. ábrán látható találmány szerinti többelektródás elektroncső 1 katódtömböt, 2 vezérlőrácsot, 3 árnyékolcrácsot és 4 kamrásanódot tartalmaz, amelyek egymástól előre megadott távolságban koaxiálisán vannak elrendezve. Az 1 katódtömb hengeres 5 katódot tartalmaz, amelynek emittáló rétege van, amely az 5 katód emittáló 6 felületét képezi, tartalmaz továbbá 7 fűtőtestet, amely az 5 katódon belül helyezkedik el, valamint 8 csészét, amelyen nyílás van a 7 fűtőtestnek az 5 katódon belül való rögzítésére, és 9 és 10 tartói vannak, amelyeknek segítségével az 1 katódtömb all tárcsához van rögzítve, és (a rajzon nem ábrázolt) összekötő szalagok útján a katódkivezetéseknek megfelelő 12 csappal van villamosan összekötve. A 7 fűtőtest 13 összekötőszalag útján a 12 csapok egyikével van villamosan összekötve. A hengeralakú 2 vezérlőrács 14 rácselemekből van kialakítva, amelyek a hengerpalást alkotóin feküsznek és a rács aktív felületét képezik. A 14 rácselemek felső végei hengeres nyílással ellátott 15 sapkában, míg alsó végei a 16 tartóban vannak rögzítve; a 16 tartó segítségével van a 2 vezérlőrács all tárcsának kerámiai 18 toldataira hegesztett 17 gyűrűhöz rögzítve, és (a rajzon nem ábrázolt) összekötőszalag útján a 2 vezérlőrács kivezetésének megfelelő 12 csappal összekötve. A hengeralakú 3 árnyékolórács 19 rácselemekből van kialakítva, amelyek a hengerpalást alkotói mentén helyezkednek el, és a 2 vezérlőrács 14 rácselemeit takarják. A 3 árnyékolórács 19 rácselemei 20 ernyőben vannak rögzítve, amelynek közepén nyüás van a kerámiai 21 építőegység számára, amely az 1 katódtömb, a 2 vezérlőrács és a 3 árnyékolórács felső végeit összeköti. A 3 árnyékolórács 22 tartó és 23 fémgyűrű segítségével van a 11 tárcsára rögzítve, míg a 23 fémgyűrű 24 membránra van rögzítve. A hengeralakú 4 kamrásanód 5 katód felé néző felületén 25 kamrák vannak, amelyeket koncentrikus 26 bordák képeznek, amelyek a 4 anódnak az 5 katód felé néző felületére merőlegesek. A 4 anód szomszédos 26 bordák között levő belső felületrésze képezi a 25 kamrák 27 fenékfalát és ezen 27 fenékfalak alkotják a 4 kamrásanód aktív felületeit. A 26 bordáknak 25 kamrák felöli felülete képezi az Ülető 25 kamrák 28 oldalfalát. Mindegyik 26 bordának az 5 katód felé néző keskenyebb felülete képezi a 26 borda 29 homlokfelületét. A 25 kamráknak nyílása nagyobb, mint a 2 vezérlőrács 14 rácselemeinek távköze; viszont előnyösen a kamrák mélysége nagyobb, mint szélességük. A találmány szerinti elektroncső egy kiviteli változatánál például ezeknek a paramétereknek a következő értékük van: a 25 kamra nyílása 3,5 mm; a 25 kamra mélysége 7 mm; a 2 vezérlőrács 14 rácselemeinek átmérője 0,15 mm; a 2 vezérlőrács 14 rácselemeinek távköze 0,9 mm. Figyelembevéve, hogy a találmány szerinti elektroncső elrendezés lehetővé teszi, hogy az elektronáramot a 4 kamrásanód mindegyik 25 kamrájának 27 fenékfalára fókuszáljuk, ezért a primer elektronok gyakorlatilag nem tudnak a 25 kamra 26 bordáira csapódni és ezáltal a 26 bordákon létrejövő termikus terhelések itt elmaradnak, így a bordák megfelelően vékonyakra készíthetők. Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy az anód határolt aktív felületén szekunderelektron-csapdákat képező kamrákat alkalmazzunk, amelyek elég szélesek, és a szekunder elektronokat sokkal hatásosabban fogják fel. Ez képezi találmányunk szerinti elektroncsövek jellemző különleges-2