166135. lajstromszámú szabadalom • 2-klór- vagy 2-metiltio-4-alkilamino -6- (alfa,alfa- dimetil- béta - acetil-etil-amino)- 1,3,5- triazinokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

166135 3 4 egyik, vagy mindkét alkilamino csoport nitro­gén atomjára acil szubsztituenst visznek rá [pl.: 2-klór-4,6-bisz-(N-acetil-etilamino)-l ,3,5-triazin; 2-klór-4-izopropilamino-6-(N-acetü-etila!mino)­-1,3,5-triazin]. H. Gysin ezen származékok ha­tásáról közli, hogy jobb vízoldékonyságuk foly­tán a talajban levő víz hatására elbomlanak ak­tív klór-bisz-alkilamino-sz-triazinokra, s hatá­sukat csak ekként fejtik ki. Ugyanakkor, ha az amino csoport nitrogén­jén az acil helyettesítő mellett alkil szubszti­tuens is van, a vegyület nagyobb vízoldékony­sága ellenére is viszonylag stabil marad, s vál­tozatlanul megtartja perzisztenciáját. A triazinok hatásmechanizmusának vizsgála­tánál sokan kimutatták, hogy a két alkilamino­szubsztituens jelenléte feltétele ennek, mert ha molekulában szubsztituálatlan amino csoport van, megszűnik a hatás. A bisz-alkilaminoj sz-triazinok ezen hátrányos tulajdonságának, a perzisztenciának megszünte­tésére végzett kutatásaink során azt találtuk, hogy az I. általános képletű új triazin szárma­zékok ezt a hátrányt nem mutatják. Az I. ál­talános képletben X klóratomot vagy metiltio csoportot jelent, R hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilgyököt jelent, R' jelenthet 1—4 szénatomos alkil gyököt vagy 2—4 szénatomos alkenil gyököt, de ebben az esetben R csak hidrogénatom lehet. Ezen új triazin származék a 6 helyen egy (a,a-dimetil-/?^acetil^etil)^amiino csoportot tar­talmaz. Ezen új triazin származékok hatékonyságuk­ban megközelítik az ismert és használt szár­mazékokat, szelektivitásukban egyes kultúrnö­vényeknél felül is múlják, ugyanakkor vízoldé­konyságuk kedvezőbb, míg perzisztenciát egy­általán nem mutatnak. Kedvező tulajdonságuk, hogy a már ismert gyomirtószer hatóanyagokkal (a bisz-alkilamino­-triazinokkal, az arilalkil-'karbamidokkal, N-al­kil-a-klóracetanilidekkel stb.) jól összeférnek, velük keverhetők és együttesen alkalmazhatók. A találmány szerinti I. általános képletű új vegyületeket úgy állítjuk elő, hogy a cianur­kloridot savmegkötőszer jelenlétében szerves oldószeres vagy vizes közegben egyenértékű mennyiségű dicetonaminnal reagáltatjuk, majd az így keletkezett 2,4-diklór-6-(a,a-dimetil->/?-ace­til)-etilamino-l,3,5-triazint elkülönítés nélkül savmegkötőszer jelenlétében a szubsztituált: alkil-, dialkil- vagy alkenilaminnal reagáltat­juk. Az előállítás első lépésében diacetonamin he­lyett annak egy savaddíciós sóját is használ­hatjuk, de ebben az esetben a reakcióelegyhez a só anionjának megfelelő mennyiségű bázist (pl. nátriumhidroxid, vagy natriumhidrogénkar­bonátot) kell hozzáadnunk. Abban az esetben, ha olyan I. általános kép­letű vegyületet kívánunk előállítani, amelynél X metiltio csoportot jelent, a fenti módon előállított 2-klór-4-alkilamino-6-(a,a-dimetil-/?­-acetil)-etilamino-l,3,5-triazi>nt vagy tiokarkarb­amiddal reagáltatjuk és a képződő 2-tioszárma­zékot metilezünk (pl. dimetilszulfáttal), vagy alkilmerkaptánnal reagáltatjuk. Az itt következő példákon bemutatjuk, a sza­badalom korlátozása nélkül, ezen új származé­kok előállításának néhány esetét. 1. példa: 2-klór-4-metilamino-'6-(a,a-dimetil-/ ö-acetil)­-etilamino-1,3,5-triazin: 200 ml 5 C°-nál hidegebb vízhez, keverés és külső hűtés közben hozzáadunk 18,4 g (0,1 mól) cianurkloridot, majd 11,5 g (0,1 mól) diaceton­amint és végül 4 g (0,1 mól) nátriumhidroxid 10%-os vizes oldatát, miközben a hőmérsékletet állandóan 5 C° alatt tartjuk. A beadagolás be­fejezése után a keverést ezen a hőmérsékleten még fél óráig folytatjuk, majd a reakcióelegyel hagyjuk szobahőmérsékletre felmelegedni, s ezen a hőmérsékleten még egy óra hosszat ke­vertetjük. Ezután hozzáadunk 3,10 g (0,1 mól) metilamint és 4 g (0,1 mól) nátriumhidroxid 10%ros vizes oldatát, állandó keverés közben, külső hűtéssel gondoskodva arról, hogy a reak­cióelegy hőmérséklete ne emelkedjék 35 C° fölé. Majd három órás utókevertetés után a kivált szilárd terméket szűrjük, vízzel mossuk és szá­rítjuk. A fehér kristályos anyagot ciklohexánr ból átkiristályosítjuk. A 17,26 g száraz termék 105—107 C° hőmérsékleten olvad. Hozam: 67%. Analízis: N számított: 29,9% talált: 29,5% Cl számított: 13,7% talált: 13,7% 2. példa: 3. példa: 2-klór-4-izopropilamino-6-(a,a-dimetil-^-acetil)-65 etilamino-1,3,5-triazin: 10 15 20 25 30 2-klór-4-etilamino-6-(a,a-dimetil-/?-acetil)etil­amino-1,3,5-triazin: 200 ml 5 C°-nál hidegebb vízhez keverés és 45 külső hűtés közben hozzáadunk 18,4 g (0,1 mól) cianurkloridot, majd 22,2 g (0,1 mól) diaeeton­amin-oxalátot és végül 12 g (0,3 mól) nát­riumhidroxid 20%-os vizes oldatát. Utána a reakciókeveréket hagyjuk szobahőmérsékletre 50 melegedni, majd keverés közben hozzáadjuk 4,5 g (0,1 mól) etilamin 50%-os vizes oldatát és 4 g (0,1 mól) nátriumhidroxid 10%-os vizes oldatát. 3 órás utánkevertetés után a kivált szilárd ter­méket szűrjük, vízzel mossuk. Metanol-víz 1 :1 55 arányú elegyéből átkristályosítva 8,9 g hófehér kristályos anyagot kapunk, amely 132—134 e'­en olvad meg. Hozam: 66%. Analízis: N számított: 25,8% talált: 26,36% 60 Cl számított: 13,0% talált: 12,96% 2

Next

/
Thumbnails
Contents