166062. lajstromszámú szabadalom • Kiegyensúlyozott szabaddugattyús erőgép

11 166Ö62 12 holtponti helyzetiéhez, azaz amikor a 17 dugattyú legbaloldalibb működőhelyzetébe mozdult el, s ezen égés a 11 erőgép egyéb más energiájával és/vagy a 14 készülék olyan energiájával, amely alkalmas arra, hogy a 43 munkavégző készüléket jobboldali irányba mozgassa, létrehozza a 17 dugattyú, valamint a 43 munkavégző készülék többi részének — beleértve az ellensúlyozó-szinkronizáló készülék csatlakozó részét, s a 46 fogasléc-tagot ^- elmozdulását jobb felé. A 63, 64, 71, 72, 75 és 76 fogasléc-, illetve fogaskarékszenkezet segítségével a 43 készüléknek ezen mozgása jobbra, s így a 46 kettős fogaslécé is, előidézi a 62 készülék kiegyensúlyozó mozgó súlyának — beleértve a 75 és 76 fogaslécet és a 73 és 74 falrészeket is — fordított irányú, balra való mozgását a 49 házhoz viszonyítva. Ezután, amint az 55 vezérlőhenger zárt végében a nyomás megnövekszik, a 43 munkavégző készülék jobbra való mozgása megáll és az 55 vezérlőhengerben ily módon tárolódó „visszatérítő energia", egyetemben mindazon „visszatérítő energiákkal", melyek a 11 erőgépben és/vagy a 14 készülékben kialakultak, létrehozzák a 43 munkavégző készülék balfelé való elmozdulását. A 17 dugattyúnak a 16 hengerben való jobbfelé történő mozgása alatt először a 42 kiszívási (kipufogó) nyílás válik szabaddá, s lehetővé teszi az égési gázok „kipufogását", majd szabaddá lesz a 41 belépőnyílás is és így a 26 kamra gyorsan átöblíthető, ezt követően pedig feltölthető új levegő-, vagy tüzelőanyag-levegő keverékkel, amelyet a 26 kamrába vezetünk be. Amint a 17 dugattyú balfelé mozog el, előbb a 41 belépőnyílást, majd pedig a 42 kipufogónyílást zárja le. Ezután a 26 kamrában levő levegő-, vagy tüzelőanyag-levegő keverék egészen addig sűrítődik össze, amíg az égés ismét meg nem történik a 26 kamrában, s. okkor a működés előzőekben leírt ciklusa megismétlődik. A 43 munkavégző készülék jobbfelé történő mozgása alatt a 62 készülék ellensúlyozó része balfellé mozog. Fordított értelemben, amikor a 43 munkavégző készülék balfelé imozog, a 62 készülék ellensúlyozó /része viszont — beleértve a 75 és 76 fogaslécet — jobboldali irányban végzi mozgását: Ezen túlmenően — amint már előzőleg elmagyaráztuk — ha a 73 és 74 mozgó falrészek súlya úgy van megválasztva, hogy a 43 'munkavégző készülékkel együttmozgó súlyoknak, valamint a 43 készülék lökethosszának szorzata egyenlő a 62 készülék ellensúlyt képező részének — belöértve a 75 és 76 fogaslécet — valamint azon távolságnak szorzatával, amelyen át a 62 készülék ellensúlyt képező része a dugattyúval ellentétes irányban mozog, akkor elértük a 11 erőgép dinamikailag kiegyensúlyozott működését. Továbbá, mivel a 47 vezérlőhenger a 11 erőgépben van kialakítva, az erőgép a -működési paraméterek igen széles tartományában képes dolgozni. Más szavakkal, az erőgép termodinamikai egyensúlya a gép terhelésének és/vagy az ehhez szükséges tüzelőanyagnak széles tartományok közötti változása mellett is fenntartható. A 3. ábrán vázlatosan bemutatott 78 erőgép rendelkezik egy 79 munkavégző résszel és egy 81 szinkronizáló résszel, amelyek lényegileg azonosaik — szerkezetüket és működésüket illetően — a 11 erőgép 12, illetve 13 részével, kivéve, hogy a 81 szinkronizáló rész nem foglal magában 47 vezérlődugattyút és 55 vezérlőhengert, amint azok a 11 erőgép 13 részében alkalmazást nyertek. Az elvi felépítéebeli különbség a 78, valamint a 11 erőgép között az, hogy a 78 erőgépnél a 82 vezérlőhenger a 79 munkavégző rész jobboldali 83 végfala, valamint a 81 szinkronizáló irész baloldali 84 végfala között van elrendezve. Amint a 3. ábrán látható, a 82 vezérlőhenger iá 49 háznak egy vele egy darabból készült része is lehet. A 82 vezérlőhengerben váltakozó mozgást végző 85 vezérlődugattyú helyezkedik el. A 85 vezérlődugattyú baloldali felülete A 17 dugattyú 19 felületével egy 87 tengely útján van összekötve, amely tengely a 83 falban kialakított tömített nyíláson nyúlik át. A 85 vezérlődugatytyú jobboldali 88 felülete a 46 kettős fogasléctag baloldali végével a 89 tengely útján van összekötve, amely a 84 falban kialakított tömített nyíláson nyúlik keresztül. Az első 91 kamrát a 82 hengerben a 83 fal és a 85 dugattyú 86 felülete határolja, míg a második 92 kamra ugyancsak a 82 hengerben a 84 fal, valamint a 85 dugattyú 88 felülete között helyezkedik el. A 91 és 92 kamrák viszszapattanási (visszalökési) kamrákként működhetnek, de egyik kamrát felhasználhatjuk öblítőszivattyúként is, amely használható kiegészítésként vagy 'ahelyett is, hogy az öblítőszivatytyú feladatát a 17 dugattyú lássa el. A 78 erőgép egyik előnye, hogy nagyobb átmérőjű vezérlődugaittyú használatát teszi lehetővé, amely viszont lehetővé teszi alacsonyabb nyomásszint alkalmazását a 91 és 92 kamrában. Ehhez hozzájárul még, hogy a két visszalökési kamra alkalmazása lehetővé teszi az erőgép működésének viszonylag 'rugalmas vezérlését, ami mellett biztosítható az erőgép termodinamikai egyensúlya, viszonylag széles tervezési és működési paraméterhatárok között. Ezen felül a 78 erőgép kialakítása minimálisra csökkenti annak a lehetőségét, hogy a 79 munkavégző részben alkalmazott kenőanyag beszennyeződik vagy összekeveredik azzal iá kenőanyaggal, amit a 81 szinkronizáló résziben 'használunk és megfordítva, mivel a 91 és/vagy a 92 kamrában uralkodó nyomás magasabb értéken tartható, mint a 79 munkavégző, illetve a 81 szinkronizáló részek nyomása. A 4. ábrán bemutatott 93 erőgép egy 94 munka végzőréiszt és egy 95 szinkronizáló egységet foglal imagában, melyek szerkezetileg lényegükben azonosak a 11 erőgép 12 munkavégző résziével, illetve 13 szinkronizáló részével. A 93 erőgép a 11 erőgéptől abban különbözik, hogy a 93 erőgépnél az erőgép által hajtott energia-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6