166098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szinezékek rögzítésére textilfelületeken és fóliákon

166098 3 4 don lehet rögzíteni, mégpedig úgy, hogy a színezékkel impregnált vagy nyomott anyagra magas forrpontú szerves vegyületet (a következőkben röviden „rögzítő-közeg"), vagy ilyen vegyületekből álló keveréket visszük fel és az így kezelt anyagot elektromágneses sugárzásnak, pl. infravörös sugárzásnak, mikrohullámmal vagy nagyfrekvenciás hullámokkal előidézett hőkezelésnek vetjük alá. A találmány szerinti eljárásnál rögzítő-közegekként alkalmazott szerves anyagoknak — amelyeknek szobahőmérsékleten folyékonynak kell lenniök — három fontos feladatot kell teljesíteniük, amelyek a találmány szerinti eljárásban a színezék rögzítésénél fontos szerepet játszanak: a) A sugárzási energiának hőenergiává való átalakítása, b) a rögzítési folyamat meggyorsítása egyenletes és gyors hőátadással, valamint rövid felmelegedési idővel, c) az alkalmazott rögzítő-közeg forrási tartományon belül egy meghatározott rögzítési hőmérséklet fenntartása (a rögzítési művelet egész időtartama alatt hőfokszabályozás az anyag felülétén). Ily módon válik lehetővé az alkalmazott, a még nem rögzített színezésre felvitt rögzítőJ

közeg mindenkori forráspontjával a kívánt rögzítési hőmérséklet pontos betartása, ami ezen eljárás fontos jellemzője, még akkor is, ha az impregnált anyagot igen magas hőfoknak teszszük ki. Csak a rögzítő-közeg teljes elpárolgása után — amely kívánság szerint könnyen el is kerülhető — éri el az anyag a kívánt rögzítési hőfokot. A rögzítő-közeg forráspontja alatt is végbemehet a rögzítés, amennyiben a sugárzó-energia szabályozását egy hőmérsékletérzékelőn keresztül végezzük. így éppen egy „tehetetlenség nélküli hideg sugárzó" (mikrohullám, nagy-frekvenciás hullám) alkalmazásánál a mérő- és szabályozó-technikával tartják állandónak a hőmérsékletet, amiért is rögzítő-közegként magas forráspontú olvadékokat is alkalmazhatunk. Mik- -rohuUámok, de különösen a nagy-frekvenciás hullámok alkalmazásánál az anyag rongálódása akkor kerülhető el, ha a rögzítő-közegként fel^ használt szerves vegyület már elgőzölgött; mert az anyag felhevítése ebben a hullámtartományban nem következik be. Az eljárás szerint pl. diszperziós színezékkel történő nyomást vagy telítéses-színezést oly módon lehet poliészteranyagra infravörös-sugárzással nedves- és dörzsállóan rögzíteni, hogy az anyagra a besugárzás előtt egy folyékony szerves anyagot, pl. etilénglikolt felhordással viszünk fel, majd néhány másodpercre intenzív infravörös besugárzásnak vetik alá. Ezen műveletnél a glikol, amíg el nem párolog, termosztátként hat, miután a glikol 194 "C^os forrpontja konstans rögzítési hőmérsékletté válik. Jelen eljárásnál — elvben — rögzítő-közeg lehet minden magasforrpontú szerves vegyület, amely a hevítés körülményei közt nem bomlik és természetesen az anyagot nem károsítja. A célnak megfelelően tetszés szerint vízoldható, vagy vízben nem oldódó termékeket használhatunk. A kiválasztásnál tekintettel kell lenni a felhasználásra kerülő anyagra, segédanyagra, rögzítőszerre és az alkalmazott színezék-osztályra is. Az eljárás gazdaságosságánál fontos szerepet játszik a rögzítő-közegként felhasználásra kerülő szerves anyag visszanyerésének lehetősége is. Néhány esetben ajánlatos a nyomott, illetve a színezékkel telített anyagnak a rögzítő^közeg felvitele előtti szárítása, azonban mikrohullám és nagy-frekvenciás tér alkalmazásánál ez nem szükséges. A rögzítő-közeg felvitele — amely előnyösen folyékony formában történik — nyomással, telítéssel, felhordással vagy porlasztással megy végbe. Az ilyen megfelelő szerves anyaggal végzett nyomás levérzése nem következik be. A találmány szerinti eljárás alkalmas a meleg hatására rögzítő, különböző osztályokhoz tartozó színezékek erre alkalmas anyagra történő rögzítésére. A rögzítést esetleg megfelelő pH-beállító vagy más segédanyaggal elősegíteni is lehet. A találmány szerinti eljáráshoz alkalmas rögzítő-közegként például a következő szerves anyagok említhetők: a) egyenes vagy elágazóláncú alifás vagy cikloalifás szénhidrogének, melyek adott esetben klór- vagy fluoratommal lehetnek helyettesítve, b) aromás vegyületek, melyek adott esetben klór-, fluoratomot, nitro-csoportokat, vagy helyettesítőkként alifás oldalláncokat tartalmaznak, c) alifás, cikloalifás és aromás alkoholok, észter, éter, aminők, iminek, szulfonok, szulfoxidok vagy acetálok és d) az a), b) és c) alatt megadott vegyületek keverékei. Az eljáráshoz textilanyagok és szintetikus, natív vagy regenerált anyagból készült fóliák is felhasználhatók. A jelen eljáráshoz példaként a következő színezékeket és anyagokat említjük: 1. állati vagy szintetikus eredetű poliamidanyaghoz savas és diszperziós színezékek, 2. poliamid-, poliészter-, poliakrilnitril- vagy polivinilklorid anyaghoz, továbbá észterezett cellulóz és más hidrofób anyaghoz diszperziós színezékek, 3. amin- és hidroxil-csoportot tartalmazó anyaghoz reaktív színezékek, 4. természetes és szintetikus poliamid- és cellulózanyaghoz leuko-csávaszmezék-észter, 5. állati vagy szintetikus eredetű poliamidanyaghoz fémkomplex-színezékék, 6. natív vagy regenerált cellulózanyaghoz kénes színezék, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2