166099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás polimer fluortartalmú akrilsav-származékok diszperzióinak előállítására
3 X jelentése hidrogén- vagy fluor-atom, a értéke 4—14, M jelentése alkálifém, V jelentése I általános képletű kétértékű alifás vagy alifás-aromás csoport, ahol b értéke 0, 1 vagy 2, c, d, e és f értéke 0 vagy 1, g értéke 1—6, Z jelentése —CO— vagy —S02-csoport, R jelentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkilcsoport, R' jelentése hidrogénatom, W jelentése —CH2 CH 2 0—, —CH 2 CHOH—, —CH2 CH 2 OCONH— vagy IC általános képletű csoport, továbbá abban az esetben, ha g jelentése 2-től eltérő, W jelentése —CO— ahol az IC általános képletű csoportban R'" jelentése metil-csoport, vagy —NHCOCa F 2a X-csoport, ahol X és a jelentése a fenti — polimerizáljuk. Különösen azok az I általános képletű vegyületek jönnek számításba, amelyekben a V gyök az egyenes láncban és változó sorrendben egy vagy több, azonos és/vagy különböző alábbi képletű —CHR'—, —CHOH—, IA általános képletű, IB általános képletű, —O—, —CO—, —S02— és —NR— hídtagot tartalmaz, ahol R' és R" hidrogénatom vagy egy rövidszénláncú alkil-csoport, míg R, X és a szubsztituensek jelentése a fenti. Egy vegyértékű M kationként az oldhatóság és a könnyű előállíthatóság szempontjából egy alkálifém-iont részesítünk előnyben. Gazdaságossági szempontokból főként a nátrium- és kálium-ionok jönnek számításba. Kívánt esetben ezek a kationok ismert módon pl. ammóniumionokra kicserélhetők, amelyek adott esetben szerves gyökökkel, mint pl. trietilammóniumgyökkel helyettesítve lehetnek. A Bunte-só vegyületeket két vegyület kondenzációja útján állítjuk elő, amelyek közül az egyik az X—CaF 2a -gyököt. a másik pedig az S2 0,3M-gyököt tartalmazza. Egész általánosságban véve a Bunte-só vegyületek előállítására mindazon X—CaF 2a —V1 és V2—S020 3 M általános képletű kiindulóanyagok alkalmasak, amelyeknek reakcióképes V 1 és V2 csoportjai alkile^zési- vagy acilezési-reakció útján V-^szubsztituensből állíthatók elő. Alkilező vegyületeken főként a halogenideket és az epoxidokat értjük, amelyek a fluorozott alkil-gyököt tartalmazzák. Acilező vegyületekként a megfelelő karbonsav és szulfonsavkloridok, izocianátok és karbonsavészterek jönnek számításba, amelyek a fluorozott alkil-gyököt közvetlenül vagy egy hídtagon keresztül kapcsolva tartalmazzák. A felsorolt típusú fluorozott alkilhalogenidek nagy száma ismeretes pl. a 3 226 449 számú USA szabadalmi leírásból. Fluoralkil-csoportokat tar-4 talmazó karbonsav-halogenidek pl. az 1 211 619 számú NSZK és a 2 519 983 számú USA szabadalmi leírásból ismeretesek. A megfelelő szulfonsavhalogenidek az 1942 264 számú NSZK 5 nyilvánosságra hozatali leírásban ismertetett eljárással hozzáférhetők. A megfelelő izocianátok pl. az 1 102 903 számú brit szabadalmi leírásban vannak ismertetve. Lehetséges eljárásmód továbbá fluorozott al-10 kanoloknak mint az 1 214 660 számú NSZK szabadalmi leírásból, 1 106 960 számú NSZK közzétételi iratból, az 1 418 313 számú NSZK nyilvánosságrahozatali leírásból vagy a 2 666 797 számú USA szabadalmi leírásból ismert vegyület 15 teknek pl. foszgénnel vagy epiklórhidrinnel történő acilezése vagy klórhangyasav-észterekkel vagy klór-hidroxi-propilénéterekkel való alkilezése. A Bunte-sógyököt tartalmazó alkilezhető komponensekként az alkálitioszulfátokon kívül olyan vegyületek jönnek számításba, amelyeknél a Bunte-só-csoport valamely alábbi általános képletű 25 —Alk—OH és különösen —Alk—NR—N általános képletű csoportokhoz — ahol Alk egy rövidszénláncú alkilén-csoport, főként etilén-csoport és R egy hidrogén-atom vagy egy rövidszénláncú alkil-csoport — van kapcsolva. Ezek az alkohol- és amin-származékok a jelen találmány értelmében is olyan acilezhető komponenseknek tekinthetők, amelyek a Bunte-só-gyököt tartalmazzák. 35 Az új vegyületek előállítására alkalmazott szintézis eljárások is ismeretesek. Az acilezéseket túlnyomó részben „Schotten—Baumann" szerint végezzük, mimellett vizes vagy vizes-*zerves oldószeres oldatban lúgos tartományban pl. nát-40 rium-hidroxid vagy tercier aminők, mint piridin jelenlétében 0 és 100 °C, előnyösen 15 °C és 40 °C közötti hőmérsékleten dolgozunk. Az acilezés azonban tisztán szerves oldószeres közegben is végrehajtható. A szerves oldószerek jelenléte 45 feltételezi, hogy a reakciópartnerek az oldószerekkel szemben inert módon viselkednek. Bizonyos esetekben emiatt vízmentes vagy hidroxilvagy amin-csoportoktól mentes oldószerekben kell a reakciót kivitelezni. Oldószerként vízold-50 ható vagy vízzel csak részben vagy egyáltalában nem elegyedő vegyületeket mint pl. az 1—8 előnyösen 1—4 szénatomos alifás-alkoholokat, acetonitrilt, összesen 2—9 szénatomot tartalmazó alias, egyenes vagy elágazó szénláncú vagy cik-55 lusos ketonokat, aralifás ketonokat, halogénezett szénhidrogéneket, alkil- és fenilétereket, dialkilkarbonamidokat, mint dimetilformamidot, továbbá az oldószerként szokásos aromás vegyületeket vagy kb. 60 °C alatti olvasdáspontú ve-60 gyületeket alkalmazunk. Az alkilezési reakciókat kb. 25—140 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen 40—70 °C közötti hőmérsékleten végezzük. Rendszerint 100 °C feletti hőmérséklet alkalmazása nem szükséges. Nyo-85 más alatti reakció csak alacsony forráspontú re-2
