166262. lajstromszámú szabadalom • Többelektródás elektroncső
5 166262 6 ségét és előnyét az ismert elektroncsövekhez képest. Az ismertetett találmány szerinti kiviteli változatoknál a vörösrézből készült 4 kamrásanód 26 bordáinak vastagsága például 0,5 mm. A találmány tárgyának más kiviteli változatainál a kamrásanőd bordái az említettől különböző vastagsággal alakíthatók ki. Az elektroncső palástját a 4 kamrásanód külső felülete alkotja, amely 30 fémgyűrű útján 31 kerámiahengerrel van vákuumzáróan összekötve, míg a 31 kerámiahenger másik vége a 24 és 32 membránok közbeiktatásával az elektroncső 11 tárcsájával van ugyancsak vákuumzáróan összekötve. A 32 membrán egyben a 3 árnyékolórács kivezetését is képezi. A 4 kamrásanódban 33 légtelenítőcsonk van elrendezve a cső légtelenítésére; a 4 kamrásanód külső felületén 34 hűtőbordák vannak rögzítve a 4 kamrásanód hűtésére. Az ismertetett kialakítás a találmány szerinti többelektródás elektroncső mindhárom változatára érvényes. Az elektroncső javasolt kiviteli változatainál a találmány szerint a 4 kamrásanód mindegyik 25 kamrája 26 bordájának a 2 vezárlőrácson és/vagy az 5 katódon képezett merőleges vetülete helyére terelőeiemek vannak elhelyezve, amelyek az elektronáramot az 5 katódtói a 4 kamrásanód 25 kamráinak 27 alja felé terelik. Ezek olymódon vannak elrendezve, hogy több szakasz képződik, és mindegyik ilyen szakasz az 5 katód emittáló 6 felületének egy részét, a 2 vezérlőrács 14 rácselemeinek egy részét és a 4 kamrásanód megfelelő 25 kamrájának 27 fenékfalát foglalja magában és ezek az elektronáram irányában egymással párhuzamosan helyezkednek el. A találmány szerinti elektroncső első kiviteli változatánál (1. és 2. ábra) a terelőelemek, amelyek az 5 katódról a 4 kamrásanód 25 kamráinak 27 fenékfalára terelik az elektronáramot, a 2 vezérlőrácson vannak elhelyezve, 35 fémszalagokként vannak kialakítva, és több szakaszt képeznek (az itt ismertetett változatnál négy szakasz van); mindegyik ilyen szakasz az 5 katód emittáló 6 felületének részeit a 14 rácselemeknek a 35 fémszalagok "által közrefogott részeit és a 4 kamrásanód megfelelő 25 kamráinak 27 fenékfalát foglalja magában; ezek az elektronáram irányában egymással párhuzamosan helyezkednek el. Az említett terelőelemek, amelyek 35 fémszalagokként vannak kialakítva, a 2 vezérlőrács 14 rácselemeivel villamosan érintkeznek. Célszerű, ha a 35 szalagokat a 2 vezérlőrács 14 rácselemeire mereven rögzítjük, például villamos ponthegesztés útján. Az ismertetett kiviteli változatnál az említett 35 fémszalagokból levő elemeket 0,15 mm átmérőjű huzalból készítettük. Más esetekben nagyobb átmérőjű huzalt is alkalmazhatunk, két vagy több fémszalagot párhuzamosan rendezhetünk, vagy az említett elemeket különböző alakzatú sávokként képezhetjük ki, vagy pedig a 2 vezérlőrács struktúrájának egy részeként, elektroeróziós fémmegmunkálással vagy kivágás útján készíthetjük el. A 2 vezérlőrácson levő elemek szélességét a, 4 kamrásanód 25 kamráját alkotó 26 bordák vastagsági méretének 10—100%-ára választhatjuk. Célszerű, ha az elemek szélességét a 26 bordák vastagságának 20—50%-ára választjuk. A találmány szerinti elektroncső második kiviteli változatánál (3. és 4. ábra) az elektroncső üzemének a 2 vezérlőrács mind pozitív, mind negatív feszültségnél való biztosítására az 5 katódból a 4 kamrásanód 25 kamráinak fenékfalára irányuló elektronáram terelésére a szükséges elemeket a katód nem emittáló 36 szakaszaiként alakítjuk ki. Az 5 katód nem-emittáló 36 szakaszai kialakíthatók úgy, hogy az emittáló 6 felületen fémszalagokat rögzítünk, vagy pedig az 5 katódon fémtoldatokat alakítunk ki, amelyek között emittáló réteggel bevont hornyok vannak. A nem emittáló 36 szakaszok szélessége előnyösen 0-100%-kal nagyobb, mint a 26 bordák 29 homlokfelületénekszélessége. A találmány szerinti elektroncső harmadik kiviteli változatánál az elektronáramnak az 5 katódról a 4 kamrásanód 25 kamrái 27 fenékfalára való terelésére mind a 2 vezérlőrácson, mind pedig az 5 katódon 15 terelőelemek vannak elhelyezve, amint az az 5. és 6. ábrán látható. A 2 vezérlőrácson elrendezett elemek 35 fémszalagokként vannak kialakítva, míg az 5 katódon elren„ dezett elemek nem emittáló 36 szakaszokat képez-20 nek. Alábbiakban ismertetjük a találmány szerinti elektroncső működését; ez a működés valamennyi kiviteli változatra és a megvalósított találmány szerinti elektor roncsőre is érvényes. Az elektroncső működése közben a 37 elektronáramot (2., 4., 6. ábra), amelyet a 7 fűtőtesttel fűtött 5 katód emittál, egyrészt a 2 vezérlőrács 14 rácselemeinek vezérlőhatása, másrészt a fent említett elemek fókuszáló hatása befolyásolja, és ezek a 37 elektronáramot több 38 részre bontják és a 4 kamrásanód 25 kamráinak 27 fenékfelületére terelik. Ha a 35 fémszalagok (1. és 2. ábra), amelyek az elektronáramot az 5 katódról a 25 kamrák 27 35 fenékfelületére terelik, a 2 vezérlőrácson vannak elhelyezve, és ha a 2 vezérlőrácson levő Ug! feszültség a 2 vezérlőrács síkjában a zavarmentes rácsfeszültséget nem haladja meg, ami például oxidkatódos adócsöveknél \JgS » (0,05-0,1) V? i értéknek felel 40 meg, úgy az elektronáramra, kettós fókuszáló hatás érvényesül: egyrészt a 2 vezérlőrács 14 rácselemei, másrészt a 35 fémszalagok részéről. A 2 vezérlőrács 14 rácselemei közötti térközök, amelyek a zavarmentes rácsfeszültségnél kisebb feszültségen vannak, gyűjtőlencsék módjára hatnak. Az 5 katódról jövő elektronok vékony nyalábokká tömörülnek és a 3 árnyékolórács 19 rácselemei között a 4 kamrásanód 25 kamráiba áramlanak. ,.0 Másrészt annak következtében, hogy a 35 fémszalagok így vannak elrendezve, olyan villamos téralakzat keletkezik, amely az elektronáramot fókuszálja, és a csőtengely mentén 38 részekre bontja; ennek következtében a primer áram nem éri a 25 kamra 28 55 oldalfalait és a 26 bordák 29 homlokfelületeit. Ebben az esetben szekunder elektronok csak a 25 kamrák 27 fenékfalából indulhatnak ki. A 25 kamrák olyan kialakításánál, hogy a kamra mélysége több mint kétszerese a szélességének, a 25 g0 kamrák 27 fenékfelületéről származó szekunderelektronokat a 25 kamrák hatásosan felfogják, és a 4 kamrásanódból származó szekunder emisszió lényegesen csökken. Ha a 2 vezérlőrácson levő Ugj feszültség meghalad-65 ja a zavarmentes rácsfeszültséget, akkor az elektronáramra kettős defókuszáló hatás érvényesül. A 2 vezérlőrács 14 rácselemei defókuszáló hatása azokban 3
