166148. lajstromszámú szabadalom • Heterogén szerkezetű polimerek

15 166148 16 metanollal mossuk, tisztítás céljából. A termék számított klórtartalma 23,1%, a talált klórtartalom 20,1%. c) A klórmetilezett intermedier aminolízise Mechanikus keverővel, visszafolyató hűtővel, gázdiffúziós csővel és hőmérővel felszerelt 2 literes háromnyakú lombikba az előbbi lépésben kapott klórmetilezett gyantát bekészítjük. 300 ml metanolt adunk hozzá és a szuszpenziót 10%-os vizes nátriumkarbonát oldattal 8 pH-értékre állítjuk be. A lúgosított keveréket 0—10 °C közötti hőmérsékletre hűtjük, majd a gázdiffúziós cső segítségével a folyadék felszíne alá 75 g trimetilamint adagolunk. Az adagolás befejezése után 3 óra hosszat a keveréket 35 °C-on melegítjük és szobahőmérsékleten 16 óra hosszat keverjük. A trimetilamin fölöslegét és a metanolt desztillációval eltávolítjuk, miközben víz fokozatos hozzáadásával lombikban állandó folyadék nívót tartunk fenn. Amikor a hőmérséklet 100 °C-ra emelkedik, a desztillációt megszakítjuk, a reakciókeveréket lehűlni hagyjuk és a terméket semlegesre mossuk. A termék átlagos divinilbenzol tartalma 3,0%; szilárdanyag tartalma 38,5%; anioncserélő kapacitása száraz gyantára számítva 4,25 mval/g; fajsúlya 0,65 g/ml; reverzibilis duzzadása 20%; oszlopkapacitása 5 X 3,78 liter/28,32 liter gyanta/perc áramlási sebesség mellett 9,65 kg/28,32 liter gyanta, két sav-bázis ciklus után 1 n sósavval és In nátriumhidroxiddal; összes gyöngytartalma 100%, repedezett gyöngytartalma 1,8%. 7. példa a) Szokásos módszerrel erősen savas, makroretikuláris kationcserélő gyantát állítunk elő sztirol-divinilbenzol mátrixszal. A gyanta oszlop-kapacitása 12,0 kg kalciumkarbonát/28,32 liter gyanta, porozitása 0,3—0,36, divinilbenzol térhálósító tartalma 20%. Ezt a terméket a II. táblázatban C gyantával jelöljük. b) Ismert módon erősen savas, góltípusú kationcserélő gyantát készítünk sztirol-divinilbenzol mátrixszal. A gyanta oszlopkapacitása 22 kg kalciumkarbonát) 28,32 liter gyanta, porozitása 0, divinilbenzol térhálósító tartalma 12%. Ezt a gyantát a II. táblázatban D-vel jelöljük. A C és D gyantát nem kezeljük monomerrel. 8. példa a) Makromolekuláris alap-kopolimer előállítása Mechanikus keverővel, visszafolyató hűtővel, hőmérővel felszerelt 2 literes háromnyakú lombikba nitrogén áramban 500 g vizet és 1,5 g fémnátriumot helyezünk. A keverékhez 30 ml vízben oldott 1,33 g zselatint és 50 ml vízben 4,4 g nátriumpoliakrilátot adunk. A keveréket 10 percig keverésben tartjuk, majd a keverést leállítva 350 g 20% divinilbenzolt tartalmazó sztirolt, 290 g metilizobutilkarbinolt és 3,5 g benzoilperoxidot adunk hozzá egy adagban. A reakciókeveréket 16 óra hosszat 80 °C-on keverés közben melegítjük. Ezután a metilizobutilkarbinolt desztillációval eltávolítjuk, miközben víz fokozatos hozzáadásával a lombikban állandó folyadéknívót tartunk fenn. A desztilláciő befejezése után a reakciókeveréket lehűtjük, a terméket szűréssel izoláljuk, metanollal mossuk, végül 75 °C-on súlyállandóságig szárítjuk. 336 g (96% hozam) térhálósított 5 makroretikuláris termékhez jutunk, amelynek a porozitása kb. 0,54 ml/ml. b) Kontroll-szulfonálás Keverővel, hőmérővel, szárítócsővel védett visszalő folyató hűtővel összekapcsolt Barrett-csapdával felszerelt 1 literes háromnyakú lombikba 52 g 8 a) példa szerinti 20% divinilbenzolt tartalmazó sztirol makroretikuláris kopolimert, 16 g 1,2-diklóretánt és 260 g 98%-os kénsavat adunk a megadott 15 sorrendben, keverés közben. A reakciókeveréket szobahőmérsékleten 30 percig keverjük, 1 óra hoszszat 60°-on tartjuk (ennél a műveletnél a reakciókeverék folyadékállapotának fenntartása céljából 180 g további kénsavat adunk hozzá), végül 3 óra 20 hosszat 110 °C-on melegítjük. Melegítés közben kb. 7 ml diklóretán gyűlik össze a csapdában. A terméket 1 óra hosszat öblítéssel mossuk, miközben a hőmérsékletet 90—110 °C között tartjuk. A savas mosóvizeket a gyöngyből álló réteg tetején szifon-25 nal eltávolítjuk, a kapott gyöngyöket fokozatosan 400 ml-es vízadagokkal mossuk, míg a mosóvizek 3%-nál kisebb kénsavtartalmat mutatnak (5 mosás). A gyöngyöket 21,75 g nátriumhidroxiddal semlegesítjük, a nátriumhidroxidot 10%-os vizes oldat 30 alakjában adagoljuk 30 °C alatti hőmérsékleten. A semlegesítésnél a nátriumhidroxidot 25%-os feleslegben használjuk. A meglugosított gyöngyöket csapvízzel ismét semlegesre mossuk. Azt tapasztaljuk, hogy a hibrid gyantákhoz képest (9. és 35 10. példa) a gyöngyök nagyobb mértékben töredezettek. A kezdeti teljes gyöngytartalom 5%, töredezett gyöngy 95%, 100%-ban töredezett gyöngyök képződnek egy nedves-száraz ciklus után. 40 9. példa a) A hibrid kopolimer előállítása Mechanikus keverővel, hőmérővel és visszafolyató hűtővel felszerelt 1 literes háromnyakú lombik-45 ban 52 g 8 a) példa szerinti 20%-os divinilbenzolt tartalmazó sztirol makroretikuláris kopolimert és 400 ml csapvizet helyezünk. Keverékhez élénk keverés közben 30 g 4% divinilbenzoltartalmú sztirol oldatot adagolunk, amelyben 0,3 g benzoilperoxi-50 dot oldottunk fel. Ezután 1 óra hosszat az elegyet keverésben tartjuk, miközben az előre kialakított kopolimer abszorbeálja a hozzáadott monomer keveréket. A keveréket 16 óra hosszat 80 °C-on melegítjük, a terméket szűréssel izoláljuk, 600 ml meta-55 noUal mossuk és gőzzel fűtött szárító szekrényben 75 °C-on súlyállandóságig szárítjuk. 81 g (98,9% hozam) opálos fehér gyöngyöket kapunk. b) A hibrid kopolimer szulfonálása 60 A fenti módon készített 50 g hibrid kopolimert 1 literes háromnyakú lombikba helyezzük, amely keverővel, hőmérővel, szárító csővel védett visszafolyató hűtővel kapcsolt Barrett-csapdával van felszerelve. A kopolimerhez 16 g 1,2-diklóretánt és 65 260 g kénsavat adunk a megadott sorrendben. 8