166128. lajstromszámú szabadalom • Kerékköpeny és eljárás a köpenyváz előállítására
1 166128 zös OZ oldala van, és az OA, OB ill. OC oldalak az 1'. ábrán vázlatosan ábrázolt kerékköpeny A, B ill. C pontjaiban található rombuszokat képezik. Az 1. ábra értelmében az A, B ill. C pontok ugyanazon kör kerületén helyezkednek el, mivel a rombuszok oldalai egyenlő hosszúak. A kerékköpenyben a rombuszok ZA, ZB ill. ZC átlói a kerületi iránnyal párhuzamosak, és hosszúságuk a kerékköpeny forgástengelyétől mért mindenkori távolsággal arányos. A ZC :ZA arány ennek következtében a bombirozás mértékének jellemzője, és a kerékköpeny szélső helyzetű C ill. A pontjainak a ZZ tengelytől mért távolságainak arányát adja. , Mint ahogy az 1A, IB és IC ábrákból világosan látszik, a rombusz alakú hálószemek alakja és területe az ismert kétirányú- vagy kereszterősítés esetében a kerékköpeny forgásközéptengelyétől mért távolság függvényében csupán csekély mértékben változik. Ily módon az erősítés sűrűsége és kerületi merevsége is a teljes felület mentén csaknem azonos. Amennyiben a futófelület alatti tartományban a sűrűséget és a merevséget növelni akarjuk, úgy a C pontot a C helyzetbe menesztjük. A bombirozás mértékének állandó értéken tartása miatt ekkor az A pontot az A' és a B pontot B' helyzetbe kell hozni. Ebben az esetben a futófelület tartományában, valamint a futófelület közvetlen közelében levő oldalfelület tartományokban hosszabb, kisebb területű hálószemeket nyerünk. (IC. ábra) A peremmagok tartományában azonban gyakorlatilag nem lép fel számottevő változás. (1 A', ábra) Ily módon látható, hogy a fenti, hagyományos struktúrájú kereszterősítésnél nincsen lehetőség arra, hogy a szálak vagy huzalok sűrűségét és irányát a futófelület alatt és a peremeknél is egyidejűleg kedvezően befolyásoljuk anélkül, hogy a futófelület szomszédságában nem kívánatos sűrűségnövekedést elkerülnénk. Összehasonlítás céljából a 2—2E ábrákon a találmány szerinti köpeny vázerősítés nyújtotta előnyöket mutatjuk be. E célból parallelogram alakú hálószemekből álló olyan köpenyvázerősítést választottunk, melynél az oldalhosszúságok aránya az egyes szögek sinusainak R arányával megegyezik. Az R értéke a bemutatott példaképpeni kiviteli alaknál sin 45° R= =3,144 sin 13° A fenti méretek leegyszerűsítik a hálószemek alakjának és területeinek grafikus meghatározását. A 2. ábra szerkesztéséhez a hálószemek hoszszabbik oldalát, az OY oldalt választottuk állandó értékűre, és ehhez szerkesztettük meg az A, B, C ill. D és E magasságokban elhelyezkedő hálószemek további OA, OB, OC, OD és OE oldalait. Az A, B, C, D és E magasságokat a 2.' ábrán látható vázlatos köpenymetszet tünteti fel. A kerékköpenyen az YA, YB, YC, YD és YE átlók a kerületi iránnyal párhuzamosak, és hoszszúságuk rendre a kerékköpeny YY forgásközéptengelyétől mért távolsággal arányos. A bombirozás mértéke az YE:YA aránynak felel meg. A 2A, 2B, 2C, 2D és 2E ábrák a hálószemek alakjának és területének változását ill. alakulását mutatják be, ahol is a 2. ábra csupán félnézetet tüntet fel. Az A magasságtól az E magasságig történő haladás közben a hosszabbik OY oldal kerületi iránnyal szembeni enyhe meredeksége változatlan marad, jóllehet e meredekség nagyon kismértékben mégis oly módon változik, hogy az A—B szakaszon kissé növekszik, majd a B—E kerületi szakasz mentén ismételten csökken. Ezzel szemben azonban a rövidebbik OA, OB, OC, OD és OE oldalak meredeksége lényegesen nagyobb, és az A—B szakasz mentén meredekségük jelentős mértékben tovább nagyobbodik, majd a B—C—D—E szakaszon csökkenő tendenciát mutat. Csupán az E magasságban közel azonosan enyhe a hálószemek oldalainak meredeksége, de az OE oldal itt is lényegesen meredekebb, mint az OY oldal. Jól látható, hogy az OB oldal a B magasságban radiális irányú, és a C magasságban az oldalak derékszöget zárnak be, így a hálószem területe itt a legnagyobb. A D magasságban az A magassággal azonos meredekséget láthatunk, éspedig YD:YA=1,60 bombirozási arányszám mellett. Világosan látható végül, hogy az E magasságban és az A magasságban képzett hálószemek területei egymással egyenlők, ahol is az elért maximális bombirozási arányszám YE:YA=1,73. Ily módon a hálószemek alakjának valamint területének kerületmenti változása jelentős mértékű. A 2—A—2E ábrákon a rombusz alakú OAXZ, OBXZ, OCXZ, ODXZ és OEXZ hálószemeket vastagvonallal húztuk ki. Oldalaik egymással páronként párhuzamosak, de hosszúságukat tekintve . a paralelogramma alakú hálószemek hosszméreteitől eltérőek. Látható, hogy a rombuszok átlói az O ill. A, B, C, D és E sarkokhoz tartozó szögek szögfelezői, és a kerületi iránnyal rendre 29°, 54 lk°, 62 V20 , 74° és 81 y 2 °-os szögeket zárnak be. A rombuszok átlói a 2A ábrától a 2E ábráig történő átmenet során, tehát az A—E szakasz mentén az óramutató járásával megegyező irányban fordulnak el. ~A fenti, változó meredekségű rombuszalakú hálót akkor nyerjük, ha az egymással szemben fekvő hálószemoldalak közötti távolságot, tehát a két erősítőréteg szálainak vagy huzaljainak egymástól mért távolságát mindkét rétegben azonosra választjuk. A 3., valmaint 3A—3E ábrák, a 4. ill. 4A—4E ábrák, az 5., valamint az 5A, 5C, 5E ábrák és a 6. ill. 6A, 6C, 6E ábrák a 2. ábrán feltüntetettel analóg példaképpeni kiviteli alakokat tüntetnek fel más, eltérő R arányok alkalmazásával. A 3. ábránál R=5, a 4. ábránál R=2, az 5. ábránál R=2,8, és a 6. ábránál R=2,3. A 3. ábra ily módon viszonylag nagyra választott R értékű kiviteli példát ábrázol, míg a 4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az R értéke viszonylag csekély. Az 5. és 6. ábrák közepes R értékkel rendelkeznek, a kiindulási szögek mindkét utóbbi ábránál azonos értelemben irányítottak, a szögösszeg az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
