166159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabad, vagy N-szubsztituált 7-amino-CEF-3-EM-4-karbonsav-vegyületek előállítására
11 166159 12 nal 6-ra állítottuk be, vizet adunk hozzá. Ezután erős anioncserélő gyantán — például Dowex 1X 2-n (acetát alakú gyanta, Dow Chemical Co., USA) — kromatografáljuk. Az oszlopot vízzel mossuk, az adszorbeálódott 7-aminocefalosporánsavat 0,5 n ecetsavval eluáljuk. Az eluátumot liofilizáljuk. így 0,205 g 7-aminocefalosporánsavat kapunk; kitermelés: 70%. 9. példa 30 ml metilónkloridban 2,79 g, az 5. példában leírt módon előállított nyers N-izoborniloxikarbonil-cefalosporin C-t szuszpendálunk, majd 1,8 ml piridint adunk a szuszpenzióhoz. Ezután jégfürdőben lehűtjük a reakcióelegyet, és 0,67 g dimetoxidiklórszilánt adagolunk hozzá, amajd 30 percen át keverjük. Az átlátszó reakcióelegyet —40 °C hőmérsékletre hűtjük, majd cseppenkónt, 8 perc alatt 1,71 g, 25 g metilónkloridban oldott foszforpentakloridot adunk hozzá. A reakcióelegy hőmérsékletét fokozatosan emeljük, majd —15 és 20 °C között 2 órán át keverjük. A keletkező termék vékonyrétegkromatográfiás vizsgálata szerint a kiindulási anyag átalakul és egy új, klórozott származék keletkezik. A reakcióelegyet ismét lehűtjük —40 °C hőmérsékletre, majd 10 ml metilalkoholt adagolunk hozzá. A hőmérséklet fokozatos emelése után —20 és —15 °C között 2,5 órán át keverjük az elegyet, majd 1,2 ml piridint és ezt követően 6 ml tiszta vizet adunk hozzá. Az elegyet —20 °C és 0 °C hőmérséklet között 15 percen át, majd 0 °C és 5 °C hőmérséklet között további 15 percen át keverjük. Az oldhatatlan mellékterméket szűréssel elkülönítjük, a vizes fázist éterrel mossuk, pH-értékét telített vizes nátriumhidrogénkarbonát oldattal 3,5-re állítjuk be, amikor színtelen kristályos termékként 7-aminocefalosporánsavat kapunk. A kristályos anyagot szűréssel elkülönítjük, hideg vízzel kétszer mossuk, majd szárítjuk. A 7-aminocefalosporánsav kitermelése igen magas. Az olvadáspont, a vékonyrétegkromatográfiás és az infravörös spektrofotometriás vizsgálatok szerint a termék azonos az autentikus 7-aminocefalosporánsavval. 10. példa 14 ml metilénkloridba 1,37 g, az 5. példa szerinti eljárással előállított nyers N-izoborniloxikarbonilcefalosporin C-t szuszpendálunk, majd szobahőmérsékleten 9,54 g trietilamint és 0,46 g dimetildiklórszilánt adunk a szuszpenzióhoz, és 30 percen át keverjük. Az így kapott tiszta, éles oldathoz 0,6 g piridint és —30 °C hőmérsékleten cseppenként, 10 perc alatt 10 ml, 0,57 g foszforpentakloridot tartalmazó metilénkloridot adunk. Az elegyet —20 °C ós —15 °C közötti hőmérsékleten 2 órán át keverjük. Ezt követően ismét lehűtjük az elegyet —30 °C-ra és 5ml metanolt adunk hozzá. —20 °C és —15 °C közötti hőmérsékleten 2 órán át keverjük az elegyet, majd —20 °C hőmérsékleten 0,4 ml piridint és 4 ml tiszta vizet adunk hozzá. Ezután az elegy hőmérsékletét fokozatosan emeljük, majd 5 °C-on 40 percen át keverjük. A vizes fázist elkülönítjük, pH-értékét nátrhimhidrogénkarbonát telített vizes oldatával 3,5-re állítjuk be, amikor az oldatból kristályok válnak ki. A kristályos terméket szűréssel elkülönítjük, hideg vízzel mossuk, majd szárítjuk, így jó termeléssel 7-amino-cefalosporánsavat kapunk. A termék az infravörös spektrum-analízis és egyéb adatok alapján azonos az autentikus 7-amino-5 cefalosporánsavval. 11. példa Cefalosporin C-t tartalmazó fermentlé pH-ját 5,5-re állítjuk be, majd a micéliumokat szűréssel 10 eltávolítjuk. Az így kapott szűrlet 2000 ml-ének pH-ját 7,5-re állítjuk be, majd 200 g anioncserélő gyantával (például Amberlite IRC—50 (H+ -alakú), Rohm és Haas, USA) töltött kromatografáló oszlopra töltjük, így a bázikus szennyeződésektől meglő tisztul az oldat. Az eluátumokat összegyűjtjük, pH-ját 3,0-ra állítjuk be, és 37 °C hőmérsékleten, 2 órán át állni hagyjuk, majd nátriumhidroxid oldattal pH-ját 8,5-re állítjuk be. Az oldathoz 50 g l-izoborniloxikarbonil-4-dimetilamino-piridinium-20 kloridot adunk, majd szobahőmérsékleten 1,5 órán át állni hagyjuk a reakcióelegyet, miközben pH-ját 8,0 és 8,5 között tartjuk. A reakció befejeződése után az elegy pH-ját sósavval 2-re állítjuk be, majd háromszor 500 ml etil-25 acetáttal extraháljuk. Az etilacetátos fázist 0,2 mólos, pH 8,0-as foszfátpufferral extraháljuk, majd a vizes fázis pH-ját ismét 2-re állítjuk be, és az N-izoborniloxikarbonilcefalosporin C-t ismét etilacetátba extraháljuk. A kapott etilacetátos oldatot nátrium-30 klorid telített vizes oldatával mossuk, majd vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk. Az oldószert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a desztillációs maradékhoz petrolétert adunk, amikor 11,4 g nyers N-izoborniloxikarbonil-cefalosporin C-t kapunk. 35 A termék tisztasága a Bacillus subtilis tesztorganizmussal szemben mért biológiai értékmérés alapján: 66%-os. A nyers terméket savval előkezelt szilikagélen, kloroform és etilacetát 1:1 arányú elegyével kro-40 matografáljuk, amikor 3,4 g tiszta N-izoborniloxikarbonil-cefalosporin C-t kapunk. Az így kapott termék biológiai és fiziko-kómiai tulajdonságai teljes mértékben megegyeznek az 5. példa szerinti eljárással előállított N-izoborniloxi-45 karbonil-cefalosporin C-vel. 12. példa 25 ml vízben 4,73 g kristályos cefalosporin C-nát-50 riumsót oldunk, majd 10 ml 1 n nátriumhidrogénkarbonát oldatot és 4,0 g l-izoborniloxikarbonil-4--dimetilaminopiridiniumkloridot adunk az oldathoz. Keverés közben, szobahőmérsékleten 1,5 óra alatt a reakció befejeződik. 55 A reakció befejeződése után az elegy pH-ját 2 n sósavval 2,0-re állítjuk be, majd etilacetáttal extraháljuk. Az etilacetátos fázist vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. 60 A desztillációs maradékhoz petrolétert adunk, amikor 5,1 g N-izoborniloxikarbonil-cefalosporin C-t kapunk (kitermelés: 85,6%). A termék a vékonyrétegkromatográfiás vizsgálat, az ultraibolya abszorpciós spektrum-analízis és az 65 infravörös abszorpciós spektrum-analízis eredmé-6
