166180. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyüzemi galambtenyésztésre és galambketrec az eljárás foganatosítására

166180 A találmány által megoldani kívánt feladat nagyüzemi galambtenyésztésre olyan eljárás és galambketrec létrehozása, amelyben a galambok párzása és költése zavartalan, a tojások és fiókák pusztulása minimális, a fertőzés veszélye csökken, az egy tenyészpár után felnevelhető utódok száma nő. A feladatot úgy oldjuk meg, hogy egy ketrecbe csak egy hünet és egy tojót telepítünk, és a nem oda tartozó galambokat a 5 ketrecből, illetve a ketrecbe tartozó ivadékokat a tojásoktól elkülönítjük. Ehhez olyan galambketrecet készítünk, amelynek belső terébe, előnyösen az ajtóval szemközti oldalon, két rekeszből álló költőszekrény van, amelynek alaplapja a ketrec fenéklapjához képest meg van emelve. A találmány szerinti galambketrec előnyös kiviteli alakjánál a költőszekrény külön egységként van kialakítva, és a ketrecből kiemelhető, és pátokkal vakmelyik oldallapra van akasztva. A költőszekrény alaplapja az egyes rekeszeken belül mélyített, 10 alaplapot vagy annak egy részét célszerűen kiemelhető fészektányér helyettesíti. A következőkben a találmány szerinti galambketrec egy kiviteli alakját mutatjuk be a csatolt rajzokra hivatkozva, amelyek közül az Lábra ismert volier-rendszerű galambház, a 15 2. ábra a találmány szerinti galambketrec, a 3. ábra fészektányér, a 4. ábra 20 a találmány szerinti galambketrecekből mint egységekből összeállított, nagyüzemi gépesített galambtartásra alkalmas tömb. A példa szerinti galambketrec téglatest alakú, 1 homloklapja, 3 fenéklapja, három 4,5,6 oldallapja és 7 fedőlapja van, amelyeket például szögvasból lévő 13 keretszerkezet fog össze. Az 1 homloklap, a három 4, 5. 6 oldallap és a 7 fedőlap dróthálóból van, a 3 fenéklap meghatározott (például 20-25 mm) osztású 25 taposórács. A ketrec elemei műanyagból is készülhetnek. Az 1 homloklap osztott, felső része lehajtható 2 ajtóként van kialakítva. A 2 ajtón át a ketrec belső tere galambok behelyezése és kivétele, valamint takarítás céljából kényelmesen hozzáférhető. A ketrec belső terében, a 2 ajtóval szemközti oldalon 9 rekeszekre osztott 8 költőszekrény van elhelyezve, amelynek 10 alaplapja a ketrec 3 fenéklapjához képest meg van emelve. A 8 költőszekrény 12 pántok segítségével a 6 oldallapra van akasztva. A 8 költőszekrény 10 30 alaplapján az egyes 9 rekeszekben 14 kivágások vannak, amelyekben kiemelhető 11 fészektányérok (3. ábra) helyezkednek el. A költőszekrény és a fészektányérok például fémlemezből vagy műanyagból készülhetnek. A ketrecek tetszőleges számban egymás mellé és fölé helyezhetők, üymódon nagyüzemi gépesített galambtartásra alkalmas tömbök alakíthatók ki (4. ábra). Az egyes szintek között a taposőrácson át kihulló szemetet, ürüléket felfogó és továbbító, kézi- vagy gép hajtású IS szállítószalagok vannak. A 35 ketrecek homloklapjainak külső oldalán 16 etetőcsatornák vaqfiak elhelyezve. A leírt galambketrecbe egy-egy tenyészérett himet és tojót helyezünk, és gondoskodunk megfelelő takarmánnyal és ivóvízzel való rendszeres ellátásukról. A galambok párbaáílnak, és 10-12 nap múlva a költőszekrény egyik rekeszébe rakott tojásokon megkezdik a költést. A tojásokból 17 nap elteltével kikelnek a fiókák. További 18—20 nap elteltével már mozgékonnyá válnak, és előfordul, hogy kiesnek a 40 fészekből, ennek azonban nincs káros következménye, mivel a ketrecben nincsenek idegen galambok. A fiókák ugyanakkor — mivel repülni nem tudnak — a költőszekrénybe nem juthatnak vissza, a szülőket nem zavarhatják, az etetőcsatomához azonban zavartalanul hozzáférnek és így korábban megtanulnak enni, mint a volierben. A fiatal madaraknál ezért nincs súlycsökkenés, ami a hagyományos rendszernél törvényszerűen bekövetkezik. A fészekben maradó fiókákat a szülők továbbra is etetik. A tojó az első tojásrakástól 45 számított 28—34 nap elteltével újabb tojásokat rak, ezúttal a költőszekrény másik rekeszébe. A tojások költése a leírt módon történik. Miután a fiókák elhagyták az első rekeszt, a fészektányért kivesszük, a rekeszt és a fészektányért kitakarítjuk és fertőtlenítjük, úgy hogy mire a szülők a másik rekeszben befejezik a költést, ez már üresen és tisztán rendelkezésükre áll. A tojó az újabb tojásokat tehát ismét az első rekeszbe rakja, és a folyamat a leírt módon ciklikusan folytatódik. A fiatalokat a vágóérettség elérésekor (28—30 50 napos korban) vesszük ki a ketrecből vágás illetve értékesítés céljából. A ketrecből a taposőrácson át kihulló szemetet szállítószalaggal távolítjuk el. A találmány szerinti galambketrec egy pár felnőtt galamb állandó és a szaporulat 4-6 hetes korig való elhelyezésére szolgál. Előnyei az ismert volier-rendszerű galambketrecekhez képest: 55 l.)Megszünteti a párbaállítás és fészekfoglalás körüli nehézségeket. 2.) A galambok a költés és nevelés ideje alatt nem zavarhatják egymást. 3.) A fészekért folyó harc és az ezzel járó tojástörés, valamint a fiókák összetiprása elmarad. 4.)A 3 hetes, már mozgékony, de még nem repülő fiatalok nem juthatnak a másik fészekben újabb tojásokon ülő szülők közelébe, így nem tömetik össze illetve piszkíthatják be a tojásokat és nem 60 zavarhatják a költő felnőtteket. 5.)A 3—4 hetes fiatalok, ha kiesnek a fészekből, saját szüleik ketrecébe esnek, tehát nincsenek kitéve idegen galambok agresszivitásának. 6.)Tenyésztelepen való alkalmazás esetén az utódazonosítási problémák megszűnnek. 7.)A higiénés feltételek biztosítása lényegesen könnyebb, a fertőzés veszélye kisebb, a beteg egyedek 65 kezelése illetve kiemelése egyszerűbb. 8.)Az egy tenyészpár után felnevelhető fiatalok száma mind meghatározott időszakra vonatkoztatva, mind abszolút értelemben véve lényegesen emelkedik. 2