166180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyüzemi galambtenyésztésre és galambketrec az eljárás foganatosítására
SZABADALMI 16618U MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY #P*?% Nemzetközi osztályozás A 01 k 31/06 ll^jß Bejelentés napja: 1973.1.10. (BA-2849) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1974. IX. 28. Megjelent: 1977. X. 14. Feltaláló: Ballay Attila mezőgazdasági szakmérnök, Budapest Tulajdonos: Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje, Budapest Eljárás nagyüzemi galambtenyésztésre és galambketrec az eljárás foganatosítására A találmány tárgya eljárás nagyüzemi galambtenyésztésre és galambketrec az eljárás foganatosítására. Nagyüzemi galambtenyésztésre ismeretes egy eljárás, amelynél a galambnövendékek tenyészérettsége idején meghatározott számú (általában 25—30 pár) himet és tojót volierbe (ketrecfülkébe) telepítenek, és a párbaállást magukra a galambnövendékekre bízzák. A párbaállt költő-nevelő állományt a volierben együtt tartják a meghatározott ciklusban (28—34 naponként) kiköltött újabb generációkkal, amelyeket csak a vágóérettség elérése (28-30 nap) után távolítanak el. Ennek az eljárásnak számos hiányossága van. A hiányosságok elsősorban abból származnak, hogy egy volierben több galambpárt és ezeknek több generációját tartják együtt A betelepítésnél ugyanis az átlagnál erősebb, agresszívebb himek általában 2-3 tojót és sokszor egy sor fészket is lefoglalnak, de a költést esetleg egyikkel sem kezdik el, vagy legalábbis sokkal később, mintha csak egy tojóval álltak volna párba. A gyengébb hímek ugyanakkor csak hetek múlva állnak párba, és ezért szintén az optimálisnál jóval később kezdik meg a költést. Előfordul az is, hogy a már párbaállt galambok új párt választanak. Ebben az esetben legalább két pár hosszabb-rövidebb időre kiesik a költésből, ráadásul a fészekért folyó, gyakran igen hosszú harc tojások összetéréséhez és fiókák össztiprásához vezet. A kifejezetten haszongalamb fajták kitenyésztésénél ugyan már figyelembe vették az állatok csoportos tartásánál tapasztalt viselkedést, és csak a szelíd vonalakat vitték tovább, mégis igen sok problémát okoz, hogy egyes hímek más párok párzását megzavarják, ami sok esetben a tojások terméketlenségét okozza. Az ismert eljárás hiányossága az is, hogy a 18-20 napos fiatalok a fészket elhagyva oda tudnak jutni a már a másik fészken, új tojásokon ülő szülőkhöz. így sok kárt okozhatnak, részben a tojások összetörésével, részben összepiszkításával. Az összepiszkított tojásba legtöbbször befullad a kisgalamb. Nagyüzemi galambtenyésztésre ismertek olyan fészekrendszerek, amelyekben a volierhez a hátoldalon hagyományos galambdúcokhoz hasonló úgynevezett költőszekrényeket csatlakoztatnak, amelyeket a jobb helykihasználás érdekében több egymás feletti sorban helyeznek el, és az egyes szintek között röpdeszkát szerelnek fel (1. ábra). Ennek a fészekrendszernek hiányossága, hogy a felső szinteken lévő fészkekből kijövő 18-20 napos galambok a röpdeszkáról leeshetnek, és ezeket az alsó fészkekben költő galambok agyonüthetik, de ha meg is maradnak, a fejlődésben visszaesnek, mivel az idősebb és erősebb galamboktól nem tudnak az etetőhöz jutni. Emellett a volierben lévő fiatalabb galambok az alsó szint fészkeibe bejutva kárt tehetnek a tojásokban. A költőszerkények ugyanakkor a gondozó számára nehezen hozzáférhetők, ezért takarításuk és fertőtlenítésük nem megoldott. A találmány célja olyan nagyüzemi galambtenyésztési eljárás és galambketrec kidolgozása, amely mentes a fenti hiányosságoktól. 10 15 20 25 30 166180
