166092. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elhúzódó hatású tabletták vagy drazsék előállítására

3 Elhúzódó hatású tabletták vagy drazsék előállítására három módszer ismeretes: 1. Hagyományos módon készített tablettát vagy drazsémagot olyan speciális bevonattal látnak el, amely szabályozza a hatóanyagleadás sebességét. Itt a bevonó anyag különleges gyanta. A filmréteg megfelelő előkészítő műveletek után vihető fel a tablettára vagy drazsémagra. A bevonat meghibásodása, esetleges rejtett kisebb hibái a készítmény retard hatásának elvesztését eredményezik, és ekkor a hatóanyag a szabaddá váló felületen át gyors ütemben penetrálódhat a gyomor-, ill. bélnedvbe. Ezért nem tanácsos erős hatású anyagokat ilyen formában felhasználni. 2. Granulátumot alkalmas segédanyaggal vonnak be. Az így készült granulátum feldolgozás után tablettaként vagy drazséként kerül felhasználásra. Az eljárás hátránya, hogy a granulátum-bevonás hosszadalmas, és különleges berendezést igényel. 3. A hatóanyagokat oldhatatlan vagy rosszul oldódó anyagokba ágyazzák be, és így olyan fizikai védőburkot alakítanak ki, amely a hatóanyag oldódását csökkenti, ill. annak diffúzióját gátolja. A kapott keverékből tablettákat préselnek, ill. drazsét állítanak elő. E módszer hátránya, hogy megfelelő retard hatás eléréséhez viszonylag nagy mennyiségű segédanyag szükséges, és a kapott keverék tablettázhatósága sem mindig kielégítő. Egyes esetékben a fenti háromféle előállítási módot kombináltan alkalmazzák. A találmány célja az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölésével olyan eljárás biztosítása, amely egyszerű és gyorsan kivitelezhető módon teszi lehetővé a gyógyszerformák összsúlyához viszonyítva kevés retardáló anyagot tartalmazó olyan tabletták vagy drazsék előállítását, amelyek a gyomor- és béltraktus pH változásaitól függetlenül egyenletes hatóanyagleadást biztosítanak. A találmány alapja az a felismerés, hogy ha tabletták vagy drazsék előállítása során a cellulóz és/vagy cellulózészter adalékanyagot és adott esetben magát a hatóanyagot is viasz szerves oldószeres oldatával kezeljük, és az ily módon kezelt anyagból tablettákat vagy drazsémagokat préselünk, a kapott készítmények a hatóanyagot fokozatosan adják le, és a hatóanyagleadás sebessége az alkalmazott cellulóz, cellulózészter és viasz mennyiségének változtatásával szabályozható. A találmány tárgya eljárás elhúzódó hatású tabletták vagy drazsék előállítására a hatóanyagnak cellulózzal és/vagy cellulózészterrel és adott esetben a tabletta- és drazsékészítésben általánosan használt segédanyagokkal való homogenizálása, adott esetben a homogenizált ke^verék granulálása, majd sajtolása, és drazsék előállítása esetén a sajtolással kapott drazsémagök bevonása útján. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy a cellulóz és/vagy cellulóz-4 észter porát adott esetben a hatóanyag és/vagy a segédanyagok porával együtt viasz szerves oldatával kezeljük. Viaszként növényi eredetű viaszokat, előnyö-5 sen japán-, karnauba-, lauril-viaszt; állati eredetű viaszokat, előnyösen cetáceumot, kínaivagy méhviaszt; ásványi eredetű viaszokat, előnyösen cerezint, ozokeritet, montán- vagy utahviaszt; szintetikus vagy félszintetikus viaszokat, 10 előnyösen Glykowax—S—932-t (Glyco Chemicals, Williamsport, Pa., USA) vagy Castrowax MP—80-at (Baker Castor Oil Co., Bayonne, N. J., USA) használhatunk. Szerves oldószerként előnyösen szénhidrogéneket, klórozott szénhidrogéneket, alkoholokat, ketonokat és/vagy észtereket használhatunk. A találmány szerinti eljárás felhasználásával készült tabletták hatóanyagleadásának ütemét a tabletta vagy drazsé nedvességi sebessége szabja meg, de a gyomor- és a béltraktus pH-változása nem befolyásolja. Az elhúzódó hatás elérésén túlmenően az említett segédanyagok viszonylag alacsony részarányú felhasználása jó tablettázhatósági feltételeket biztosít. Ezáltal a legkülönbözőbb hatóanyagok üzemi méretű komprimálása különösebb nehézség nélkül, az alkalmazott paraméterek, így hőmérséklet, nedvességtartalom széles határok közötti változta„„ tása mellett is könnyen kivitelezhető. A találmány értelmében célszerűen úgy járunk el, hogy a viaszokat a kiválasztott oldószerben, ill. oldószerelegyben oldjuk, majd az oldatot folyamatos keverés közben a retardálást biztosító segédanyagok előírt szemcseméretű porához ada,g

góljuk. Az oldószerekben nem vagy csak kevéssé oldódó hatóanyagok esetén a viasz oldott alakban a hatóanyag és a cellulóz vagy cellulózészter porkeverékére is felvihető. A retardáló anyag viaszokkal kezelt porát szárítás után a i0 szükséges mennyiségű és előírt szemcseméretű hatóanyaggal homogenizáljuk. Továbbiakban a tablettagyártás általános szabályai szerint ragasztóanyagok (kötőanyagok) hozzáadásával granulátumot készítünk a porkeverékből. A tableti5 tázáshoz szükséges szemcseméretű száraz granulátumhoz az anyagok természetének megfelelő mennyiségű és minőségű segédanyagokat, így antiadhéziós, kenő- és csúsztató anyagot adunk, és a keveréket szilárd tablettákká vagy drazsé-50 magokká préseljük. A drazsémagokat az ismert cukros vagy filmbevonással drazsévá alakítjuk. Különösen hosszú retardálási idő érhető el, ha a tablettákat vagy drazsémagokat vékony mű-55 anyagréteggel vonjuk be. A bevonásra legcélszerűbb akrilgyantákat, így Eudragit—L vagy —S és Eudragit-retard—1 vagy —s gyantaoldatokat (Röhm und Haas Pharma GmbH, Darmstadt, NSZK), ill. oldatkeverékeket alkalmazni. A be^ 60 vonás az ismert öntéses, ill. spray-befúvásos módszerrel végezhető. Azonos összetételű matrix és hatóanyag-komponens esetén is szabályozhatjuk a hatóanyag penetrálási sebességét az alábbi tényezők vál-65 toztatásával: 2