166246. lajstromszámú szabadalom • Másolómassza szitanyomóformák kialakításához
166246 teleníthetők mint a bikromát-rétegek. Sőt, még a nikkel-rotációs sablonokon, amelyeknél az 1 522 526 számú NSZK közrebocsájtási irat szerint a bikromát-rétegeket utólag még keményíteni kell, a találmány szerinti másolómasszák utólagos utópolimerizálás nélkül nemcsak a magas nyomóterheléseket bírják ki, hanem a BAYER Farben Revue 10. számú különkiadás 75. oldalán leírt „Filmnyomó-sablonok" című cikkben megadott eljárás szerinti kezelés után hangyasavval rétegteleníthetők. A találmány szerinti másolómasszákból előállított másolórétegek összetétele tág határok között változhat. Keményíthető gyanták és kötőanyagok hozzáadásával a réteg fényérzékeny-anyag összetételét csökkentjük és ezáltal a fényérzékenységét fokozzuk. .,Szitanyomórétegeknél a diazokondenzátum százalékaránya általában ne legyen 2% alatt; 5%-kal már elérhető, hogy a megvilágított réteg teljesen vizoldhatatlanná váljék; így a legtöbb esetben nincs szükség arra, hogy 5%-nál magasabb koncentrációt alkalmaz- 2 Q zunk. Természetesen bizonyos esetekben, pl. amikor a diazokondenzátumokban sok a B, másodkomponens, vagy a nehezebben térhálósodó kötőanyagoknál, jelentősen nagyobb mennyiségű diazo-kondenzátumot is felhasználhatunk. Általában ezeknek rész- 2 5 aránya nem több mint 50%, előnyösen 20% alatt van. Rétegeknél, amelyeknél a szitanyomás oldószer-színezékkel történik, pl. polivinilklorid-felület nyomására kereskedelemben szokásos szitanyomószinezékeknél a rétegnek csak diazo-kondenzátumból 30 és kolloidból kell állnia. Vízben nem oldható töltőanyagok hozzátéte a mechanikus tulajdonságok miatt előnyös. Amennyiben a szitanyomóréteget túlnyomórészt vizes színezékkel, pl. textilnyomásra alkalmazzuk, 35 ajánlatos a fokozatos duzzadás elkerülése vagy csökkentése érdekében vizzel nem duzzadó anyag hozzátétele. Ilyen célra előnyösek a polivinilacetátok, különösen vizes diszperziók formájában. A polivinilacetát-tartalom általában az összes anyagtartalom 40 60—70%-át nem lépheti túl, hogy a vizes előhívhatóságot megőrizzük. Előhívóként gyakorlatilag mindig vizes folyadékok kerülnek felhasználásra. Az előhívást előnyös tiszta vizzel, minden hozzátét nélkül végezni. 45 A következő példák a találmány szerinti másolómasszához alkalmazott kondenzátumok előállítását szemléltetik anélkül, hogy azt korlátoznák. A százalék-adatok, amennyiben más megjegyzés nincs, súlyszázalékotjelentenek. 50 1. példa 70,7 ml 86%-os foszforsav és 32,3 g 3-metoxi-difenilamin-4-diazoniumszulfát oldatához keverés közben 12,9 g 4,4'-bisz-metoximetil-difenilétert csepegtetünk. 40 C°-on 20 óra hosszat tartó kondenzálás után az elegyet 330 ml vízben oldjuk és 144 g metánszulfonsavas-nátriumot tartalmazó 240 ml kloridmentes vizes oldatot adunk hozzá. Az anyalúg dekantálása után a csapadékot vízben ismét oldjuk és az előbbihez hasonlóan ismét kicsapjuk, elválasztjuk, vákuumban foszforpentoxidon szárítjuk és porítjuk. Termelés: 37 g (C: 48,0%, N: 6,8%, S: 10,7%, P: 0,29%) Az „1. példa reakciósémája" című ábra bemutatja a végbemenő kondenzációs reakció egyenletét sematikusan. Ez a reakcióegyenlet csak egyet ad meg a számos izomer kapcsolódási lehetőségek közül; mert például a bisz-metoxi-metil-difeniléter CH3 OCH 2 — csoportja reagálhat még az —NH—csoporttal vagy a szubsztituálatlan gyűrű o- vagy p- pozícióival, vagyis mindazokkal a helyekkel, amelyeket a kiindulási vegyületben kereszttel (x) jelöltünk meg. De reagálhat egy másik molekula bisz-metoximetil-difeniléter egyik aromás gyűrűjével is, különösen akkor, ha ez a vegyület feleslegben van jelen. 3 g anyagot 10 ml vízben oldunk és 100 g 70 K-értékű és körülbelül 12% maradék-acetilcsoportot tartalmazó polivinilalkohol (Mowiol N 70—88) körülbelül 30%-os vizes oldatával, majd még 5 ml dibutilftaláttal és 10 g finomeloszlású kovasawal alaposan összekverjük és 0,2 g kristályibolyával színezzük. Ezzel a szitanyomólakkal egy perionszövet mindkét oldalát kétszer rétegezzük, szárítjuk, 5 percig 100 C°-on újból szárítjuk és egy pozitív mintalap alatt 5000 wattos xenonlámpával 65 cm távolságból 2 percig megvilágítjuk. Ezután a szitát hideg vízsugárral előhívjuk, mellyel a nem megvilágított helyekről, a szövet kötéspontjai közül a réteg széléles mintázattal kioldódik. Szárítás után a sablon a szokásos, oldószert tartalmazó szitanyomószinezékkel papir és műanyag nyomására felhasználható. A szitanyomó lakk és az ezzel előrétegezett szövet változatlan fényérzékenységgel legalább 10 hétig szobahőmérsékleten tárolható. 2. példa 210 ml 86%-os foszforsav és 32,3 g 3-metoxi-difenilamin-4- diazoniumszulfát oldatához keverés közben, részletekben, 33,3 g finoman porított 1,3--bisz-hidroximetil-4,6-diizopropil- benzolt adunk. 40 C°-on 12,1/2 óra hosszat történő kondenzálás és 4,1/2 napon át, szobahőmérsékleten tartó állás után az elegyet 60 C°-on 550 ml vízben oldjuk és a kondenzációs termék metánszulfonát sóját 240 g metánszulfonsavas-nátrium 800 ml vizes oldatával és szobahőmérsékletre való lehűtésével kicsapjuk. Tisztítás céljából a terméket vízben ismét oldjuk, hasonló módon kicsapjuk, majd elválasztjuk és szárítjuk. Termelés: 50 g. Az előbbi módon előállított 2 g diazovegyület vizes oldatát 100 g szitanyomó-emulzióval elkeverjük, melyet azonos súlyrész 75 K-értékű és kb. 12% maradék-acetilcsoportot tartalmazó pohvinilalkohol (Mowiol N 75-88) 25%-os oldatával, valamint 55% szilárd anyagot tartalmazó vinilacetát-keverékpolimerizátum (Mowilith DM 2) diszperziójával készítünk. Ezzel az anyaggal egy poliészter mintaszövetet a szokásos módon rétegezünk, szárítunk, megvilágítunk, vizzel előhívjuk és szárítjuk. A minta jobb láthatósága érdekében a szárítás előtt az előhívott sablont kristályibolya vizes oldatával leöntve színezünk. A rétegrészeken nem adszorbeált szinezékfelesleget a szárítás előtt öblítéssel távolítjuk el. A szitanyomósablon kiválóan alkalmas a szokásos vizes textilnyomószinezékekkel történő textiliák nyomására. 4
