166228. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegtárgyak képzésére és szinezésükre vagy szinezésük módosítására

5 166228 6 eionáüs hőkezelő alagútba, vagy magában a hőkezelő alagútban is. A szinezési eljárás második lépésének az úsztatás alatti kivitelezésénél figyelembe kell venni a gyártási adottságokat, különösen az üvegszalag haladási sebességét, amely a színezés kivitelezéséhez szükséges időt korlátozza. Egy másik kiviteli változatnál a szinezési eljárás második lépését utólag, az úsztatott üveg lehűtése után valósítjuk meg. Ez utóbbi esetben egy további hőenergia-fogyasztásra van szükség, hogy az üveget újra a megfelelő hőmérsékletre hevítsük; erre azonban adott esetben — bizonyos előnyök biztosítása érdekében — szükség lehet. Ismeretes a már kialakított síküvegeknek egy nagyobb fajsúlyú anyagon úsztatással való kezelése. Az úsztatott üveg ily módon történő kezelésénél igen magas hőfokok is alkalmazhatók anélkül, hogy az üveg felület-minőségének romlását kockáztatnánk. Az ily módon úsztatott üvegen végrehajtható kezelések közé tartozik például a felület-új rakezelés, vagyis azok a műveletek, amelyek során az úsztatófolyadékkal való érintkeztetés alatt az üveget elegendő mértékben hevítik ahhoz, hogy felületének síkságát javítsák. A redukálószerek a már kialakított síküvegbe történő bevitele a találmány szerint végrehajtható egy nagyobb fajsúlyú hordozó folyadékból kiindulva, ugyanúgy, mint az úsztatásnál. A redukálható ionoknak egy fémsó-keverékből az üvegtestbe diffundfltatása a találmány szerint egy nagyobb fajsúlyú folyadékközeget tartalmazó kezelőkádban vagy utólagosan történhet. A találmány szerint az eljárás első lépésében az üvegtest felületi rétegeibe bevitt redukálószer — mely előnyösen ónionokat tartalmaz — az, ami a redukálható fémionokat redukálni képes. Az ón (Sn*) redukáló ionok különösen erős redukáló képességűek. A találmány szerinti eljárás egy kiviteli alakjánál az üvegtest felületébe diffundáló redukálószer olyan ónionokat tartalmaz, amelyek egy megolvasztott ónfürdőből diffundálnak be nevezett testbe. Az ónionok üvegtestbe diffundáltatása könnyen megvalósítható ilymódon úgy, hogy az üvegtestet a megolvasztott ónnal érintkeztetjük. A diffúzió %y lényegében a követelményeknek megfelelően egyenletes módon, a test teljes felületébe megtörténhet. A megolvasztott ón az olvadt üvegnél nagyobb fajsúlyú, így alkalmas annak vagy a síküvegnek a fentiekben leírt kezelés alatti úsztatására. Az üveg úsztatására azonban más anyagok — például az olvasztott ólom — is használható. Az ólomionok szintén használható, redukálószerek a színező, redukálható fémionok redukciójára. A találmány szerinti eljárások közé tartoznak azok az eljárárok, melyeknél a későbbiekben bevitt redulható fémionok redukálására az alábbi elemek ionjait használjuk: Pb, Cu, As, Sb, Bi, S, Ce, Fe, Se, V, Cr, Mn,Mo,W. A redukálószer koncentrációja az üvegtest felületének legalább is egy részében — a redukálható fémionok ilyen felületrészbe történő diffúziója előtt -előnyösen minimálisan 1 súly%. Ilyen redukálószer-mennyiség, mely sokkal nagyob, mint a közönséges, kémiailag nem módosított nátron-kalcium-üvegben — például húzott nátron-kalciumüveg lemezben -jelenlévő redukálószei-mennyiség, könnyen elérhető a találmány szerinti szinezési eljárás első lépésében és ha az üveg felületi rétegeinek redukálószer-tartalma legalább ezt az értéket eléri, akkor a következő eljárási lépésben könnyen érhető el jelentős színintenzitás akkor is, ha ezüstöt használunk színezőanyagként és ha a kezelés időtartamát, valamint hőfokát a többi ipari eljárásnál szokásos értéken tartjuk. A találmány előnyös kiviteli alakjainál a kezelőanyag (a hígítószertől eltekintve) kizárólag vagy túlnyomórészt 10 súly%-nál kisebb koncentrációban egy vagy több ezüstvegyületet tartalmaz. Az ezüst különösen alkalmas színezőanyag. Az ezüst segítségével az üveg sárgára színezhető. Ha a színezés intenzitása elég nagy, akkor a színezett üveg sugárzó (aktinikus) fénnyel szemben ellenzőként használható. A találmány egyik fontos előnye, hogy olyan sárga színezés elérését teszi lehetővé, amely az üveget sugárzó fénnyel szemben jelentős mértékben elnyelővé teszi, amennyiben olyan kezelőközeget használunk, amely legalább 10 súly% egy vagy több ezüstvegyületet tartalmaz. Ez a kezelőközeg sokkal olcsóbb, mint az eddig elengedhetetlennek tartott, kizárólag ezüstvegyületekből álló ezüst-tartalmú kezelőközegek. Az említett előnyök 10 súly%-nál jóval kisebb ezüstvegyület-tartalmú kezelőközeggel is elérhetők, így, a találmány szerinti eljárás különösen előnyös kiviteli alakjánál az ezüstvegyületek koncentrációja kisebb, mint 3súly%. A találmány szerinti eljárás optimális kiviteli alakjánál a redukálószer ónionokat tartalmaz, melyeket az üvegtestbe — annak felülete legalább egy részébe — legalább 1% mennyiségben visszük be, a kezelőközeg pedig (hígítószertől eltekintve) teljes egészében vagy túlnyomórészt egy vagy több 100/millió súlyrésznél kisebb koncentrációban jelenlévő ezüstvegyületből áll. Ilyen körülmények között egy igen kis költséggel járó eljárás valósítható meg, amely közönséges nátron-kalciumüvegből sárgára színezett és sugárzó fénnyel szemben védelmet nyújtó üvegtestek előállítását teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás egy kiviteli alakjánál a második eljárási lépésben használt kezelőközeg (a hígítószertől eltekintve) teljes egészében vagy túlnyomórészt egy vagy több, 50 súly%-ot meg nem haladó koncentrációjú rézsóból áll. A réz használata akkor előnyös, ha az üvegtestet erőteljesen akarjuk színezni. Az így végrehajtott színezés dekoratív hatások elérésére használható. A kezelőközeg előnyösen egy sóolvadék, például megolvasztott fémsó-keverék. Ahhoz, hogy atmoszférikus nyomáson a redukálható fémionok kielégítő diffúzióját érjük el az üvegtestben, ajánlatos olvadék-közeg használata. A találmány azonban gőzhalmazállapotú fémsó-keverékkel is megvalósítható. Az olvadék-közeg az üvegtestre locsolható vagy porlasztható. A testet azonban előnyösen az olvadt közegbe mártjuk. A mártás azért előnyösebb, mert ilymódon könnyebben tartható az egyenletes hőmérséklet a kezelt felületen. Másrészt a mártás főként akkor ajánlatos, ha a tárgy teljes felülete színezendő vagy színében módosítandó. A találmány természetesen nem korlátozódik olyan eljárásra, melynek során a tárgy teljes felületét színezzük vagy színében módosítjuk. A találmány olyan eljárásra is vonatkozik, melynek során a tárgy felületének csak egy részét, például egyik - sík vagy domború - oldalát, színezzük. Ha a felületnek csupán egy része színezendő, akkor a tárgy úgy merítendő a kezelőközegbe, hogy 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3