166228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegtárgyak képzésére és szinezésükre vagy szinezésük módosítására

166228 és réz használható, és amely különböző intenzitású színezés kivitelezése érdekében könnyen ellenőrizhe­tő. Az ezüst, mint színezőanyag használata különösen előnyös. Ez a színezőanyag sugárzó (aktinikus) fénnyel szemben védő, sárga szint kölcsönöz az üvegnek. 5 A találmány célja bármely, közönséges nátron-kal­ciumüvegből készült test képzésére és színezésére alkalmas olyan eljárás szolgáltatása, amely ezüst, arany vagy réz, mint színezőanyag, diffúzió útján történő felhasználásával különböző intenzitású, 10 könnyen ellenőrizhető színezést tesz lehetővé. A találmány eljárás üveggé olvasztható készítmény­ből kiindulva előállított üvegtest képzésére, színezésé­re vagy színezésének módosítására egy anyagnak egy, az üvegtesttel érintkező közegből az üvegtest felületi 15 rétegeibe diffundáltatása útján, mely abban áll, hogy az üvegtest képzése alatt vagy után a test felületébe redukálószert juttatunk, majd a testet olyan közeggel érintkeztetjük, mely legalább egy — nevezett reduká­lószer által redukálható fémionokat szolgáltató — só 20 és valamely más fém vagy fémek egy vagy több sójának, mint hígítószernek keverékéből áll, mimellett fenti műveleteket olyan hőfokon hajtjuk végre, me­lyen a redukálható fémionok az üvegtestbe diffundál­nak és legalább egy részüket nevezett redukálószer 25 redukálja. A találmány olyan színezéseket tesz lehetővé, amelyek az ismert, diffúzió útján végzett színezési eljárásokkal nem érhetők el. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy az üvegtest 30 üveggé olvasztható készítményből kiinduló képzése folyamán az üvegtestbe egy redukálószert juttatunk, másrészt annak, hogy egy összetett kezelőközegből — melyben a redukálható ionokat szolgáltató vegyület­(ek) egy hígítószerrel van(nak) összekeverve — szár- 35 mázó redukálható ionokat az üvegtestbe diffundáltat­juk. A redukálható ionokat szolgáltató vegyület(ek) koncentrációjának hígítással történő csökkentése meglepő eredményekkel jár. Eddig az volt a véle­mény, hogy a kívánt mértékű színezés eléréséhez 40 feltétlenül szükség van arra, hogy a diffúziót kizárólag a színezőelem ionjait szolgáltató aktív vegyületből -mint közegből - kiindulva végezzük. A találmány szerinti eljárásnál az üveget először feldúsítjuk redu­kálószerben és annak ellenére, hogy az ezután hasz- 45 nált kezelőközeg az aktív (redukálható ionokat szol­gáltató) vegyületen kívül hígítószert is tartalmaz, bármilyen kívánt mértékű színezés megvalósítható. A kezelőközeg hígítószer tartalma egyébként tág hatá­rok között változtatható, ami újabb paramétert ad 50 kezünkbe különböző intenzitású színezések megvaló­sítására. A találmány szerinti eljárás további fontos előnye, hogy színezőfém-takarékosságra ad módot és ipari méretekben gazdaságos. Redukálószernek a képzés alatt vagy után az üvegtestbe juttatása e szernek koncentrálását teszi előnyösen lehetővé az üveg felületi rétegeiben, me­lyekben a színezést kell megvalósítani. A redukálószer tehát nincs egyenletesen eloszlatva a testben; tártai- 60 mázhatja egy vagy több elem ionjait. A redukáló ionok az üvegbe például úgy juttathatók, hogy egy érintkező közegből kiindulva azokat a test felületébe diffundáltatjuk. A találmány szerinti eljárás legfontosabb kiviteli bb alakjánál a kezelt üvegtest közönséges összetételű 55 nátron-kalcium üveg. Az ilyen üvegek lényegében színtelenek és a találmány szerinti eljárással különféle­képpen színezhetők. A színezést kizárólag a színezési eljárás lépései szabják meg. A találmány használható nátron-kalcium síküveg­ből készült színezett üvegtestek képzésére. Adott optikai követelményeknek megfelelő üvegtestek előre meghatározott és tökéletesen ellenőrzött módon tör­ténő színezésének problémája gyakran felmerül nát­ron-kalcium síküvegből készült vagy abból kiindulva kialakított tárgyak gyártása során, így például sík vagy domborított vitrázstáblák vagy napszemüveg-len­csék gyártásánál. A találmány sikerrel használható húzott nátron-kalcium síküveg színezésére, így példá­ul klasszikus Pittsburgh-típusú vagy a klasszikus Lib­bey-Owens típusú húzási eljárással készült síküveg színezésére. Előbbi eljárásnál az olvasztott üvegből egy húzókamrán és egy szomszédos, függőleges hőke­zelő alagúton át, utóbbinál egy húzókamrán és egy szomszédos, vízszintes hőkezelő alagúton át folytonos szalagot húznak. A redukálószert a húzás alatt, például a húzókamrában, adhatjuk az üvegbe. A találmány legfontosabb kiviteli módjainál a redukálószert egy, az üvegnél nagyobb fajsúlyú anyag­ból diffundáltatjuk a képzendő és színezendő üveg­testbe. Ha az eljárás első lépését az üveg alakításával vagy egyéb kezelésével kombináljuk, úgy a kívánt végső tulajdonságokkal rendelkező üvegtesteket tu­dunk képezni. Az olvasztott üveg úsztatott réteg dákjában, egy nagyobb fajsúlyú anyagtömegen végzett elterítése útján kiváló felületminőségű síküveg gyártható. Külö­nösen annak az üvegfelületnek a minősége kitűnő, amely az úsztatóanyaggal érintkezik. A találmány céljára különösen alkalmasak az ilyen „úsztatott" üvegek, melyekbe a nagyobb fajsúlyú anyagból di­ffundálnak be a redukáló ionok. Az így kialakított üvegben, különösen annak fonák- vagyis a nagyfajsú­lyú közeggel érintkező felületi rétegeiben jelentős redukáló ion-koncentráció alakul ki. Bizonyos mennyiségű redukáló ion a síküveg felső felületébe is bediffundálhat. A redukáló ionoknak az üvegben végbemenő diffúziója semmiben sem árt az üveg optikai vagy egyéb tulajdonságainak. A találmány szerinti eljárás kivitelezésénél igen előnyös, ha az eljárás első lépését a fenti módon, az úsztatott üveg képzésével, a nagyfajsúlyú anyagon kialakított megkí­vánt vastagság kialakításával egyidőben hajtjuk végre. Ebben az esetben elegendő ugyanis az üveget a színezési eljárás második lépésének alávetni, vagyis azt a fémsó keveréket tartalmazó kezelőközeggel érint­keztetni olyan hőmérsékleten, mely a redukálható ionok diffúzióját és azok legalább is egy részének a redukáló ionok által történő redukcióját idézi elő. Ez a második eljárási lépés az úsztatókádban, vagyis a síküveg képzésére szolgáló kádban is kivitelezhető, így például, amikor az üveg felső felületébe is elegendő redukáló ion diffundált a nagyobb fajsúlyú úsztatóanyagból, akkor a kezelőközeget alkotó fém­sókeverék a nagyobb fajsúlyú anyagon úszó üveg feletti légtérbe juttatható. Egy másik változat szerint a színezési eljárás e második lépése azután is megvaló­sítható, miután az úsztatott üveg az úsztatókádat elhagyta. így például kivitelezhető a színezési eljárás második lépése egy olyan kezelő-álláson, amelyen keresztül jut az úsztatókádat elhagyó üveg a konven-2

Next

/
Thumbnails
Contents