166128. lajstromszámú szabadalom • Kerékköpeny és eljárás a köpenyváz előállítására

166128 5 6 mében a fenti két réteg szálait vagy huzaljait aszimmetrikusan, a kerületi irányhoz viszonyítva egymástól különböző ÖO és ßo szögek alatt visszük fel, és bombirozáskor mindegyik peremmagnak a vulkanizálatlan köpeny forgásközéptengelye körüli szabad elfordulását, s ezzel a peremmagok egyensúlyi helyzetének szabad kialakulását biztosítjuk. Az cto és ßo szögeket célszerűen azonos értelműekre választjuk meg, tehát oly módon, hogy az egyes rétegekben elhelyezett szálak vagy huzalok a bombirozóhenger kerületi iránya és keresztiránya által alkotott ugyanazon kvadránsban helyezkedjenek el. Az ao és ßo szögek szögösszegét továbbá előnyösen 90°-nál kisebbre választjuk. Célszerű továbbá, ha az ao és ßo szögeket úgy határozzuk meg, hogy az „ sin ao •K = . -sin/Jo arány 2 és 5, vagy inkább 2,5 és 3,5 között legyen. A szerzett tapasztalatok szerint a bombirozás nem okoz nehézségeket, ha a peremmagok szabad elfordulásának lehetőségét biztosítjuk, valamint ha a szálak vagy huzalok keresztezési pontjaik körüli szögelfordulásait nem akadályozzuk meg. Az utóbbiak elkerülhetők azáltal, ha a nyers köpenyváz és a bombirozószerv, példaképpen bombirozó membrán közötti tapadást ill. ragadást elkerüljük. Ebben az esetben a hálószemek a bombirozóhengeren a kiindulási helyzetből a végső állapotba oly módon kerülnek, hogy oldalhosszúságaik, és ennek következtében az R= sina/sin/J arány a köpeny váz csaknem teljes felülete mentén közel változatlan marad. Az erősítőrétegek felépítésére nézve a következők irányadók: a) A kerületi irányhoz viszonyítva kevésbé meredeken elhelyezett erősítőelemekhez előnyösen rugalmas szálakat, huzalokat, vagy kordszálakat, így például poliamidból álló kordszálakat, rugalmas acélhuzalokat alkalmazunk. b) A kerületi irányhoz viszonyítva meredekebben elrendezett erősítőelemekhez ezzel szemben célszerű kevésbé rugalmas szálakat, huzalokat vagy kordszálakat alkalmazni, így előnyösen alkalmazhatók műselyem kordszálak vagy normál acélhuzalok. c) A kerületi irányra kevésbé meredeken elrendezett erősítőelemekből álló réteget vagy rétegeket előnyösen a meredekebb elrendezésű elemekből képzett réteg vagy rétegek külső oldalára visszük fel. d) A fenti két réteg vagy rétegcsoport között célszerűen renkívül vékony és viszonylag nagy rugalmassági modulusú gumiréteget rendezünk el. E gumiréteg vastagsága a szál- vagy huzalréteg vastagságával közel azonos lehet, és az alkalmazott gumi rugalmassági modulusa 100% nyúlás mellett 200—500 g/mm2

. e) A szálakat vagy huzalokat minden rétegben egymástól csekély távolságban helyezzük el, például úgy, hogy azok gyakorlatilag egymást érintve helyezkednek el. f) A fenti módon előkészített köpenyvázra példaképpen két acélhuzalrétegből álló futófelület-S erősítést helyezünk fel, ahol is az acélhuzalokat két, a kerületi iránytól csak csekély mértékben eltérő irányban rendezzük el. Természetszerűleg alkalmazhatunk kettőnél több köpenyvázréteget is. Lényeges azonban, io hogy legalább két olyan réteget viszünk fel, amelyeknek elemi szálai vagy huzaljai a fentiekben leírt módon a kerületi iránnyal egymástól különböző szögeket zárnak be, s ily módon olyan hálót képeznek, amely a csupán két, kü-15 lönböző meredekség alatt elrendezett szálakból vagy huzalokból képzett rétegből alkotott hálóval egyenértékű. A találmány lényegét az alábbiakban a mellékelt rajzok alapján részletesen is ismertetjük, 20 ahol az 1. ábra ismert, szokványos kétirányú- vagy kereszterősítésű köpenyváz bombirozási geometriájának grafikus ábrázolása, az 1'. ábra az 1. ábra sugárirányú metszete, 25 az 1A, IB, IC, 1A' és IC ábrák rombuszalakú háló egy adott hálószemének különböző, az 1. és 1'. ábrákon A, B, C ill. A', 'B, C-vel jelölt bombirozási magasságokban kialakuló alakzatait mutatják be két sorrendben egymás után 30 következő bombirozási fokozat esetére, a 2. ábra a találmány szerinti aszimmetrikus köpenyvázerősítés példaképpeni bombirozási geometriájának grafikus vázlata, a 2'. ábra a 2. ábra sugárirányú metszete, 35 a 2A, 2B, 2C, 2D és 2E ábrák a hálószem különböző, a 2. és 2'. ábrákon A, B, C, D, E-vel jelölt bombirozási magasságokban kialakuló alakzatait mutatják be, a 3.-6. ábrák a 3A. — 3E. ill. 4A — 4E. ill. 40 5A, 5C és 5E, valamint a 6A, 6C és 6E ábrákkal a találmány szerinti aszimmetrikus köpenyvázerősítés további példaképpeni alakjainak a fentiekkel analóg ábrázolásai, a 7. ábra bombirozási henger nézete, amelyen 45 a 2. ábra szerinti elrendezésű elemekből összetett találmány szerinti köpenyvázerősítés bombirozás előtti elrendezése látható, a 8. ábra ugyanezen bombirozóhenger nézete a 7. ábra szerinti köpenyváz bombirozása után, 50 a 9. ábra a 8. ábra szerint bombirozott köpenyváz lefejtett képe a hálószemek bemutatásával, míg a 10. ábra a találmány szerinti kész kerékköpeny sugárirányú normálmetszete. 55 Az egyes ábrákon, különösen a 7—10. ábrákon minden réteg vonatkozásában csupán néhány, egymástól jelentős távolságban elhelyezkedő szálat ill. kábelt tüntettünk fel, míg ezek a kész kerékköpenyben természetszerűleg sokkal 60 sűrűbben, egymás közvetlen közelében helyezkednek el. Az 1. ábra ismert, hagyományos köpeny váz rombusz alakú hálószemekből álló hálójának bombirozási geometriáját tünteti fel. Ennél 65 alapvető feltétel, hogy minden rombusznak kö-3